Ami az USA-ban és a világ nagyobbik felén a Google, az Kínában a Baidu. A távol-keleti oktopusz azonban már rég nem elégszik meg azzal, hogy saját háza táján erős pozícióban legyen, folyamatosan keresi a lehetőséget a nemzetközi terjeszkedésre. Az önvezető rendszerek lehet az egyik ilyen kitörési pont, amelyet idén áprilisban jelentett be a vállalat, most pedig egy sor új információ látott napvilágot.

Félszázas partnerség

Az Apollo egy olyan, teljes körű platform kíván lenni, amellyel a jövő járműveinek teljes körű kezelését, irányítását el lehet látni. Az már a tavaszi bejelentéskor is tudható volt, hogy a Baidu a szoftvert, hardvert és szolgáltatásokat is tartalmazó, open source alapú rendszert fokozatosan teszi majd elérhetővé. A cég most zajló konferenciáján a vállalatcsoport elnöke hivatalosan is elindította a programot, és rögtön nem kevesebb, mint ötven partnert nevezett meg, akikkel együtt fognak dolgozni a közeljövőben.

A félszáz résztvevő között találni járműgyártókat (például Chery Automobile, FAW Group Corporation, Changan Automobile Group, Great Wall Motors), autóipari beszállítókat (ilyen a Bosch, a Continental Automotive, a ZF Friedrichshafen AG, vagy a Desay SV Automotive), technológiai partnereket (Nvidia, Microsoft Cloud, ZTE, Velodyne, TomTom), sőt feltörekvő startupokat (AutonomouStuff, Horizon Robotics) és autómegosztásban utazó szolgáltatókat (UCAR and Grab Taxi) is. Hogy tényleg teljes legyen a szövetség, az előbb említett tagok mellett öt egyetem és több önkormányzat is a projekt mellé állt.

A projektbe fektetett bizalmat jól mutatja, hogy a Baidu elnöke az Apollót az önvezető autók Androidjának nevezte. Qi Lu (magyar átírásban Lu Csi) szerint ráadásul az Apollo annyivel le is fogja körözni a Google mobil operációs rendszerét, hogy utóbbinál sokkal nyíltabb és erősebb lesz a saját területén.

Ahogy azt korábban már megígérték, most júliustól bármelyik autógyártó igényelheti a cég csomagját, hogy megkezdődhessen a rendszer tesztelése. Ez utóbbi egyelőre annyit jelent, hogy az Apollo képességeit csak korlátozott környezetben, azaz tesztpályákon, szigorúan körülhatárolt területen lehet próbálgatni. Viszont valamikor az év végén ez már kiterjedhet az "egyszerűbb városi úthálózatokra". A hosszább távú tervek szerint pedig nagyjából három éven belül, azaz 2020-ra megnyílhat a lehetőség arra, hogy autópályákon és közutakon is bizonyítson a kínai kezdeményezésű ökoszisztma.

Öles léptekkel

A hazai piacán keresőjével, online szolgáltatásaival a Google-höz nagyon hasonló portfóliót vivő Baidu amerikai riválisához képest későn, csak 2015-ben vágott bele az önvezető rendszerek fejlesztésébe. Az azóta eltelt két évben viszont öles léptekkel haladtak. A kínai utak mellett tavaly például már Kaliforniában is megszerezték a szükséges engedélyeket, hogy tesztköröket fussanak.

A saját erőfeszítések mellett célzott partnerségekkel is igyekeztek javítani pozíciójukon. Tavaly ősszel az Nvidiával kötöttek együttműködést, aminek keretében az amerikai csipgyártó számítási platformját ötvözik a Baidu cloud- és térképészeti megoldásaival. A cél egy algoritmus alapú operációs rendszer kifejlesztése, amely képes az önvezető autókhoz elengedhetetlen összetett navigációs rendszerek kezelésére.

Néhány hónappal ezelőtt pedig a kínai állami autógyártóval, a BAIC Motor Corppal társultak. Ennek a célja olyan BAIC modellek piacra dobása, amelyben a Baidu telematikai rendszerei dolgoznak.

Mindenütt mozgolódnak

Bár a Baidu igyekszik saját "gyermeke" egyediségét és nyíltságát kihangsúlyozni, azért találni hasonló kezdeményezéseket. A Google például idén januárban alakította át a témához kötődő céljait, aminek eredménye egy olyan partneri csomag, amely szintén az önvezető járművekhez szükséges teljes eszköztárat kínálja fel.

Hasonló törekvés állhat az év gigafelvásárlásának a hátterében is. Az Intel nem véletlenül költött el több mint 15 milliárd dollárt a Mobileye-ra. A többek között a Tesla vezetéssegítő rendszerét, az Autopilotot is jegyző izraeli cég megszerzésével a korábbi BMW-s terveket minden bizonnyal nagyobb léptékűvé rajzolja majd át az Intel, és igyekeznek bármilyen gyártó számára elérhető, könnyen integrálható önvezető rendszert, szolgáltatási csomagot alkotni.

A nyílt forráskód megléte sem példa nélküli az autóipar megreformálásában. A közelmúltban létrehozott SmartDeviceLink Consorcium célja egy olyan iparági platform elterjesztése – egyelőre infotainment vonalon –, amely nem függ egyetlen informatikai cégtől sem. Az SDL segítene az alkalmazásfejlesztőknek, mert csak egyetlen interfészt kellene figyelembe venniük, mégis minden autómárkában lehetne használni az appjukat. Emellett egyszerűbbé válna a mobilok és az autók integrációja is.