Már az amerikai hatóságok is vizsgálják a Microsoft magyarországi állami értékesítéseit – írja a The Wall Street Journal (WSJ). Az amerikai igazságügyi minisztérium és az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC (Securities and Exchange Commission) korrupció és megvesztegetés ügyében nyomoz. A vizsgálat nem korlátozódik a cég magyarországi tevékenységére. Mint a WSJ írja, a 2013-14-es időszakban további öt országban, Kínában, Olaszországban, Oroszországban, Romániában és Pakisztánban is találtak hasonló módon lebonyolított ügyleteket.
A magyarországi botrány tavaly decemberben robbant ki, amikor a Microsoft Magyarország váratlanul szerződést bontott három fontos ún. LAR-partnerével (Large Account Reseller), a RacioNettel, az Euro One-nal és az azóta a Mészáros-birodalom részévé vált Humansofttal. A magyar leányvállalat etikai okokra hivatkozva vonta meg tőlük a Microsoft-temékekre vonatkozó értékesítési jogot, és még az sem érdekelte, hogy ezzel komoly fennakadást okozott az értékesítési láncban.
Hogyan lehet a kákán csomót keresni?
Olcsón kell venni, és drágán eladni – nagyjából ezt a pofonegyszerű modellt követték a tavaly kirúgott magyar LAR-ok is.
A történet a WSJ szerint 2012-re nyúlik vissza, amikor a Microsoft erőteljes lobbitevékenységbe kezdett, hogy jó helyzetet biztosítson magának az állami közbeszerzésekben. 2012 novemberében a Microsoft egyik kulcsembere, az akkori operatív igazgató, Kevin Turner Magyarországra utazott (aki egyébként tizenegy év után 2016 nyarán távozott a vállalattól), és Orbán Viktorral is találkozott. A miniszterelnök a lap értesülései szerint a megbeszélésre magával vitte több magyar cég vezetőjét is.
A lobbizás sikeres volt, mivel a következő években hasítottak a magyarországi értékesítések – évi 30 millió dollárnyi szoftvert adtak el a magyar államnak. Az ügylet annyira sikeres volt, hogy 2015-ben a magyar lett a Microsoft legjobban teljesítő leányvállalata. Ehhez a Microsoft is hozzátette a magáét, mert a partnercégeknek akár 30 százalék kedvezményt is biztosított az irodai szoftverekre (a WSJ a Wordöt és az Excelt említi). A probléma azonban az volt, hogy a kedvezmény már nem jutott el az állami szereplőkig, mert számukra a LAR-ok lényegében listaáron adtak tovább a termékeket. A hatóságok most azt vizsgálják, hogy mi történt ezzel a pénzzel, jutott-e például olyan állami döntéshozók zsebébe, akinek volt ráhatásuk a közbeszerzési döntésekre.
Mindenben együttműködnek a hatóságokkal
Mint azt a lapnak David Howard alelnök, a Microsoft helyettes vezető jogtanácsosa elmondta, amikor felmerült a visszaélés gyanúja, a vállalat azonnal belső vizsgálatot indított, és a hatóságokkal is együttműködik. A belső vizsgálat következtében több munkatáruktól, köztük a magyar leányvállalatot a vizsgált időszakban irányító Papp Istvántól is megváltak. Pappot 2011 októberében nevezték ki, és közel négy évig vezette a céget. 2015 júliusában váltották le, de a cégtől való végeleges távozása előtt még nyolc hónapig dolgozott Szingapúrban, az APAC régió (Ázsia és Csendes- óceán térsége) sales, marketing és szolgáltatási üzletágáért felelős alelnökeként. Howard hangsúlyozta, hogy a Microsoft elkötelezett az etikus üzleti gyakorlat iránt.
A WSJ megkereste Papp Istvánt is, aki egy WhatsApp üzenetben azt nyilatkozta, hogy megbecsült tagja volt a Microsoft családjának, és működése alatt a menedzsmenttől csak pozitív visszajelzéseket kapott.
Súlyos árat fizethet a vállalat
Az USA hatóságainak széleskörű jogosítványai vannak arra, hogy az amerikai cégek külföldi tevékenységét vizsgálják különös tekintettel a korrupcióra és a megvesztegetésre. (A U.S. Foreign Corrupt Practices Act törvény ezt külföldön is szigorúan tiltja.) A Népszava úgy tudja, a nyomozás több mint tíz kormányzati intézmény és állami cég beszerzéseire terjed ki, többek között az adóhatóság, a rendőrség, a honvédelmi tárcához tartozó HMEI Zrt. és az egykori GYEMSZI (teljes nevén: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) is célkeresztbe került.
Ha az amerikai hatóságok megállapítják a korrupciót, akár egymilliárd dolláros büntetést is kiszabhatnak a Microsoftra.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak