Ezúttal egy drónokat gyártó cég a célpont, akinek a gépei az internet szórásában segédkeznének.

A világ fejlődő országainak internethez juttatása kiemelt szerepet kapott az elmúlt fél évben. A Google optikai hálózat kiépítésével, és különleges léggömbök „fellövésével” szeretné elérni, hogy az infrastrukturálisan elmaradt térségek lakói is hozzájuthassanak az internet nyújtotta előnyökhöz. A Facebook az Internet.org nevű szervezet létrehozásával, és neves, nagy erejű cégek toborzásával szeretné hasonló eredményre jutni, de e mellett továbbra is keresi a lehetőséget, hogy azt a sokat emlegetett 5 milliárd földlakót behálózza.

Még nem szálltak el teljesen

A Techcrunch értesülései szerint a Facebook vezetősége jelenleg is tárgyalásokat folytat a Titan Aerospace nevű, drónokat gyártó céggel. Zuckerbergék terve az, hogy a speciális, a légkör és az űr határán önműködően közlekedő járművek segítségével osztanák meg az internetet azokon a területeken (pl. Afrika), ahol semmilyen egyéb módon nem oldható meg ez a probléma belátható időn belül. Amennyiben az üzlet megvalósulna, úgy a Facebook 11 ezer Solara 60 modell legyártását tervezi, és ezzel a flottával indulna be a fejlődő országok segítése.

A pontos vételárról még csak tippeket lehet hallani: az egyik forrás 60 millió dollárról beszél, ami meglepően kevésnek tűnik a nemrégiben bejelentett, összesen 19 milliárd dollár értékű WhatsApp felvásárláshoz képest. A Titan Aerospace esetében kipróbált, működő technológiákról és több repülőégmodellről van szó. A gyártó maga nem is drónként, hanem atmoszférikus műholdakként emlegeti a saját járműveit, arra utalva ezzel, hogy a Solara modellek szinte minden olyan feladat ellátására alkalmasak, mint a műholdak, viszont sokkal olcsóbb az előállításuk és az üzemeltetésük is.

Annyiban ezek is drónok, hogy vezető nélkül képesek a levegőben maradni, viszont a műholdakhoz hasonlóan előre megadott pályán mozognak. Az 50 méteres (!) fesztávval rendelkező gépeket éjjel indítják el, amihez az energiát a gép testében elhelyezett akkumulátorok biztosítják. A 20 km-es repülési magasság elérése után a drónok már kizárólag a szárnyakon elhelyezett napelemek által termelt energia segítségével repülnek, viszont így 4 millió km-t is meg tudnak tenni és akár 5 éven át képesek a levegőben maradni leszállás, az akkuk feltöltése, vagy bármi egyéb beavatkozás nélkül.

A Solara 50 repülés közben: feszegetik a határokat

A Facebook hosszú távra tervez

Az előbb ismertetett előnyök miatt a Solara drónok sokkal hatékonyabban és kevesebb pénzből képesek elvégezni olyan feladatokat, mint az időjárási viszonyok megfigyelése, a katasztrófahelyzetekben való közreműködés, mentés, a földfelszín fényképezése, vagy kommunikációs feladatok elvégzése. A Facebook számára ez utóbbi a kulcsszó, és a magasan repülő drónok használata azért is jobb a Google hőlégballonos megoldásánál, mert ebben a magasságban már nem szükséges a légügyi hatóságok engedélyét megszerezni, így csak a feljuttatáskor kell gondoskodni arról, hogy a drónok akadálytalanul felrepüljenek.

Amennyiben a felvásárlás sikerrel jár, úgy a Facebook, illetve az általa igazgatott Internet.org felhasználók millióit tudná internetkapcsolattal ellátni, ami egyrészt passzolna a szervezet célkitűzéseibe, másrészt hosszú távon biztosítaná a cég szolgáltatásainak az új belépőket. A WhatsAppért kifizetett több milliárd dollár nehezen viszonyítható a pletykált 60 millióhoz, de azt jól jelzi, hogy a fejlett országok vásárlóerővel bíró, 400 millió felhasználója milyen értékkel bír ahhoz a tömeghez képest, amelyet a Titan Aerospace drónjai vonhatnak be az internet ökoszisztémájába.

India sebességet vált, hogy magához kösse az Apple-t és a Samsungot

Újabb ösztönzőket terveznek a mobiltelefonok helyi gyártásának felfuttatására, ezúttal már komolyan jutalmazva a csúcskészülékek exportját és az Indiában készült alkatrészek felhasználását is.
 
A VMware felvásárlása és licencelési gyakorlatának átalakítása erősen rányomta a bélyegét az adatközponti infrastruktúrára: a korábban kiszámítható alap bizonytalanná és gyakran költségesebbé vált.

a melléklet támogatója az EURO ONE

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.