A tegnap benyújtott 2016. évi adótörvény-javaslat szerint új nyomvonalon létesített közművezeték esetén csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell közműadót fizetni. Az adómentesség független a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.

A törvénytervezet elfogadásával azonban más változás is jöhet. A javaslat ugyanis kedvezményt adna a meglévő nyomvonalon végzett hírközlési hálózati fejlesztésekre is, ha azzal a hálózat előfizetői szakaszán lehetővé válna a legalább 100 Mbit/s  sebességű adatkapcsolat.

Mi az a közműadó?

A közműadó atyja Matolcsy György, aki 2013-as adótörvényekbe építette be a távközlési szolgáltatókat is sújtó terhet. A két éve élő törvény értelmében minden olyan vezetékre meg kell fizetni a méterenként kivetett adót, amelyen hangot, képet, adatot és más információt lehet továbbítani, akár csak időszakosan is. Mentességet csupán az adott évben lefektetett vezetékek kaptak, azonban csak a következő év első napjáig. Most ezt a mentességet terjesztené ki az új adótörvény öt évre.

Az adó nagy terhet jelentett a szolgáltatókra, ráadásul előre kellett fizetni. A Magyar Telekomnál például 2013 első negyedévében kellett elkönyvelnie ezt a tétel, ami akkor 7,3 milliárd forint volt. Idén 7,1 milliárd szerepel az első negyedéves eredményekben. A különféle extra adókkal együtt ez az adónem is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a 2013-as év után – történetében először – nem is fizetett osztalékot részvényeseinek a Telekom.

A közműadóból egyébként idén 56,4 milliárd forint bevételt vár az állam, a jövő évi előirányzat pedig alig kevesebb: kereken 56 milliárd. A szolgáltatók ezt a terhet amúgy fokozatosan átterhelték a fogyasztókra a szolgáltatási díjak emelésével.

Mindenki örül a könnyítésnek, de...

A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT), az adónak leginkább kitett Magyar Telekom, sőt a csak mobil szolgáltatást nyújtó Telenor Magyarország is közleményben üdvözölte a közműadó kedvezményt előirányzó jövő évi adótörvény-javaslatot.

A hírközlési szolgáltatókat tömörítő szervezet elnöke, Kövesi Gabriella úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a lépés beruházásélénkítő hatású, és hozzá fog járulni a széles sávú fejlesztések felgyorsításához. Ez utóbbi azért is fontos, mert az Európai Unió előírásának megfelelően 2020-ig kellene ellátni minden magyar háztartást legalább 30 Mbit/s sebességű internetkapcsolattal, aminek megvalósítását Magyarország 2018-ra vállalta.

A Magyar Telekom számára azért is fontos a könnyítés, mert idén nagyszabású hálózatfejlesztésbe kezdtek. Mint azt Szabó János, a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese, a legutóbbi negyedéves eredmények ismertetésekor elmondta, az év végéig 400 ezer új háztartásba (összesen 2,2 millióba) juthat el a korszerű széles sávú vezetékes összeköttetés. Ehhez összesen 2500 kilométer optikai kábelt építenek ki országszerte.

A Telenor Magyarország – amely szintén üdvözli a fix szolgáltatókat érintő szektorális teher csökkentésének szándékát, már csak a hálózatsemlegesség elve miatt is – ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy fontosnak lenne a távközlést nagyságrendekkel jelentősebben terhelő távközlési adó mérséklése is. Mint alpunkhoz eljuttatott közleményükben írják: "ez a Digitális Magyarország programban megcélzott fejlesztési tervek eléréséhez is nélkülözhetetlen, hiszen azon területeken, ahol sem rövid-, sem közép-, sem pedig hosszútávon nem fenntartható a fix elérés megteremtése (főként a költségek és a fizetőképes kereslet hiánya miatt), ott a mobilinfrastruktúra lehet az egyetlen alternatíva a széles sávú internetelérés megteremtéséhez."