Mint a listáknak általában, ennek sincs semmi értelme, ha csak az nem, hogy szembesítsük saját zsenialitásunkat mások okosságával. Ez teljes mértékben igaz az amúgy színvonalas MIT Technology Review ötven legokosabb vállalatot rangsoroló listájára is. Azaz ha hajlandóak vagyunk rá, elgondolkodhatunk, hogy más miért nem úgy gondolkodik a technológiai fejlődésről, mint mi. Vagy épp ellenkezőleg: ujjonghatunk, hogy hát ugye mi is ugyanazt szajkózzuk egy ideje, mint a rangos folyóirat szerkesztősége.

Nem elég feltalálni, üzletet is kell belőle csinálni

Bár a rangsor szubjektív, a lap szerkesztősége az alapján rangsorolta a cégeket, hogy azok az innovatív technológiákat mennyire tudták ötvözni hatékony üzleti modellel. Maga a lista neve is változott 2014-ben: addig a diszruptív vállalatokat listázta a szerkesztőség.

Nagyon sok jel mutat arra – és hajlandók vagyunk hinni is benne –, hogy egy új technológiai kor határán állunk. Már vannak városok, ahol önvezető autókkal lehet közlekedni, a mesterséges intelligencia kutatásában elképesztő eredményeket értek el a kutatók, intelligens robotok dogoznak gyárakban. A Technology Review szerkesztősége szerint azonban ez csak egy nagyon szűk világban érezteti a hatását. Példaként hozzák a Facebookot vagy a Twittert, amely sok ember számára érték, de az ilyen szolgáltatások elindulása gazdasági fellendülést azért nem nagyon hozott.

Miközben a high-tech ipar nagy tempóban gyarapodik, a világ jelentős része továbbra is a lassuló gazdaságtól szenved. Hiába gyorsult fel például a technológiai fejlődés, az nem alakítja át radikálisan a gazdaságot. Gazdaságkutatók kimutatták, hogy míg 1994 és 2004 között az internetnek valóban volt gazdaságélénkítő hatása a termelékenység gyors növekedése miatt, azóta nem volt olyan forradalmi technológia, amely hasonló hatás tudott volna elérni. A termelékenység javulása lényegesen lassabb, a gazdaság pedig inkább stagnál, mint növekszik.

Ezzel kapcsolatban idézik Chad Syverson chicagói közgazdászt, aki a termelékenység növekedését kutatta. Syverson szerint 2005 és 2015 között az USA-ban évente átlagosan 1,3 százalékkal javult a termelékenység, az azt megelőző évtizedben viszont még 2,8 százalékkal.

A lassulás okait legfeljebb találgatják a kutatók. Az egyik legelfogadottabb elmélet szerint a digitális technológiák alkalmazása a vállalati gyakorlatban közel sem olyan kézenfekvő, mint ahogy azt korábban gondolták. A klasszikus folyamatok átállítása épp azoknál a rendszereknél a legnehezebb, amelyek a gazdaság legnagyobb szeletét adják. És pont ezek azok a szervezetek, amelyek a legnehézkesebbek az új technológiák adaptálásában.

Michael Mandel közgazdász mutatta ki, hogy amerikai gazdaság háromnegyedét adó szektorokban (pl. gyártás, egészségügy) csak a beruházások 35 százaléka megy információtechnológiai fejlesztésekre, ami a termelékenységük javulásán is látszik: mindössze, 0,9 százalék évente. Ezzel szemben a Mandel által digitális iparágaknak nevezett szektorokban (ő ide sorolja a pénzügyi és üzleti szolgáltatásokat is), 2,8 százalékkal javul éves átlagban a termelékenység.

Andy Grove szelleme

A lap felidézi az idén márciusban elhunyt Andy Grove egy 2010-es írását, amelyben az Intel-alapító azon kesereg, hogy a Szilícium-völgy már jó ideje nem építi meg azt, amit kitalál. A Bloomberg oldalán publikált elemzés szerint a felfedezés nagyon fontos, de legalább annyira fontos az a fázis, amikor ki kell találni azt, hogy az adott prototípusból hogyan lehet olcsón gyártható terméket előállítani, majd gyárat építeni, és embereket felvenni a termelésre.

Grove csupán arra figyelmeztet, hogy a gazdaság továbbra is szorosan kötődik az olyan "régi" iparágakhoz, mint a gyártás, amely képes munkahelyeket teremteni.

Mindezek a megfontolások miatt jutott arra a Technology Review szerkesztősége is, hogy az alapján rangsorolják az okos vállalatokat, hogy mennyire tudják innovatív technológiákat összhangba hozni egy jó üzleti modellel.

Az idei lista élén: az Amazon

Az idei lista meglehetősen színes: a listát vezető Amazon mellett ott van a Toyota vagy az akkugyártó 24M is. Az ötvenedik helyre pedig a génmódosított vetőmagjairól elhíresült Monsanto futott be.

Az Amazon első helyét annak köszönhette, hogy három innovatív területen is jeleskedik. Mint az egyik legnagyobb online kereskedelmi cég, forradalmasította a kiskereskedelmet. Az egyik legjelentősebb felhőszolgáltató, ráadásul a mesterséges intelligencia piacra vitelében is élen jár a 2014-ben bemutatott Echo nevű eszközével, amely már 99 dollárért beszerezhető.

A lista második helyére a kínai Baidu futott be, elsősorban az autonóm gépjárművek fejlesztésében elért eredményeik miatt, míg a harmadik helyre a világ talán legnagyobb DNS-szekvenáló eszközöket gyártó vállalata, az Illumina. Az 1998-ban alapított cég tavaly is harmadik volt a listán, 2014-ben azonban az élen végzett.
 

Érdekesség, hogy nagy számban kerültek távol-keleti cégek a listára: az említett Baidu mellett tizedik helyen a Huawei (mint a világ harmadik legnagyobb okostelefon-gyártója), 17. helyen a japán Toyota (az automatizálási kutatásaiért), a 20. helyen a Tecent (mint a legnagyobb ázsiai internetes cég), a 21, helyen a Didi Chuxing (mert ki tudta védeni az Uber kínai nyomulását), 24. helyen az Alibaba (mint a világ legnagyobb online kiskereskedője), 27. helyen a japán robotgyártó, a Fanuc (gép tanulással felokosított ipari robotjaiért), 38. helyen a a szintén japán és hamarosan tőzsdére lépő Line (200 fős csoportos hívást lehetővé tevő üzenetküldö), 44. helyen pedig a dél-koreai Coupang (mobil kiskereskedelem egynapos szállítással).

A Google megítélése ingadozó

A Google, pontosabban most már Alphabet megítélése meglehetősen ingadozó. Idén a 8. helyre sorolták, de tavaly például nem került be az első tízbe, míg 2014-ben a harmadik helyen végzett annak ellenére, hogy a vállalat nagyon sok területen fejleszt az autonóm járművektől az alternatív energián és a robotokon át az okos otthonokig. Ugyanakkor több olyan – forradalminak kikiáltott – fejlesztése is volt, például a Google Glass, amelynek nem találták meg az igazi piacát.

A Tesla Motorsról viszont nehézségei ellenére jó véleménnyel vannak a Technology Review szerkesztői. A cég tavaly a lista élén végzett, míg 2014-ben a második volt. A tavalyi indoklásban az akkumulátortechnológia terén elért eredményeiket, míg két éve az elektromos autó tömeggyártását emelték ki az indoklásban. Idén elsősorban annak köszönhette a cég az előkelő helyezését, hogy a 3-as modelljével áttörést tudott elérni a tömeggyártásban, és a mainstream részévé tette az elektromos autót.

Az idei teljes listát itt tudja átböngészni.