Újra előtérbe került a "vigyünk a világ minden pontjára internetet" koncepció, miután a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg egy terjedelmes cikkben ecsetelte a The Wall Street Journal hasábjain terv nagyszerűségét. Természetesen a világ jobbá tétele mellett egyéb okai is vannak annak, hogy az internetből élő óriások ennyire szívükön viselik a fejlődő régiók sorsát.

És a világ fényre derül

Publicisztikájában Zuckerberg hosszasan ecseteli, milyen sok ember él a Földön (nagyjából a teljes populáció 60 százaléka), akik egyáltalán nem rendelkeznek internetkapcsolattal, és ez mennyire visszaveti az emberiség fejlődését. Álláspontja szerint, ha minden embertársunk megkapná a lehetőséget a világháló használatára, az a könyvnyomtatáshoz, a rádió és a tévé megjelenéséhez hasonló minőségi ugráshoz vezetne. A Deloitte tanulmányára hivatkozva megemlít, hogy a fejlődő régiók teljes bekapcsolása 140 millió új állást teremtene, amely 160 millió embert segíthetne kiemelni a szegénységből - sőt, még a gyermekhalálozási arányt is értékelhető módon csökkentené.

A Facebook tavaly nyáron alapította meg az Internet.org szervezetet, melynek célja az internet-hozzáférés gyors ütemű bővítése és a fejlődő régiók mielőbbi felzárkóztatása, aminek érdekében a közösségi óriás olyan technológiai partnerekkel társult, mint a Samsung, az Ericsson, a Nokia, a Qualcomm, a MediaTek és az Opera. Más megközelítésben, de hasonló terveken a Google is, amely a Project Link kezdeményezés keretében üvegszálas technológián alapuló hálózatokat fog kiépíteni a világ azon fejlődő országaiban, ahol még nem áll rendelkezésre a megfelelően gyors és megbízható internetkapcsolat. A Project Link a már kiépített, helyi hálózatokat fogja összeköttetésbe hozni azokkal a gerinchálózatokkal, amelyek a kontinenseket kötik össze.

Igény az volna rá

A világ népességének bekapcsolása az internet vérkeringésébe azonban nem csak a helyben elérhető szolgáltatásokon múlik. Zuckerberg cikkében megemlíti, hogy a Föld népességének 90 százaléka most is olyan területen él, ahol elvileg igénybe lehet venni valamilyen technológiát az internet elérésére. A gond a pénzzel van, pontosabban annak hiányával. A Facebook-alapító szerint ezért elsőrangú kérdés, hogy miként lehet az internet-hozzáférés árát csökkenteni, vagy akár teljesen ingyenessé tenni.

Zuckerberg úgy látja, a mai világban a világhálóhoz való csatlakozás joga olyannyira alapvető, hogy társadalmi konszenzusra kellene jutni a limitált formátumú, de ingyenes internetkapcsolat kérdésében. Párhuzamot von a segélyhívásokkal, ez utóbbiak sem kerülnek pénzbe és akkor is indítható hívás a telefonokról, ha azon nem áll rendelkezésre lebeszélhető egyenleg. Zuckerberg azt viszont nem érintette, konkrétan milyen hozzáférésre gondol, csak annyit, hogy az ingyenes elérés önmagában felkeltheti az érdeklődést a teljes, fizetős adatkapcsolat iránt.

Lufik, drónok és érdekek

Mind a Facebook, mind a már említett Google folyamatosan töri a fejét azon, hogy miként tudna lefedettséget biztosítani az olyan távoli vagy elmaradott helyekre, ahol a hagyományos módszerek nem lennének kifizetődőek. Tavasszal például arról cikkezet a külföldi szaksajtó, hogy a Facebook szemet vetett a Titan Aerospace vállalkozásra, amely akvizíció az internet drónokkal történő "terítését" segíthetné. Aztán pár hét múlva kiderült, hogy a céget a Google vásárolja fel, és valószínűleg kombinálja a hőlégballonos netet álmodó projektjével. De a Facebook sem maradt felvásárlás nélkül: szinte a fentiekkel egy időben kebelezett be potom 20 millió dollárért egy hasonló problémákon dolgozó startupot, az Ascentát. A brit cég többek között arról híres, hogy alapítói építették meg – akkor még a QinetiQ védelemi technológiákat fejlesztő brit vállalat színeiben – a napelemes Zephyr repülőgépet, amely 2010-ben felállította a pilóta nélküli napelemes gépek világrekordját.

Mindez a sok ötletelés és szervezkedés persze nem csak a közjó érdekében történik. Az interenetes óriásoknak nagy szüksége volna "friss húsra", hiszen a fejlett régiókban egyra magasabb a penetráció, így a növekedési lehetőségek is beszűkültek. Ha nem szűk három, hanem mondjuk hatmilliárd emberhez jutnának el, az még akkor is komoly üzletet jelent, ha tudjuk, hogy egy amerikai felhasználó kattintása lényegesen többet hoz a konyhára, mint mondjuk egy afrikai facebookozójé.