Amikor az első fintech cégek megjelentek, és sikeressé váltak, sokan vizionáltak élet-halál harcot a hagyományos pénzügyi szereplők és a feltörekvő pénzügyi startupok között. Ez a kiélezett küzdelem azonban egyre inkább együttműködéssé szelídül. Erre a világra is igaz ugyanis, hogy nem lehet fehérben-feketében gondolkodni, nem minden rossz, ami régi, és attól még nem hibátlan valami, ha új.

A bankoknak is elébe kell menniük a változásoknak

De nézzük, hová is fejlődik a pénzügyi technológia, és mit jelent ebben a folyamatban a fintech fogalom? Általánosan elfogadott, hogy a fintech olyan cég, amelyek a digitalizáció kínálta legújabb fejlesztések felhasználásával hoz létre új típusú pénzügyi szolgáltatásokat, és azokkal kel versenyre a hagyományos pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetekkel. A fintech nem feltétlenül startup. Sok olyan hagyományos pénzintézet van, amely időben felismerte a piac új elvárásait, és sok esetben maga állt a változások élére.

A verseny több területen is zajlik: a hagyományos kereskedelmi bank küzdenek a csak online formában létező bankokkal, melyek ugyanazt a banki szolgáltatást jobb hatásfokkal és alacsonyabb díjért képesek nyújtani. A hagyományos hitelezés is küzd az úgynevezett peer-to-peer piacterekkel –  utóbbiak gyorsabban növekednek. Nem egyértelmű a kimenetele a hagyományos befektetési menedzserek, illetve a robottanácsadók versenyének sem. A tisztán robot alapon dolgozó cégek, mint amilyen a Betterment, alacsonyabb díjakkal és biztos hozammal igyekeznek megfogni a befektetőket, de eközben a hagyományos tanácsadók sem ülnek a babérjaikon, a többségük saját robottermékeket fejleszt, hogy megtartsa ügyfeleit.

A fintech cégek körül kétségtelenül van egy olyan hájp, ami miatt eleinte a többség az ő nyerésükre fogadott, arra, hogy leradírozzák a hagyományos pénzintézeteket a színről. A meccs azonban közel sem biztos, hogy így dől el.

Óriási a várakozás a fintech újításokkal kapcsolatban, ami a befektetők fantáziáját is megmozgatja. Ma már évi több tízmilliárd dollár megy ebbe a szektorba, és világszerte több mint 30 ezer startup sorolható a fintech kategóriába.

A pozitív várakozás érthető is, hiszen már eddig is rengeteg innovatív ötlet és projekt élénkítette a pénzügyi szolgáltatások piacát. Ma már teljesen bejáratott megoldás például a PayPal, virágzik a kriptovaluta-üzlet – füleg a bitcoin és az ether körül van nagy felhajtás –, de már számos más olyan réspiac is van, amit a fintech cégek el tudtak foglalni ötletes megoldásaikkal (Stripe, Braintree, Square, TransferWise stb.)

Ellenfelekből üzletfelek

A sikerhez azonban kell befogadó közeg. Egyre nagyobb a diszruptív megoldásokra vevők tábora az üzleti életben és a magánemberek körében egyaránt. A technológiai divatdiktátorokra, az úgynevezett early adopterekre bizton számíthatnak a piac szereplői, ők azok, akik azonnal lecsapnak az újszerű megoldásokra, és azt hajlamosak is a maguk módján reklámozni. A Cap Gemini fintech-piacról szóló idei kutatása szerint a megkérdezett fogyasztók 50,2 százaléka mondta azt, hogy már igénybe veszi legalább egy, nem hagyományos pénzügyi szervezet szolgáltatásait.

De mit tesz eközben a másik oldal? A pénzügyi szektor alapvetően konzervatív, hiszen mindenekelőtt stabilitásra kell törekednie, és stabilitást is kell sugároznia. Éppen ezért a bankok maguktól lassan adaptálják a komolyabb technológiai változásokat, hiszen ezen a piacon kulcskérdés a bizalom, és a tét nagyon nagy.

A fejlődés azonban a hagyományos bankoknál sem áll meg, de az új megoldások bevezetése gyakran nehézkes. Az akadályt sok esetben épp az ügyfelek jelentik, egy jelentős részüknek ugyanis komoly hiányosságai vannak a digitális írástudás terén.

Azt azonban a bankok már felismerték, hogy a fintechek nemcsak ellenfelek, hanem partnerek is lehetnek. A jövő egyik útja tehát várhatóan a mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés lehet. A tehetséges fintech startupok tudását a hagyományos pénzintézetek felvásárlással is megszerezhetik maguknak. A már idézett Cap Gemini kutatás szerint a hagyományos pénzintézetek 59,2 százaléka saját maga is innovál, 60 százalék pedig keresi az együttműködést a már piacon lévő fintech cégekkel.

Érdekes ugyanakkor az újgenerációs pénzügyi megoldások elfogadottságának földrajzi megoszlása. Kínában és Indiában a legnépszerűbbek, mindkettőben 75 százalék feletti az elfogadottságuk, de az Egyesült Arab Emírségekben és Spanyolországban is nagyon népszerűek. Ezzel szemben fejlett pénzügyi kultúrájúnak mondható Hollandiában ugyanez a mutató nem éri el a 30 százalékot, Belgiumban épphogy meghaladja azt, de a franciáknak is csak alig 36 százaléka vevő az új megoldásokra.

Ez azt is mutatja, hogy a fintech világ is követi a jelenlegi technológiai innovációk trendjét a „First the Rest then the West” vagyis az olyan szolgáltatók, mint az Ant Financial vagy Paytm előbb válnak elfogadottá a világ kevésbé fejlett részén, hogy aztán onnan terjeszkedjenek tovább. Ami sok szempontból érthető is, hiszen ezekben a térségekben, sok esetben a nulláról kell indulniuk, vagy ha nem, igen sok űrt kell betölteniük. Az ottani vásárlóerőnek is megfelelőbbek az alacsonyabb díjakon kínált szolgáltatások, mint a drágának tartott hagyományos banki ajánlatok.

Megállíthatatlanul terjed a digitális bankolás

A Juniper Research legfrissebb előrejelzése szerint 2021-re már közel három milliárd felhasználója lesz a digitális banki szolgáltatásoknak, a világ népességének közel a fele veszi igénybe majd okostelefonjáról, táblagépéről, laptopjáról vagy okosórájáról az újfajta banki kínálatot. Ez az idei állapotot figyelembe véve nem kevesebb mint 53 százalékos bővülést jelez.

A brit elemző cég azt jósolja, hogy még az idén a nagy bankok igyekeznek majd a legnagyobb kihívóikat felvásárolni, legyenek azok technológiai startupok vagy kizárólag digitális bankok. A hagyományos pénzintézetek egy része már túl van a komolyabb digitális átalakítások nagy részén. A transzformációban élen járó bankok között szerepel a Junipernél a Banco Santander, a Bank of America, a Barclays, a BBVA, a BNP Paribas, a Citi, a HSBC, a JP Morgan Chase, az RBS, a Société Générale, a UniCredit és a Wells Fargo.

A Mastercard Európai Digitális Bankolás tanulmányában a kontinensen élők nyitottságát kutatta. Ebben 11 ország válaszadói osztották meg véleményüket arról, hogy mennyire tartják fontosnak a digitális innovációkat és megoldásokat a jövő pénzügyi szolgáltatásai és a kereskedelem szempontjából. A kutatásban résztvevők többsége szerint ezek az új megoldások időt takarítanak meg (70 százalék) és egyszerű a használatuk (59 százalék). Ezen felül tíz európaiból hat nagyon érdeklődik a digitális szolgáltatások iránt.

A válaszadók 85 százaléka havi rendszerességgel bankol online vagy mobilon, 38 százalék ezt gyakrabban, napi vagy heti rendszerességgel teszi. A britek a legaktívabb digitális bankhasználók, 54 százalékuk használ legalább heti rendszerességgel ilyen szolgáltatást, őket a hollandok követik (51 százalék), majd a svédek következnek (47 százalék), a svájciaknál 26 százalék az arány. A magyarok kicsit több mint negyede (27 százalék) bankol digitálisan legalább heti gyakorisággal, de 87 százaléka használt vagy jelenleg is használ ilyen digitális szolgáltatásokat.

A felmérés alapján összességében is elég progresszívnek mutatkoztunk, hiszen például a hazai válaszadók közel háromnegyede gondolkodik azon, hogy idővel digitális bankot választ a meglévő helyett. A magyarok 71 százaléka az elmúlt egy évben nem járt bankfiókban.

A hazai úttörők között ott vannak a hagyományos bankok is

Ebből is látszik, hogy a fintech jelenségre már itthon sem csodálkozunk rá. Csak néhány példa a hazai úttörők közül. Magyarországon az egyik legismertebb fintech cég a MagNet Bank, amely számos területen igyekszik megelőzni korát, legutóbb éppen a Koin költéskövető alkalmazás fejlesztőivel való együttműködésről számolt be. Ennek révén a banki rendszerrel összekapcsolódva kézi bevitel nélkül, automatikusan követhetők a pénzügyi kiadások.

A Festipay Prepaid MasterCard volt az első olyan hazai prepaid bankkártya, ami készpénzzel is feltölthető. Bankfüggetlen digitális pénzkezelő megoldás, és olyan lehetőségeket kínál, mint a gyerekek zsebpénzének digitális úton történő kezelése, felügyelete, feltöltése.

Mobil pénzügyi alkalmazásai már több hagyományos hazai banknak is vannak, az egyik legnépszerűbb az OTP Simple appja, amelynek már 343 ezer felhasználója van. Az alkalmazás egymilliárd forintos, elsősorban micropaymentből származó forgalommal zárta a tavalyi évet. A több mint 4 ezer elfogadóhelyen igénybe vehető Simple-ben a legnépszerűbb a parkolás kifizetése, de sokan vásárolnak már ezen keresztül autópálya-matricát, vagy mozijegyet is. Legutóbb az egyérintéses mobilfizetést, vagyis a bankkártyákat költöztették be az alkalmazásba. Az érintéses fizetést lehetővé tevő POS terminálok száma is dinamikusan növekszik (közel 88 ezer kereskedői elfogadóhelyen mintegy 113 ezer POS terminál üzemelt az első negyedévben), a POS terminálok 77 százaléka már támogatja az érintéses fizetést. Keresett már a 2015 decemberében elindított SimplePay online fizetési rendszer is, ami a webes megrendelések ellenértékét bankkártyával kiegyenlíteni képes szolgáltatás. De más téren is komoly lépések történtek, az OTP Bank a közelmúltban belépett az Enterprise Ethereum Alliance-ba, hogy be tudjon kapcsolódni a blockchain technológia pénzügyi alkalmazását célzó kísérletezésbe.

Magyarországon is változóban a „fintech kontra hagyományos bankok” vetélkedés megítélése. Míg tavaly a szakértők egy része arról beszélt, a fintech cégek térnyerése nagyon fog fájni a pénzügyi szektor hagyományos szereplőinek, mások amellett érveltek, hogy a pénzügyi szektor hagyományos szereplői a compliance miatt komolyabb biztosítékokat tudnak nyújtani ügyfeleiknek, és ez számukra versenyelőnyt is biztosít.

Idén már épp az egyik hagyományos bank képviselőjétől lehetett olyan megállapításokat hallani, hogy a fintech cégek ma már minden banki termékre tudnak jó és megfelelő ügyfélélményt biztosító alternatív megoldást biztosítani. Hetényi Márk, az MKB vezérigazgató-helyettese konferenciákon rendszeresen beszél arról, hogy a fintechek két területen jobbak is, mint a bankok: az ügyfélélmény tekintetében – ami az utóbbi néhány évben rendkívül felértékelődött –, valamint az adatelemzésben. Emiatt pontosabban ki tudják deríteni, mit akarnak a meglévő és a potenciális ügyfeleik, és jobban tudják csomagolni a szolgáltatásaikat.

Ezzel kezdeni kell valamit – mondta Hetényi –, már csak azért is, mert a PSD2 (Directive on Payment Services módosítása) 2018. januári életbe lépése új helyzetet teremt. A direktíva értelmében a bankoknak az ügyféladataikat meg kell nyitniuk harmadik fél számára is. Az MKB azok közé tartozik, akik igyekeznek elébe menni a kihívásoknak, a bank például beszállt a fintech startupok inkubációjába, és azt szeretné elérni, hogy Budapest legyen a régió fintech központja.