Sorozatunk utolsó részében bemutatjuk Mátét, aki itthon él, itt van a családja, de mégis máshol dolgozik. Budapesten próbálja megvalósítani azt a szabadságot, amit sorozatunk harmadik részének szereplője Vancouverben.

Amikor a hazai IKT ipar munkaerő-problémáiról esik szó, mindig felmerül az elvándorlás kérdése. A legjobb IT-szakembereink elmennek külföldre dolgozni – mondják a munkaerőpiaci felméréseket végző szakemberek. Amikor pedig az okokat keresik felmerül, hogy azért mennek, mert ott többet fizetnek, mert jobbak a karrierlehetőségek, mert jobbak az életkörülmények, mert...

De sokan vissza is jönnek, és erre is vannak mindenféle okok: mert itt van a család és a barátok, mert kiderül, hogy nem is lehet sokkal többet keresni, vagy ha igen, akkor a többletet elviszi az, hogy drágább az élet, a karrierlehetőségeknek külföldön ugyanazok a korlátai, mint itthon és így tovább.

Megkerestünk hét szakembert, akik kipróbálták magukat külföldön – közülük ketten haza is tértek –, hogy történetükön keresztül bepillantást kaphassunk abba, ami a felmérések számai és grafikonjai mögött van. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi hajtotta őket, hogy külföldön keressék a boldogulásukat, mit vártak és mit találtak. A hazatértektől azt is megkérdeztük, hogy mit hoztak magukkal külföldi munkahelyükről.

Érdekes tapasztalat volt, hogy a külföldön dolgozók-élők mintha szívesebben beszéltek-írtak volna arról, miért mentek el, és hogyan találták meg külföldön a számításukat, mint a hazatérők. Utóbbiak kevésbé voltak beszédesek. Bár többeket megkerestünk, mindössze ketten vállalták, hogy válaszolnak kérdéseinkre. Az elutasítást többnyire az idő hiányával indokolták.

Máté vagyok, Budapesten élek, Londonba távmunkázom

Sorozatunk záró részének főhőse Máté, aki itthon próbálja ugyanazt a szabadságfokot megvalósítani, amit sorozatunk harmadik részének szereplője, Károly Kanadában, Vancouverben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát Máté. Amikor az egyetemet elkezdte, még a robotika és az automatizálás érdekelte, de elég gyorsan a programozás felé fordult az érdeklődése. Ismerősei tudatos karrier- és életútépítő embernek tartják. Amióta kikerült az egyik legjobb magyar gimnáziumból, élete minden kanyar ellenére arról szólt, hogy tökéletesre csiszolja a magánélete és munkája közötti egyensúlyt.

Összességében hosszú időt, öt és fél évet töltött külföldön. Londonban élt három és fél évet, míg a Budapestről akár autóval is pár óra alatt elérhető Münchenben két évig dolgozott. Tudatos karriertervezése már abban is megnyilvánult, hogy az egyetemen az angol mellett ismét elkezdett németül tanulni.

Úgy vágott bele a külföldi munkának, hogy nem voltak előzetes tapasztalatai, ez is vezérelte, amikor úgy döntött, kipróbálja magát az országhatáron túl. Elsősorban világot szeretett volna látni, de azért volt más ok is. Az egyetem után Magyarországon egy nagy nemzetközi pénzügyi cég itthoni szolgáltató részlegénél helyezkedett el – vállalati alkalmazások integrálásával foglalkozott –, ahol lényegében csak az IT-t látta, az azon túl lévő üzleti oldalt nem. Mátét azonban az is érdekelte. "Sokkal érdekesebb, ha az ember látja, hogy mi az, amiért dolgozik" – írta erről.

Erre azonban csak úgy adódott lehetőség, ha kimegy Londonba, az ottani európai központba. Így a kimenetel végül is egyszerű volt: cégen belül válthatott. Nem kellett a váltást hosszasan tervezni, a keretek adottak voltak.

London jó, de sűrű hely

"Londonban a pénzügyi szektor egy IT-s szempontjából aranybánya – írja az ottani helyzetről –, rengeteg állás van, a fejlesztőket nagyon jól megfizetik, és ami szintén fontos, a munka sokszor elég érdekes is tud lenni." Máténak azonban nem csak pozitív élményei voltak. Úgy látta ugyanis, hogy a pénzügyi világban nagyon sok olyan IT-szakember dolgozik, akin már láthatók a kiégés jelei. "Azt láttam rajtuk, hogy nagyon szívesen csinálnának valamit, ami kevésbé a pénzügyekről szól, de beletörődtek abba, hogy Londonban a pénzügyi szektor dominál."

A brit főváros kiváló volt arra, hogy Máté kielégítse világlátással kapcsolatos vágyait. Sokáig élvezte is a város gazdagságát. "Rendkívül érdekes, színes hely, kulturális, gasztronómiai stb. szempontból szuper és nekem maximálisan bevált. De egy idő után elviselhetetlennek éreztem a zsúfoltságot, az állandó tömeget" – írta a közegről.

Kerülőutak, avagy magyar IT-szakemberek kalandjai külföldön

1. rész. Tamás vagyok, IT-biztonsági szakember Kaliforniában

Tamás a harmincas évei elején döntött úgy, hogy amúgy sikeres szakmai életet hátrahagyva végleg külföldre költözik, hogy ott építsen karriert. Korábban Angliában élt, majd némi írországi kitérő után végül az Egyesült Államok nyugati partján kötött ki. Ma már családja is Amerikához köti. Jelenleg saját vállalkozás felépítésén dolgozik Los Angelesben.

2. rész. Dávid vagyok, beágyazott rendszereket fejlesztek Londonban

Dávidnál a karrierépítés logikus lépéseként került szóba a külföldi munka. Speciális területen dolgozott itthon, voltak némi németországi tapasztalata, mégis Angliát választotta. Azt is elmeséli, milyen nehézségekre kell felkészülnie annak, aki Nagy-Britanniát választja.

3. rész. Károly vagyok, Vancouverben élek fejlesztőként

Károly, aki lelkes fiatalként csöppent bele a nyílt forráskódú fejlesztői közösségbe, a Drupal révén olyan lehetőségekhez és munkájában olyan szabadsághoz jutott, amely csak keveseknek adatik meg. Őt azonban nem a karriere vitte Kanadába.

4. rész. Ádám vagyok, solution architectként dolgoom Sydneyben

Ádámot nem a több pénz hajtott a világ másik felére. Hét év külföldi lét után már elég tisztán látja, jó döntés volt-e kimenni. Sorozatunk legmarkánsabban fogalmazó alanya szerint gyökeres különbség van mind a munkahelyi, mind az általános értelemben vett gondolkodásmódban, viselkedésben.

5. rész. Szonja vagyok, Máltán dolgozom UX-esként

Családdal, szakmabeli férjével, és iskolát kezdő gyermekével közel három éve költözött Máltára. Nem a jobb kereseti lehetőségek vitték a szigetországba. Bár érték csalódások is, úgy érzi, a hazainál sokkal inspirálóbb közegbe került.

6.  Lajos vagyok, itthon építem saját cégemet

Négy évet dolgozott Németországban. A tapasztalatszerzés vitte Hamburgban, de hazatért, mert sokkal jobban érzi magát Magyarországo, és úgy érzi, itt van tennivalója.

A mindennapi élet gazdagsága és nyitottsága azonban a munkahelyekre nem minden esetben szivárog át maradéktalanul. A szakmai beilleszkedés nehézségeit firtató kérdésünkre Máté azt írta, hogy elég nagy különbségeket tapasztalt a cégek között. A multinacionális – és ezáltal erősebben multikulturális közeget is biztosító – vállalatoknál ez könnyebben megy, és nagyobb a karrierben is a mozgáslehetőség. "Dolgoztam viszont szinte száz százalékig angol cégnél, ahol lényegében mindenki brit volt. Ott határozottan az volt az érzésem, hogy nehezebb lett volna például menedzsment irányba továbblépni."

Azt nem tudta megmondani, hogy ez mennyiben angol-brit, és mennyiben általános jellemző, mert mint írta, itthon, hazai közegben nagyon keveset dolgozott, így összehasonlítási alapja sincs.

Menni-maradni

Visszatérése Magyarországra meglehetősen szokványos történet – mondja. Habár a munka és a kereseti lehetőségek kint jóval kedvezőbbek voltak, a család, a barátok visszahúzták ide, és saját családot is tudatosan itthon alapított. "Persze a munkámban nem sok minden változott. Továbbra is külföldre – az Egyesült Királyságba – dolgozom, csak épp távmunkában. Itthon nem igazán találtam olyan állást, ami szakmailag és anyagilag egyaránt megfelelt volna."

A visszailleszkedéssel alapvetően nem voltak problémái, bár azt nagyon gyorsan megtapasztalta, hogy a távmunka emberileg nem egyszerű. "Nagyon aktívan kell dolgozni azon, hogy ne érezze magát egyedül az ember" – írta. Annak ellenére sem tartja különösebben problémásnak az itthoni létet, hogy rendkívül sok bosszantó körülményt tapasztalt meg, amely a mindennapi életét nehezíti. "Elsősorban akkor futok bele ilyenekbe, amikor valamilyen ok miatt az állammal kell ügyeket intéznem. Tényleg, igazából minden államhoz kötődő dolog nagyságrendekkel nehézkesebb, mint külföldön. Egyébként sokkal jobb itthon" – summázza véleményét.

A nemzetközi lehetőségeket ettől még figyeli. Mint írja, az Egyesült Királyságban a Brexit miatt az IT-s munkaerőpiacon is elég bonyolulttá vált a helyzet, a jó szakembereknek emiatt is vonzó célpont Kanada, Szingapúr, sőt Kína, esetleg a Benelux államok. Saját helyzetére is reagált: "Nagyon érdekes tendenciának tartom ugyanakkor a távmunka elterjedését. Miközben egyre több lehetőség bukkan fel, az ipar egyáltalán nem készült még fel erre. A kollaborációs eszközök viszonylag kezdetlegesek, de nem is ezt tartom az igazán problémás területnek, hanem a nem kolokált csapatok menedzsmentjét. A szokványos szoftverfejlesztés metodológiája is eléggé gyenge lábakon áll még ebben az összefüggésben – több ezekről az anekdota, mint bizonyított módszer. A klasszikus outsourcing módszerek jól specifikált projekteknél működnek, arra azonban semmiféle elképzelés sincs, hogy a távolról dolgozó embereket hogyan lehet koordinálni."

A menni-maradni dilemmára sommás választ adott: "Jelenleg az a terv tűnik legjobbnak, hogy az év nagy részében itthonról, a hideg hónapokban pedig valami meleg helyről dolgozzak."

Közösség & HR

Januártól új vezető irányítja az SAS Magyarországot

Loncsár Tibor lesz a magyarországi vállalatot közel 25 éve, alapításától vezető Musza István utóda.
 
Hirdetés

Nagy kihívás blockchain szakértőt találni, pedig már van rá igény

Ha kell, projekt alapon, ha kell, klasszikus fejvadász módjára közvetíti az itthon is nagy számban keresett informatikai szakértőket a Bluebird International Zrt.

Hogyan alakítják át a munkaerőpiacon bekövetkezett változások a HR-cégek tevékenységét? Milyen új eszközök és módszerek jelennek meg a fejvadászatban?

a melléklet támogatója a Bluebird

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.