A Hold-utazás projektjétől kölcsönzött Apollo néven az önvezető rendszerek minden elemét magában fogalaló platformot jelentett be a kínai Baidu. A távol-keleti nagyvállalat a szoftvert, hardvert és szolgáltatásokat is tartalmazó rendszert fokozatosan teszi elérhetővé az érdeklődő partnerek számára. A robotpilóták megteremtéséhez szükséges kódokat pedig open source alapokra helyezik.

2020-ra érhetnek be

A kínaiak Apollo-programja már most júliustól lehetőséget ad az autógyártóknak arra, hogy a Baidu csomagját átvéve teszteljék a rendszert. Erre idén nyáron még csak korlátozott környezetben lesz lehetőség, ám ez valamikor az év végén már kiterjed az "egyszerűbb városi úthálózatra". A végcélhoz nagyjából három éven belül szeretnének eljutni: a tervek szerint 2020-ra ugyanis autópályákra és közutakra is kiengedhetik majd a technológiát.

A Baidu sajtóközleményében együttműködő ökoszisztémaként hivatkoznak a programra, amely a partnerek számára többek között olcsóbbá, gyorsabbá teheti a területre történő belépést. Az Apollóval például azonnal rendelkezésre állnak az akadályok észleléséhez, a pályatervezéshez, az autó irányításához szükséges eszközök. Ezeket a programokat ráadásul a nyílt forráskódnak köszönhetően bárki saját szája íze szerint módosthatja, illetve tehet azért, hogy az egész rendszer jobb, használhatóbb legyen.

Gyorsan haladnak

A hazai piacán keresőjével, online szolgáltatásaival a Google-höz nagyon hasonló portfóliót vivő Baidu amerikai riválisához képest későn, csak 2015-ben vágott bele az önvezető rendszerek fejlesztésébe. Az azóta eltelt két évben viszont öles léptekkel haladtak. A kínai utak mellett tavaly például már Kaliforniában is megszerezték a szükséges engedélyeket, hogy tesztköröket fussanak.

A saját erőfeszítések mellett célzott partnerségekkel is igyekeztek javítani pozíciójukon. Tavaly ősszel az Nvidiával kötöttek együttműködést, aminek keretében az amerikai csipgyártó számítási platformját ötvözik a Baidu cloud- és térképészeti megoldásaival. A cél egy algoritmus alapú operációs rendszer kifejlesztése, amely képes az önvezető autókhoz elengedhetetlen összetett navigációs rendszerek kezelésére.

Néhány hónappal ezelőtt pedig a kínai állami autógyártóval, a BAIC Motor Corppal társultak. Ennek a célja olyan BAIC modellek piacra dobása, amelyben a Baidu telematikai rendszerei dolgoznak.

Mások is dolgoznak

Bár a Baidu közleménye a projekt egyediségét és nyíltságát hangsúlyozza, az önvezető járművekben érdekelt konkurenciánál azért találni hasonló kezdeményezéseket. A Google például idén januárban alakította át a témához kötődő céljait, aminek eredménye egy olyan partneri csomag, amely szintén az önvezető járművekhez szükséges teljes eszköztárat kínálja fel.

Hasonló törekvés állhat az év gigafelvásárlásának a hátterében is. Az Intel nem véletlenül költött el több mint 15 milliárd dollárt a Mobileye-ra. A többek között a Tesla vezetéssegítő rendszerét, az Autopilotot is jegyző izraeli cég megszerzésével a korábbi BMW-s terveket minden bizonnyal nagyobb léptékűvé rajzolja majd át az Intel, és igyekeznek bármilyen gyártó számára elérhető, könnyen integrálható önvezető rendszert, szolgáltatási csomagot alkotni.

A nyílt forráskód megléte sem példa nélküli az autóipar megreformálásában. A közelmúltban létrehozott SmartDeviceLink Consorcium célja egy olyan iparági platform elterjesztése – egyelőre infotainment vonalon –, amely nem függ egyetlen informatikai cégtől sem. Az SDL segítene az alkalmazásfejlesztőknek, mert csak egyetlen interfészt kellene figyelembe venniük, mégis minden autómárkában lehetne használni az appjukat. Emellett egyszerűbbé válna a mobilok és az autók integrációja is.