Megkezdődött annak a 234 pályázatnak a kiértékelése, amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében 30 Mbit/s sávszélességű hálózati infrastruktúra kiépítésére írtak ki – jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A nyertesek az év második felében 139 járásban kezdhetik meg a munkát. A felhívásra beérkezett támogatási kérelmek bírálata már megkezdődött.

A beruházások célja az, hogy piaci szereplők bevonásával 2018-ra Magyarország még ellátatlan területein is kiépüljön a legalább 30 Mbit/s sávszélességet biztosító hálózati infrastruktúra. A támogatásnak köszönhetően 412 ezer, a vállalkozások saját forrásából pedig további több mint 400 ezer olyan háztartás számára válik elérhetővé a gyors internetkapcsolat.

Az "Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése" (GINOP-3.4.1-2015) című pályázatot című pályázatot tavaly augusztusban írták ki. Az idén február 23-án zárult programra a 143 meghirdetett járásból 139-re pályáztak cégek. A 234 kérelmet, melyek közül 12 érkezett konzorciumi formában, 41 pályázó (34 mikro- és kisvállalkozás, 4 középvállalkozás, 3 nagyvállalkozás) nyújtott be. A meghirdetett járásokból 84 volt olyan kapós, hogy többen is pályáztak, így verseny alakult ki. Négy járásra (Gárdony, Kiskunhalas, Tiszavasvári és Zirc) nem igényeltek támogatást. Az NFM közleménye szerint ezeken a területeken a program következő ütemében valósulhatnak meg a fejlesztések.

A kérelmek műszaki tartalmát az NFM és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vizsgálja meg, majd ez alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium végzi el összegzett kiértékelést, és választja ki a kedvezményezetteket.

A fejlesztésekre összesen 68 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre, valamint igénybe lehet venni 45,6 milliárd forint kedvezményes beruházási hitelt is.

2011-ben hirdették meg

Az Európai Unió az évtized elején hirdetette meg, hogy az Unió országaiban 2020-ig minden háztartáshoz el kell juttatni a legalább 30 Mbit/s sávszélességű internetcsatlakozás lehetőségét. Orbán Viktor miniszterelnök viszont 2014-ben, a Magyar Telekommal kötött partnerség aláírásakor bejelentette, hogy ezt a fejlesztést 2018-ig szeretnék végrehajtani.

A Digitális Magyarország keretében megvalósuló fejlesztéseknek azonban csak egyik eleme a szélessávú hálózat kiépítése. Nyíregyházán például olyan pilotprogram indult, amely minden lakos számára elérhető teszi a digitális elektronikus szolgáltatásokat. A program az infrastruktúra kiépítése mellett a szolgáltatások használatához szükséges digitális ismeretek és készségek oktatását is magukban foglalja.

A kormány a pályázatok mellett a közműadó átlakításával is ösztönzi a cégeket a hálózatfejlesztésre. Tavaly úgy alakították át a vezetékes infrastruktúra után fizetendő adót, hogy azt az új nyomvonalon létesített közművezeték esetén csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell megfizetni. Az adómentesség azokra a már kiépített szakaszokra is vonatkozik, melyeket úgy bővítenek, hogy legalább 100 Mbit/s sebességű adatkapcsolatra adjanak lehetőséget.