A Google is lát fantáziát abban, hogy drónok segítségével terjessze az internetet – vagy valami mást. Mindenesetre ügyesen elhalászta a Facebook elől a Titan Aerospace-t. A dróngyártó cégről már egy ideje rebesgették, hogy szemet vetett rá a Facebook. Zuckerbergék ugyanis drónokkal látják gazdaságosan megoldhatónak, hogy a világ fejletlen infrastruktúrájú szegleteibe is el lehessen juttatni az internetet.
A Facebooknak egyébként nem ez lett volna az első ilyen bevásárlása. A múlt hónap végén, tehát néhány héttel az után, hogy hírbe hozták a Titan Aerospace-szel – már megszerzett potom 20 millió dollárért egy hasonló problémákon dolgozó startupot, az Ascentát. A brit cég többek között arról híres, hogy alapítói építették meg – akkor még a QinetiQ védelemi technológiákat fejlesztő brit vállalat színeiben – a napelemes Zephyr repülőgépet, amely 2010-ben felállította a pilóta nélküli napelemes gépek világrekordját.
A Titan Aerospace beleillett volna a képbe. Annak azonban most már a Google örülhet. A dróngyártó elsősorban a Google Project Loon kezdeményezésbe fog becsatlakozni. A projekt célja az, hogy hőlégballonok segítségével lássa el a világ minden részét internetkapcsolattal. A Titan drónjainak is lesz ilyen feladata: állítólag speciális berendezéseikkel 1 Gbit/s-os sávszélességet tudnak biztosítani a világ bármely pontján.
De az új szerzemény segíthet a szintén nemrégiben megszerzett Makani Power fejlesztéseiben is. A Makani alternatív energiaforrást biztosít speciális repülő szélturbinákkal kísérletezik olyan sikerrel, hogy a Google nem átallott jó pénzt fizetni érte.
Harmadik lehetőségnek pedig ott van a Google Earth és a Google Maps. A drónokkal ugyanis sokkal olcsóbban lehet nagy felbontású képeket készíteni, mint a korábbi módszerekkel.
Ezek a gépek egyébként nem játékeszközök. A kisebbik gép, a Solara 50 szárnyának 164 méter a fesztávolsága!
A vételár nem ismert
Hogy mennyiért jutott a Google a dróngyártóhoz, nem ismert. Amikor a Facebookkal hozták hírbe, 60 millió dollár körüli összegről pletykáltak. Ez már csak azért is kevésnek tűnik, mert a cég kész modelleket visz az üzletbe. Mint azt korábban a Bitport is megírta, ezeket a modelleket nem is drónként, hanem atmoszférikus műholdakként emlegeti. A Solara modellek ugyanis minden olyan feladat ellátására alkalmasak, mint a műholdak, viszont azoknál sokkal olcsóbb az előállításuk és az üzemeltetésük.
A cég a maga húsz emberével továbbra is Új-Mexikóban marad, és nem változik a menedzsment sem. A Titan vezetője egy igazi öreg róka, Vern Raburn, aki korábban volt a Symantec vezetője, és a Microsoft fogyasztói termékek részlegét vezette.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak