Növekvő bevétel és EBITDA jellemezte a Magyar Telekom első negyedévét. A forgalom 3,3 százalékkal 157 milliárd forintra nőtt, a kamat, adó és amortizáció előtti eredmény pedig 4,8 százalékkal javult 42,5 milliárd forintra az előző év hasonló időszakához viszonyítva. (A Deutsche Telekom leányvállalati közül a magyarországi mellett még az osztrák tudott mindkét mutatóban pozitív számokat felmutatni.)

Most a lakossági piac teljesít jól

A negyedéves eredményeket Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes értékelte, egyben beszámolt a cég aktuális fejlesztési és egyéb terveiről is.  

Szabó a főbb mutatók kapcsán elmondta: az idei első negyedévben az EBITDA javulása mögött a lakossági előfizetéses ügyfélbázis gyarapodása és az egy előfizetőre jutó átlagos havi költés (ARPU) emelkedése áll. A vezetékes hangpiac visszaesését jól ellensúlyozta a szélessávú internetben és a tévépiacon mutatkozó tartós növekedés.

A Bitport kérdésére a vezérigazgató-helyettes hozzátette: az üzleti szegmens egy része és a külföldi  leánycégek lefelé húzták a mutatókat. Az üzleti szegmens zászlóshajójának számító T-Systems egyfelől képes volt ugyan lassítani a távközlési bevételek csökkenésének az ütemét, és növelte ügyfélmegtartó képességét, de kedvezőtlenül hatott a teljesítményére, hogy az év első hónapjaiban még egyáltalán nem indult be a rendszerintegrációs és informatikai piac.

Ez utóbbinak okát abban látja a Telekom, hogy hiányoznak a piacról a nagy állami projektek, de visszafogottan költenek IT-beruházásokra a cég nagy versenypiaci ügyfelei, a pénzintézetek és a közlekedési cégek is. Éppen ezért az év hátralévő részében komoly feladat lesz ezeknek az üzleti lehetőségeknek a felkutatása.

A leányvállalat egyfelől épít az újabb uniós ciklus kapcsán elinduló központi projektekben való részvételre, másfelől a versenypiacon további ágazatok irányába is igyekszik nyitni. Szabó János mindenekelőtt az egészségügyet és az ipart említette.  Megtudtuk azt is, hogy jelenleg a T-Systems bevételeinek a 40 százaléka származik az állami megrendelésekből és 60 százalék a versenypiacról.     

Hálózatfejlesztés és energiapiaci visszavonuló

Az év egészét jellemezve Szabó János elmondta: 2015 a nagyszabású hálózati fejlesztések éve lesz. A vezetékes szegmensben az év eleje óta zajlik az a projekt, aminek a keretében az év végéig további 400 ezer háztartásba jut el a korszerű szélessávú vezetékes összeköttetés. Ez a hazai háztartások 10 százalékát jelenti, és ennek lezárultával már a magyar háztartások 50 százalékát fedi le a nagysebességű vezetékes hálózati kapcsolat.

A vezérigazgató-helyettes jó döntésnek minősítette a magyarországi mobil hálózati fejlesztéseket meggyorsító hálózatmegosztó megállapodást, amit februárban kötött a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország. Szerinte az egyezség egyik legfontosabb előnye, hogy gyorsabban lehet elvinni a i 4G/LTE  technológiát a vidéki területekre, ahol a lefedettség már eléri a 84 százalékot. A cél az, hogy az év végéig elérjék a 97 százalékos mutatót.

Szabó János kommentálta a hét másik nagy bejelentését, miszerint a Telekom megkezdi a kivonulását a hazai lakossági energiapiacról. Ezt nemcsak a rezsicsökkentés rájuk gyakorolt kedvezőtlen hatásával, hanem egyéb energiapiaci folyamatokkal is magyarázta. A társaság öt éve van jelen az energiapiacon, ahol a lakossági szegmensben való bennmaradás üzletileg fenntarthatatlan. Először a gázpiacról kíván kivonulni, és az év végéig döntenek a lakossági árampiaci jelenlétről is. Hozzátette, maga az üzleti modell  az induláskori piaci körülmények között jó döntés volt, olyannyira, hogy azóta a példájukat más külföldi távközlési szolgáltatók is követték.