De legfőképpen nagyon jó karrierlehetőségekkel, ami az ismerős hazai környezettel párosulva egyre több magasan kvalifikált szakembernek vonzó.

Kínában is van Gyere Haza Fiatal program, de kicsit máshogy működik, mint amivel itthon a kormány próbálkozott. Mindenekelőtt sokkal jobban, mert miután Amerikában mindent megtanultak, egyre több kínai IT-szakember dolgozna otthon – írja a Businessweek összeállítása. A lap annak járt utána, miért nő azoknak a kínai szakembereknek az aránya, akik akár jól berendezett kaliforniai életüket is hátrahagyják, hogy visszatérhessenek dolgozni hazájukba.

Sok esetben már azok sem az amerikai technológiai ipart gazdagítják, akik maradnak Kaliforniában, mivel ők lesznek az USA-ban terjeszkedő kínai cégek helyi alapemberei, így végső soron tudásukat visszacsatornázzák a kínai gazdaságba.

Kulcsszerepbe kerülhetnek

Az USA-ban képzett kínai szakemberek eddig is nagyon fontos szerepet töltöttek be a kínai gazdaságban. Az utóbbi három-négy évben azonban felerősödött az a trend, hogy az amúgy sikeres vállalatoknál, viszonylag magas pozícióban és jó fizetésért dolgozó tehetséges szakemberek visszatérnek a Csendes-óceán túlpartjára.

Ezt a visszavándorlási kedvet maga a kínai állam is támogatja: komoly államim pénzek mennek a kutatásokra, és épp a leginnovatívabb területeken, a mesterségesintelligencia-kutatásra, vagy a gépi tanulás alkalmazására. Pekingben például már épül egy óriási ipari park, amelybe kifejezetten mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeket akarnak elhelyezni, akár négyszázat is. Ide pedig kell a munkaerő. (Olyannyira, hogy Kína nemcsak az elvándoroltakat, hanem külföldi szakembereket is próbál az országba csábítani különféle kedvezményekkel: például ingyenesen ad hosszú távú vízumot szakembereknek és családjuknak.)

Lehetőségekből pedig nincs hiány. A legnagyobb kínai technológiai vállalatok – Alibaba, Tencent, Baidu stb. – ma már méretben, presztízsben és lehetőségekben is felnőttek a legnagyobb amerikai konkurenseikhez. Ráadásul többségük – köztük például a Facebookkal versenyző Tencent – még az igazi világpiaci terjeszkedés előtt áll, azaz eddigi eredményeiket legnagyobb részt az óriási belső piacoknak köszönhetik (meg persze a komoly állami hátszélnek). Az Alibaba és a Tencent már így is ott van a világ tíz legértékesebb vállalata között olyanok társaságában, mint a Facebook vagy az Amazon.

Gombamód szaporodnak a startupok

De nem csak a befutott kínai cégek súlya lehet vonzó, hanem az inspiratív, izgalmas feladatokat kínáló környezet is. Kínában ebben sincs hiány. A kínai kockázati tőke ma már teljes mértékben versenyképes az amerikaival. Míg az európai vállalkozások számára továbbra is a Szilícium-völgy vagy az USA keleti partvidékének bizonyos régiói (Boston és New York körzete) a legvonzóbb, a kínai startupok nem szorulnak rá arra, hogy mihamarabb megjelenjenek az amerikai piacon. Kellően gyors növekedést tud biztosítani az óriási belső piac, és a számukra első körben kulturálisan sokkal megközelíthetőbb ázsiai országok piacai.

Az unikornisokban is abszolút nagyhatalom, az öt legnagyobb startup közül három kínai. A második a Didi Chuxing, melyet 56 milliárd dollárra értékelnek (Uber: 68 milliárd), a Xiaomi a harmadik (46 milliárd), az e-kereskedelmi China Internet Plus Holding pedig a negyedik (30 milliárd).

A technológiai cégek előretörése lényegében fél évtized alatt teljesen átrendezte a kínai gazdaságban az erőviszonyokat. Mint azt a Blommberg egy tavalyi összeállítása szépen mutatja, 2012-ben még a hagyományos iparvállalatok és bankok voltak a legnagyobb vállalatok, tavaly már a Tencent és az Alibaba vezette a listát, a 2012-es listavezető PetroChina pedig az ötödik helyre csúszott.

Folyamatosa nő a visszatérők aránya

Mindez egyre vonzóbb környezetet teremt a kínai szakembereknek, akiknek – akárcsak más nemzet képviselőinek – sokat számít az otthoni, ismerős környezet, a család és a barátok közelsége. Egy a Businessweek által idéztett felmérés azt mutatja, hogy míg az évtized legelején az USA-ban dolgozó kínaiak 10 százaléka tért vissza hazájába, ma már közel 16 százalékuk dönt így. A diplomások számában még pregnánsabb az emelkedés: 2013-ban még nem érte el a 360 ezret a visszatérők száma, 2016-ban viszont számuk már meghaladta a 430 ezret.

Ez utóbbi nagyon fájhat az amerikai technológiai iparnak. A LinkedIn az USA-ban mintegy 850 ezer mesterséges intelligenciával foglalkozó mérnököt tart számon. Közel 8 százalékuk kínai származású – miközben a teljes lakosságban arányuk csak 1,6 százalék.

A szakemberek visszacsábítására egyébként külön iparág épült. Fejvadászok, állásközvetítők próbálják feltérképezni, kit lehetne hazacsábítani jó ajánlatokkal. Azokból pedig nincs hiány. Kínában ugyanis gyorsan nőnek a fizetések, a lehetőségek pedig szinte korlátlanok, olyannyira, hogy az már más nemzetek kutatói számára is csábító, és akár az USA-hoz képest is valós alternatíva.

De azok is hazatérhetnek – legalábbis jelképesen –, akik nem akarják feladni jól berendezett kaliforniai életüket. Egyre több kínai vállalat létesít ugyanis valamilyen leányvállalatot a Szilícium-völgyben, ahol szívesen alkalmaznak Amerikában már valamennyire beilleszkedett, az ottani világban otthonosan mozgó kínai szakembereket. A kínaiak számára ez komoly karrierlehetőség, hiszen sokuk szembesül azzal, hogy külföldiként meglehetősen korlátosak a feljebb jutási lehetőségeik a nagy amerikai techcégeknél. Az Alibaba, a Tencent, a Didi Chuxing vagy a Baidu már ott van Amerikában, és vadászik a jó emberekre.

Egy kínai cégnél is piszok jól lehet keresni

A javadalmazással nincs probléma. Sem Kaliforniában, sem Kínában. Az összeállításban idéznek egy startupot, amely egy mesterséges intelligenciával foglalkozó mérnököt alkalmaztak olyan fizetéssel és részvényopcióval, amelynek értéke – figyelembe véve a cég növekedési kilátásait – négy év alatt akár a 30 millió dollárt is elérheti.

Emellett sokat nyom a latba a környezet. Külföldiként ugyanis sokan magányosnak érzik magukat Kaliforniában. Egy óriási gépezet alkatrészeként dolgozol, és nem látod az egészet – írja le a helyzetét egy ott dolgozó kínai mérnök, aki szerint hiába van gyilkos levegője Pekingnek, még akkor is jobb ott, ha emiatt tíz évvel rövidebb lesz az élete.

És hogy mi a helyzet itthon? A magyar IT-szakemberekkel az elvándorláról készített sorozatunkat itt érheti el.

Közösség & HR

Januártól új vezető irányítja az SAS Magyarországot

Loncsár Tibor lesz a magyarországi vállalatot közel 25 éve, alapításától vezető Musza István utóda.
 
Hirdetés

Nagy kihívás blockchain szakértőt találni, pedig már van rá igény

Ha kell, projekt alapon, ha kell, klasszikus fejvadász módjára közvetíti az itthon is nagy számban keresett informatikai szakértőket a Bluebird International Zrt.

Hogyan alakítják át a munkaerőpiacon bekövetkezett változások a HR-cégek tevékenységét? Milyen új eszközök és módszerek jelennek meg a fejvadászatban?

a melléklet támogatója a Bluebird

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.