Málta – egy kis mediterrán brit világ, ahol a pár százezer máltai mellett pár százezer külföldi, köztük 25-30 ezer magyar él. Többségük a vendéglátásban vagy valamilyen IT-s szakmában dolgozik, köztük Szonja, aki UX-esként helyezkedett el.
Hirdetés
 

Amikor a hazai IKT ipar munkaerő-problémáiról esik szó, mindig felmerül az elvándorlás kérdése. A legjobb IT-szakembereink elmennek külföldre dolgozni – mondják a munkaerőpiaci felméréseket végző szakemberek. Amikor pedig az okokat keresik felmerül, hogy azért mennek, mert ott többet fizetnek, mert jobbak a karrierlehetőségek, mert jobbak az életkörülmények, mert...

De sokan vissza is jönnek, és erre is vannak mindenféle okok: mert itt van a család és a barátok, mert kiderül, hogy nem is lehet sokkal többet keresni, vagy ha igen, akkor a többletet elviszi az, hogy drágább az élet, a karrierlehetőségeknek külföldön ugyanazok a korlátai, mint itthon és így tovább.

Megkerestünk hét szakembert, akik kipróbálták magukat külföldön – közülük ketten haza is tértek –, hogy történetükön keresztül bepillantást kaphassunk abba, ami a felmérések számai és grafikonjai mögött van. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi hajtotta őket, hogy külföldön keressék a boldogulásukat, mit vártak és mit találtak. A hazatértektől azt is megkérdeztük, hogy mit hoztak magukkal külföldi munkahelyükről.

Szonja vagyok, Máltán dolgozom UX-esként

Meglehetősen egyedi és talán ritka karrierutat járt be Szonja. Ő ugyanis eredetileg bölcsész, az egyetemen esztétikát tanult, de miután megszerezte a diplomáját, nagyon hamar az informatika felé fordul az érdeklődése. Különösen az online világ lehetőségei mozgatták meg a fantáziáját. Sokat foglalkozott product-managementtel, amely aztán sokfelé elvitte: online marketing, játékok, portáltervezés felé, de tanított óraadóként is egyetemen... Eközben talált rá az őt leginkább érdeklő területre: a UX-re (User Experience). Jelenleg is UX-kutatással, valamint  interakciótervezéssel foglalkozik. Ehhez a család is jó hátteret biztosított, férje tehetséges fejlesztő, aki több startupnak oszlopos tagja.

Mivel mindketten dolgoztak multinacionális környezetben, viszonylag régóta napirenden volt a külföldi munka. A nagy lépéshez azonban hiányzott a végső lökést, ami végül egy londoni fejvadász cég alakjában érkezett. Szonját eddigi munkái alapján keresték meg, és ajánlottak számára UX-es állást Máltán. Az, hogy konkrét állásra érkeztek Máltára, sok mindent leegyszerűsített. A munkáltató tudta, hogy Szonja családdal érkezik, és ennek megfelelően támogatta is a költözést. Mindez közel három éve történt.

"Több szempont is szerepet játszott a döntésemben: amikor kimentünk, a magyarországi lehetőségeket nézve kifejezetten jól kerestünk mindketten, de a jövőt nem láttuk biztosítva. Egészen pontosan az volt az érzésünk, nem tudunk fejlődni sem szakmailag, sem a magánéletben." Szonjáék döntését még egy nagyon fontos szempont befolyásolta: a férjével már nem csak a saját szempontjaikat kellett mérlegelniük. "Lányom abban az évben kezdte az iskolát, és sikerült első kézből megtapasztalnunk a hazai oktatás minden nyomorát: hogy az iskolának semmi sem elég jó, de cserébe mindent megtesz, hogy leszoktassa a gyereket a gondolkodásról – írta. – Ez utóbbira persze találhattunk volna alternatív megoldást, de jobban szerettünk volna olyan helyen élni, ahol a befizetett adónkért kapunk is valamit."

Várakozások és csalódások

Tapasztalat nélkül, de biztosnak mondható nyelvtudással vágtak bele az új életbe. Máltáról azonban legfeljebb a turisták szokásos elképzelésivel rendelkeztek. "A férjem egyszer eltöltött már pár napot Máltán egy céges rendezvényen, akkor nagyon nem is nagyon tetszett neki. Akkor lényegében csak a túlzsúfolt bulinegyedet látta. Szerencsére az én tapasztalataim pozitívabbak voltak, amikor kiutaztam a személyes interjúra, így úgy döntöttünk, adunk egy esélyt az országnak."

A kinti munka új volt, de a terület nem volt teljesen ismeretlen Szonjának. Az iGaming szektor egy meghatározó vállalatánál helyezkedett el. Bár ez egy viszonylag friss iparág, Szonja úgy látja, hogy a startupok előremutató próbálkozásai ellenére a szektor legtöbb képviselője kicsit lemaradt: a vállalatok most próbálnak kiszabadulni az akár 10-15 éves technológiák börtönéből – a nagy cégek klasszikus tehetetlenségével. Ez az alkalmazott módszertanokon is látszik. "A legtöbb helyen épp csak elkezdték az ismerkedést agilis módszertanokkal, és ahol bevezették, sokszor ott is kimerül a rituálék sematikus, valódi tartalom nélküli alkalmazásában." Ennek megfelelően a vállalatokon belül gondolkodásmódot sem érinti meg az egész, abban nem történik változás. "Ha például konkrétan az agilis módszertant nézzük, az lényegében azt jelenti a cégek többségénél, hogy az alkalmazott azonnal és természetesen jól reagál a scope gyakori változására" – hoz példát a szemléletváltozás hiányára.

Ami a saját területét, a UX-et érinti, abban is érték csalódások. "Amikor az interjú során célzott kérdéseket tettem fel az egyes feladatokra, folyamatokra vonatkozóan, leginkább a megálmodott ideális állapotokat tükröző válaszokat kaptam. Az, hogy az interjúztatók inkább a vágyaikról, mint a valós állapotokról beszéltek, akkor derült ki, amikor munkába álltam. Fontos azonban hozzátenni, hogy ebben a szakmában – itt kifejezetten az UX-re gondolok – ez egyáltalán nem példa nélküli, menjünk bárhova is a világban."

De nem csak csalódások érték. "Azt el kell ismernem, hogy a hazainál sokkal inspirálóbb közegbe kerültem – írta. – A pozíció sok lehetőséget adott új, költséges eszközök megismerésére, ugyanakkor a szakmai döntésekben az elvártnál jóval kevesebb szabadságot kaptam."

Szonja kiköltözése óta ugyanannál a cégnél dolgozik, így nem tudott általános képet adni arról, hogy miként jellemezhető a máltai vállalati kultúra. Ismerőseitől származó információk alapján azonban úgy tűnik számára, hogy minden ott működő nemzetközi cégnél óhatatlanul érvényesül az anyavállalat kultúrája, ami – mint ahogy a világ bármely pontján –  némileg idomul a helyi sajátosságokhoz. Az iGaming cégek működése (erre a szegmensre nagyobb a rálátása) leginkább a nagyobbacska magyar IT-cégekéhez hasonlít.

A mindennapok: helyiek és átutazók

Amikor dönteni kellett, Szonjáéknál elég sokat nyomott a latba az, hogy egy alapvetően angolszász kultúrájú országba költöztek. „Bíztam abban, hogy ennek a kulturális hagyománynak köszönhetően egy a magyarnál kevésbé macsó közegben dolgozhatok, kisebb lesz a nőkkel szembeni diszkrimináció. Sajnos ebből a szempontból nagyot kellett csalódnom.”

Az országot kettősség jellemzi. Málta nagyon tradicionális, patriarchális ország, amin az itt megtelepült nyugati anyacégek, melyek hozzák saját cégkultúrájukat, enyhítenek valamennyit, legalábbis a munkahelyeken. "Nekem a saját cégemmel ebben különösen nem volt szerencsém. Belecsöppentem egy olyan csapatba, amely középiskolás koruk óta együtt mozgó fiatal férfiak baráti társaságból áll. Nagyon összetartóak, és cseppet sem befogadóak – amolyan tipikus brogrammer csapat –, így meglepő módon a saját csapatomon kívül szorosabb kapcsolatokat építettem, mint azon belül. Ellenben volt egy abszolút pozitív tapasztalatom: melegekkel szemben mindenhol és mindenki nagyon toleráns" – írja.

Ezt azonban az egész család számára jól ellensúlyozza a déli temperamentum és a külföldiekkel szembeni nyitottság, ami kellemesen élhetővé teszik a szigetet. "A rengeteg napsütés, a tengerpart és a sziget elképesztően gazdag kulturális öröksége nagyon sokat segít, hogy az ember munka után gyorsan félretegye a munkahelyi feszkót."

Kerülőutak, avagy magyar IT-szakemberek kalandjai külföldön

1. rész. Tamás vagyok, IT-biztonsági szakember Kaliforniában

Tamás a harmincas évei elején döntött úgy, hogy amúgy sikeres szakmai életet hátrahagyva végleg külföldre költözik, hogy ott építsen karriert. Korábban Angliában élt, majd némi írországi kitérő után végül az Egyesült Államok nyugati partján kötött ki. Ma már családja is Amerikához köti. Jelenleg saját vállalkozás felépítésén dolgozik Los Angelesben.

2. rész. Dávid vagyok, beágyazott rendszereket fejlesztek Londonban

Dávidnál a karrierépítés logikus lépéseként került szóba a külföldi munka. Speciális területen dolgozott itthon, voltak némi németországi tapasztalata, mégis Angliát választotta. Azt is elmeséli, milyen nehézségekre kell felkészülnie annak, aki Nagy-Britanniát választja.

3. rész. Károly vagyok, Vancouverben élek fejlesztőként

Károly, aki lelkes fiatalként csöppent bele a nyílt forráskódú fejlesztői közösségbe, a Drupal révén olyan lehetőségekhez és munkájában olyan szabadsághoz jutott, amely csak keveseknek adatik meg. Őt azonban nem a karriere vitte Kanadába.

4. rész. Ádám vagyok, solution architectként dolgoom Sydneyben

Ádámot nem a több pénz hajtott a világ másik felére. Hét év külföldi lét után már elég tisztán látja, jó döntés volt-e kimenni. Sorozatunk legmarkánsabban fogalmazó alanya szerint gyökeres különbség van mind a munkahelyi, mind az általános értelemben vett gondolkodásmódban, viselkedésben.

Az egész szigeten, őslakosok és bevándorlók körében egyaránt érezhető, hogy a földrajzi távolságok és az eltérő kulturális gyökerek ellenére mennyire érvénysül az angolszász hatás az emberi kapcsolatokban, élményeik nagyon egybeesnek sorozatunk második részének hőséével, az Angliában élő Dávidéval. "Lépten-nyomon azt tapasztalatom, hogy a máltaiak olyanok, mint az angolok: elsőre nyitottak, kedvesek, befogadóbbak, ezért nagyon könnyű például a lakókörnyezetben hasznos, de felszínes ismeretségekre szert tenni. Barátkozni azonban már sokkal nehezebb, és ezen sokszor a rendszeres együtt sörözés sem segít." De a külföldiekkel sem sokkal könnyebb a helyzet – írja. A nagy számban jelenlévő egyéb nációkkal is hasonló a helyzet, bár más okokból, mint a helyiekkel: nagy az átmenő forgalom, sokan nem terveznek hosszú távra, ezért is köttetnek nehezen tartós barátságok. Barátinak mondható kapcsolatokat főleg a hasonszőrű magyar és szlovákiai magyar ismerősökkel tudtak kialakítani.

Persze nyitottság ide vagy oda, az iGaming szektor, amely a helyi viszonyokhoz képest kiemelt jövedelmi lehetőségeket biztosít a zömében külföldi alkalmazottaknak, társadalmi feszültségeket is generál. "Nagyon gyorsan kialakultak a magyarországihoz hasonló fizetésbeli különbségek. Málta azonban egy kicsi sziget, ahol egy jól menő szektor önmagában képes befolyásolni az árszínvonalat. A lakásbérlet például a sok és jól kereső külföldi miatt hihetetlenül megdrágult – és az Airbnb itt sem segít ezen a helyzeten –, így egy átlagfizetésből élő máltai számára szinte lehetetlen jó albérlethez jutni."

Menni-maradni

Szonjáék minden nehézség ellenére viszonylag gyorsan gyökeret vertek a szigeten. Élvezik a mediterrán életvitelt, azt, hogy minden gyorsan elérhető, és hogy egész évben találnak izgalmas szabadidős elfoglaltságot. Sokat számított, hogy gyermekük, aki Magyarországon kezdte az általános iskolát, nagyon gyorsan beilleszkedett az új iskolai közösségébe, és gyorsan leküzdötte a nyelvi korlátokat. Ebben Szonja szerint nagy szerepe volt annak, hogy az iskola úgy volt képes jó teljesítményre sarkallni, hogy közben nem frusztrálta úton-útfélen. Az pedig egy újabb kötődés Máltához, hogy a második gyermekük már ott született. A család szerint nagyon jó, hogy van rendszeres és olcsó repülőjárat Budapest és Málta között, ami sokat segít a kapcsolattartásban hazai barátokkal, a családdal. Ottani életüket pedig úgy alakították ki, hogy barátaikat vendégül láthassák pár napig.

"Nem is tervezzük a hazaköltözést – írta a kint maradás vs. hazatérés dilemmát firtató kérdésünkre Szonja. – Ha mégis erre kényszerülnénk, a jelenlegi szakmai körülményeim közül a büdzsét vinném, a többit valahonnan máshonnan kéne importálni. A magánéletemből mindent vinnék… bár őszintén szólva inkább ide hoznám az otthoni barátainkat."

Közösség & HR

A legjobb IT-sokat keresik tizenkilenc kategóriában

Ha akarja tudni, mennyire jó, a hétvégén még jelentkezhet az Országos IT Megmérettetésre! CeBIT-es utazást is nyerhet.
 
Jövőre a bankoknak meg kell nyitniuk az ügyféladataikat külső szolgáltatók, köztük a fintech cégek előtt. Hazai szakértőket kérdeztünk arról, hogyan rajzolja át ez a pénzintézeti piacot.

a melléklet támogatója a Balasys

Hirdetés

Most készüljön fel a fintech világ biztonsági kockázataira!

A pár éve kitört fintech-láz, valamint a jövő év elején életbe lépő PSD2 nem csak a pénzügyi piacok üzleti modelljét borítja meg. A biztonsági kérdéseket is sürgősen újra kell gondolniuk a piac szereplőinek.

ÉLŐBEN SIÓFOKRÓL

SAP FORUM HUNGARY:
így működik a digitalizáció magja

Az SAP kétnapos rendezvénye az idén is követhető a Bitporton!

TOVÁBB A KÖZVETÍTÉSRE >

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.