Pont került a másfél éve felszínre bukott, Magyarországot érintő microsoftos korrupciós botrány végére. Legalábbis az Egyesült Államokban, ahol az anyavállalatnak sikerült megegyezésre jutni a kormányzat képviselőivel.
Egész olcsón megúszták
A hétfőn kötött megállapodás több országot és ügyet is érint. A Reuters beszámolója szerint a Microsoft Magyarországnak 8,75 millió dollár büntetést kell fizetnie azért, mert munkatársai üzleti költségként tűntettek fel összegeket, amelyek egy része közvetítő cégeken keresztül hazai állami szervezetek képviselőinél landoltak kenőpénzként.
A másik, nagyobb csomag több mint 16,5 millió dollárba kerül az anyavállalatnak. Ezért cserébe a Microsoft mentesül a további perek alól, amelyek négy országban észlelt, illegálisnak vélt gyakorlatok miatt indulhattak volna. Szaúd-Arábia, Thaiföld és Törökország mellett ezen a listán is ott találjuk hazánkat, ám arról nincs pontos információ, hogy itt mi volt a probléma.
Bár az összesen 25,3 millió dollár egyáltalán nem kis összeg, de mind a cég éves árbevételéhez viszonyítva, mind a maximális kiszabható bírságot nézve azt lehet mondani, hogy olcsón sikerült lezárni az ügyet.
A USA törvényei akkor is lehetőséget adnak az ügyészségnek a cselekvésre, ha egy vállalatnál más országokban elkövetett tevékenységével kapcsolatban merül fel korrupció gyanúja. Igaz, a külföldi cselekmények vizsgálatában meglehetősen szűkös az eszköztáruk. Az ügy hazai vonatkozásait teljes mélységében természetesen a magyar ügyészségnek lenne lehetősége vizsgálni, de mint ahogy arról az Index tavaly ősszel beszámolt, nem úgy tűnik, hogy itthon ennek bármi következménye lenne.
Csúnya sztori
A történet meglehetősen régre, még 2012-re nyúlik vissza, amikor a Microsoft erőteljes lobbitevékenységbe kezdett, hogy jó helyzetet biztosítson magának az állami közbeszerzésekben. A lobbizás sikeres volt, mivel a következő években hasítottak a magyarországi értékesítések – évi 30 millió dollárnyi szoftvert adtak el a magyar államnak. (2015-ben a magyar lett a Microsoft legjobban teljesítő leányvállalata.) Ehhez a Microsoft is hozzátette a magáét, mert az eladást ténylegesen bonyolító partnercégeknek akár 30 százalék kedvezményt is biztosított az irodai szoftverekre. A probléma azonban az volt, hogy a kedvezmény már nem a költségvetés terheit enyhítette, ugyanis a nagy volumenben értékesítő viszonteladók lényegében listaáron adták tovább a termékeket.
Az ügyre elsőként vállalaton belül derült fény. Ezt követően 2017 decemberében a hazai leányvállalat váratlanul szerződést bontott három fontos ún. LAR-partnerével (Large Account Reseller): a RacioNettel, az Euro One-nal és az azóta Jászai Gellért irányítása alá került Humansofttal. A magyar leányvállalat etikai okokra hivatkozva vonta meg tőlük a Microsoft-temékekre vonatkozó értékesítési jogot, majd egymás után megszabadult több, az időszak alatt vezető pozícióban dolgozó munkatársától.
A megállapodás értelmében a Microsoft elismeri az ügyben a felelősségét, és azt is, hogy bizonyos, már nem a vállalatnál dolgozó munkatársai részt vettek az illegális tevékenység elkendőzésében. Az ügyészek azt is megállapították, hogy a mennyiségi kedvezményként elszámolt összeg egy része magyar kormányzati szervezetek képviselőinél landolt.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak