Ezúttal egy drónokat gyártó cég a célpont, akinek a gépei az internet szórásában segédkeznének.

A világ fejlődő országainak internethez juttatása kiemelt szerepet kapott az elmúlt fél évben. A Google optikai hálózat kiépítésével, és különleges léggömbök „fellövésével” szeretné elérni, hogy az infrastrukturálisan elmaradt térségek lakói is hozzájuthassanak az internet nyújtotta előnyökhöz. A Facebook az Internet.org nevű szervezet létrehozásával, és neves, nagy erejű cégek toborzásával szeretné hasonló eredményre jutni, de e mellett továbbra is keresi a lehetőséget, hogy azt a sokat emlegetett 5 milliárd földlakót behálózza.

Még nem szálltak el teljesen

A Techcrunch értesülései szerint a Facebook vezetősége jelenleg is tárgyalásokat folytat a Titan Aerospace nevű, drónokat gyártó céggel. Zuckerbergék terve az, hogy a speciális, a légkör és az űr határán önműködően közlekedő járművek segítségével osztanák meg az internetet azokon a területeken (pl. Afrika), ahol semmilyen egyéb módon nem oldható meg ez a probléma belátható időn belül. Amennyiben az üzlet megvalósulna, úgy a Facebook 11 ezer Solara 60 modell legyártását tervezi, és ezzel a flottával indulna be a fejlődő országok segítése.

A pontos vételárról még csak tippeket lehet hallani: az egyik forrás 60 millió dollárról beszél, ami meglepően kevésnek tűnik a nemrégiben bejelentett, összesen 19 milliárd dollár értékű WhatsApp felvásárláshoz képest. A Titan Aerospace esetében kipróbált, működő technológiákról és több repülőégmodellről van szó. A gyártó maga nem is drónként, hanem atmoszférikus műholdakként emlegeti a saját járműveit, arra utalva ezzel, hogy a Solara modellek szinte minden olyan feladat ellátására alkalmasak, mint a műholdak, viszont sokkal olcsóbb az előállításuk és az üzemeltetésük is.

Annyiban ezek is drónok, hogy vezető nélkül képesek a levegőben maradni, viszont a műholdakhoz hasonlóan előre megadott pályán mozognak. Az 50 méteres (!) fesztávval rendelkező gépeket éjjel indítják el, amihez az energiát a gép testében elhelyezett akkumulátorok biztosítják. A 20 km-es repülési magasság elérése után a drónok már kizárólag a szárnyakon elhelyezett napelemek által termelt energia segítségével repülnek, viszont így 4 millió km-t is meg tudnak tenni és akár 5 éven át képesek a levegőben maradni leszállás, az akkuk feltöltése, vagy bármi egyéb beavatkozás nélkül.

A Solara 50 repülés közben: feszegetik a határokat

A Facebook hosszú távra tervez

Az előbb ismertetett előnyök miatt a Solara drónok sokkal hatékonyabban és kevesebb pénzből képesek elvégezni olyan feladatokat, mint az időjárási viszonyok megfigyelése, a katasztrófahelyzetekben való közreműködés, mentés, a földfelszín fényképezése, vagy kommunikációs feladatok elvégzése. A Facebook számára ez utóbbi a kulcsszó, és a magasan repülő drónok használata azért is jobb a Google hőlégballonos megoldásánál, mert ebben a magasságban már nem szükséges a légügyi hatóságok engedélyét megszerezni, így csak a feljuttatáskor kell gondoskodni arról, hogy a drónok akadálytalanul felrepüljenek.

Amennyiben a felvásárlás sikerrel jár, úgy a Facebook, illetve az általa igazgatott Internet.org felhasználók millióit tudná internetkapcsolattal ellátni, ami egyrészt passzolna a szervezet célkitűzéseibe, másrészt hosszú távon biztosítaná a cég szolgáltatásainak az új belépőket. A WhatsAppért kifizetett több milliárd dollár nehezen viszonyítható a pletykált 60 millióhoz, de azt jól jelzi, hogy a fejlett országok vásárlóerővel bíró, 400 millió felhasználója milyen értékkel bír ahhoz a tömeghez képest, amelyet a Titan Aerospace drónjai vonhatnak be az internet ökoszisztémájába.

Szakértők figyelmeztetnek: ne küldözgessünk chatbotoknak az orvosi leleteinket

Elon Musk arra biztatja az X közösségi oldal felhasználóit, hogy teszteljék saját egészségügyi felvételeiken a Grok MI-chatbot képelemző funkcióit, de ez nem mindenki szerint jó ötlet.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.