Eddig összesen 440 millió dollárt fektettek bele, de már akkor 3,5 milliárdra taksálták, amikor még csak 190 millió dollár befektetés kapott. A Stripe ma már a legértékesebb fintech startup Amerikában. Egy hete kapott 150 millió dollárt a CapitalG és a General Catalyst Partners vezette befektetőcsoporttól. Ezzel a befektetéssel ugrott a cég értéke 10 milliárd dollár közelébe. A The Wall Street Journal unikornis-listáján így a 12. helyen áll 9,2 milliárd dolláros értékelésével.

Nagy versenytársa, a tavaly tőzsdére vitt Square piaci kapitalizációja jelenleg 4,6 milliárd dollár. A befektetők valószínűleg azért értékelik többre a Stripe-ot, mert gyorsabban nő, mint a Square, bár utóbbi a tranzakciók volumenében még veri a startupot. A Square a harmadik negyedévben 13,2 milliárd dollárnyi tranzakciót kezelt, ennek egy kis százalékát kapja jutalékként.

Persze mint minden magántársaságra, a Stripe-ra is igaz, hogy a külvilág a teljesítményének megítélésében többnyire kénytelen a szóbeszédre hagyatkozni. A cég nem közli az általa kezelt tranzakciók volumenét, így a növekedésére vonatkozó információk esetében is csak névtelen informátorokra hivatkozik a sajtó. Az azonban már az ügyfeleiből is kikövetkeztethető, hogy nem kis játékos: első helyen a legnagyobb, az Alipay említendő, de az Apple Pay, a Twitter, a Kickstarter és a Facebook is ott van a trófeák között.

Ez nem Amerika kiváltsága

Ha valahol, a fintech piacon igencsak van keresnivalójuk az európai startupoknak. A környezet szegmentáltsága miatt ugyanis itt eleve csak nemzetközi piacokra érdemes fejleszteni az ötleteket, amelyek így kisebb környezetben történő kipróbálás után sokkal könnyebben adaptálhatók a globális viszonyokhoz.

A befektetők nagyon szeretik a fintecheket. A KPMG szerint 2014-ben 12 milliárd dollárt fektettek globálisan az ilyen startupokba, tavaly azonban már több mint 20 milliárdot. A fintechek zöme vagy a pénzügyi szektor réspiacait fedi le a hagyományosnál hatékonyabb szolgáltatással (amivel pénzügyi szolgáltató is válik), vagy a bankokat szolgálja ki a digitális csatornák újraértelmezésével.

Az FinTechCity évente összeállít szakemberek segítségével a fintech cégekről egy ötvenes listát (pdf) – ahogy a Deloitte a Technology Fast 50-t, csak itt nem a pénzügyi eredmények alapján rangsorolják a cégeket, hanem aszerint, hogy fejlesztésük milyen mértékben befolyásol(hat)ja a pénzügyi szektor működését. Mindjárt jegyezzük is meg: egy magyar cég sincs a listán. Hogy mennyire friss ez a sajátos iparág, jól mutatja, hogy 6-7 éves cég már ősbölénynek számít közöttük. Zömében ugyanis 2010 után alakultak.

Cégek, melyek már befutottak

Az idei ötvenes lista mellett van azonban tíz olyan is, amely már a fintechek Hall of Fame-jének a tagja. Köztük többnek az értékelése is meghaladta az 1 milliárd dollárt.

A holland alapítású Adyen fizetési tranzakciókezelő szolgáltatást nyújt többek között az Ubernek, a Spotifynak és a Facebooknak is. Jelenleg 2,3 milliárd dollárra értékelik, de máris a négyszer többre értékelt Stripe és a Braintree konkurenciájaként emlegetik. Ebben az ágazatban az Adyen a régi motorosok közé tartozik, hiszen 2006-ban alapították.

Eredeti ötletével is kiemelkedik a mezőnyből a Magyarországon is népszerű TransferWise, amely a nemzetközi utalásokra talált ki egy nagyon olcsó megoldást, amellyel megspórolható a pénznemek közti átváltás költsége is. A londoni székhelyű céget 1,1 milliárd dollárra értékelik.

Szintén londoni a 2011-ben alapított Nutmeg, amely az online vagyonkezelési szolgáltatást nyújt. Akár egy mobil felületről is elérhető a felülete, kényelmes és gyors. Újítása az volt, hogy online szolgáltatóként nem csak a nagy tőkével rendelkező ügyfelekre tudott rárepülni, hanem azokra is, akik csak néhány ezer fontot akartak befektetni akár előtakarékossági célból. Így olyan pénzeket tudtak befektetési célokra csatornázni, melyek korábban a vagyonkezelők számár elérhetetlenek voltak.

A mindössze négyéves Currency Cloud, amely viszont főleg olyan vállalatokkal üzletel, melyek külföldre is kereskednek. Határokon átnyúló utalási szolgáltatást kínál, akárcsak a TransferWise, csak épp a vállalatoknak. A modellje egyszerű: felhőalapú szolgáltatása olcsóbb és gyorsabb, mint a bankoké. Ráadásként a cég azt állítja magáról, hogy payment engine-je a világon a legbiztonságosabb – jelentsen ez bármit is. És természetesen a Currency Cloud is londoni cég.
 

A Square európai vetélytársa az iZettle, amely végre nem londoni, hanem stockholmi cég. A helyben történő kártyás fizetést mobilizálta kifejezetten kisvállalkozásoknak, valamint a vásárlásokból jövő információk elemzéséhez is ad analitikai eszközöket. A cég vezére, Jacob de Geer hangsúlyozza is cége Európa-centrikusságát, azaz hogy egy nagyon szegmentált piac igényeit képesek kielégíteni szemben az Amerikára koncentráló Square-rel.

Londonban történnek a nagy dolgok

A Hall of Fame-be került még a londoni WorldRemit, amely az azonnali pénzküldő szolgáltatások piacán mozog, és termet konkurenciát például a Western Unionnak, az eToro befektetési platform, a Funding Circle, amely vállalkozásoknak nyújtandó hitelekhez épített online piacteret, a svéd Klarna, amely Európában a PayPal vetélytársa az e-kereskedelmi piacon, valamint a Zopa, amely elsők között fedezte fel a peer-to-peer hitelezésben rejlő lehetőségeket.

Ami feltűnő, hogy a Hall of Fame csapatba zömében brit (londoni) és svéd cégek kerültek. De ha az ötvenes listát nézzük, azon is feltűnő az Egyesült Királyság túlsúlya. Az ötven cégből 31 a szigetországban működik, zömük Londonban. Többségüket egyébként ott is alapították, csupán néhány olyan cég van, amely később, a gyorsabb fejlődés reményében költözött oda.

A másik véglet Svájc. Hiába erős a bankszektora, mindössze három cége került a listára.

Legalább ennyire feltűnő a cégek életkora. Csupán 14 százalékukat alapították 2010 előtt, de 42 százalékuk mindössze három éve működik. De ha a maximum öt éve alapított cégeket nézzük, már a lista 78 százalékát lefedtük.

A gyors siker titka az, hogy egyelőre a fintech cégek zöme olyan pénzügyi területen működik, ahol viszonylag alacsony a belépési küszöb, azaz a hagyományos pénzügyi – főleg banki – tevekényeséghez képest tőkét kevésbé, életképes ötletet és fejlesztés annál inkább igényel. Ugyanakkor a hagyományos bankokkal ellentétben gyakran az első pillanattól kezdve globális jelenlétben gondolkodnak, ami már valóban óriási kihívást jelent a hagyományos pénzügyi szektornak.