Sokkal nagyobb egyetértés volt a fintech cégek szerepének megítélésében a Portfolio Banking Technology című konferenciáján/üzleti reggelijén, mint a csupán fél éve, a Pénzügyi IT konferencián, ahol az előadók egy része arról beszélt, a fintech cégek térnyerése nagyon fog fájni a pénzügyi szektor hagyományos szereplőinek, míg mások amellett érveltek, hogy a pénzügyi szektorban hagyományos szereplői a compliance miatt komolyabb biztosítékokat tudnak nyújtani ügyfeleiknek, és ez számukra versenyelőnyt is biztosít. Most mintha közeledtek volna az álláspontok.

Az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, Hetényi Márk ugyanis azzal kezdte előadását, hogy a fintech cégek ma már minden banki termékre tudnak jó és megfelelő ügyfélélményt biztosító alternatív megoldást biztosítani. A fintechek ráadásul két területen jobbak is, mint a bankok: az ügyfélélmény tekintetében – ami az utóbbi néhány évben rendkívül felértékelődött –, valamint az adatelemzésben. Jobbak abban, hogy kiderítsék, mit akarnak potenciális és meglévő ügyfeleik, és jobban tudják csomagolni a szolgáltatásaikat.

Ezzel kezdeni kell valamit – mondta Hetényi –, már csak azért is, mert a PSD2 (Directive on Payment Services módosítása) 2018. januári életbe lépése új helyzetet teremt. A direktíva értelmében a bankoknak az ügyféladataikat meg kell nyitniuk nyílt API-n keresztül harmadik fél számára – természetesen csak akkor, ha az ügyfél hozzájárul.

A fintech cégek száma hihetetlen tempóban szaporodik, ahogy az ezekbe a cégekbe irányuló befektetések is. A téma egyik apostola, Brett King szerint mintegy 30 ezer olyan cég van a világon, amely modern pénzügyi szolgáltatásokon dolgozik, és veszélyezteti a szektor hagyományos szereplői, a bankok piacát. De nam csak a cégek száma száma szaporodik: évente duplázódik a fintechek felé irányuló befektetések nagysága.

Minderre csak ráerősít majd a PSD2. Hetényi szerint a jó stratégia az, ha a bankok ennek az egyelőre csendben zajló forradalomnak az élére állnak. Az MKB például maga is beszáll a fintech startupok inkubációjába, és azt szeretné elérni, hogy Budapest legyen a régió fintech központja. (Valószínűleg még sokan emlékeznek arra, hogy 2014 elején – a választások előtt – voltak ambíciózus tervek arra nézvést, hogy Budapest a régió startup-központja legyen, de egy évvel később lekerült a napirendről a téma.)

Minden IoT eszköz alkalmas vásárlásra

A technológia nem csak a szűken vett banki termékeket alakítja át, vitte tovább Hetényi gondolatmenetét a Mastercard mobilfizetésekért felelős regionális üzletfejlesztési vezetője, Szetnics László. Minden olyan eszköz, ami a netre kapcsolódik, egyben potenciális vásárlási eszköz, még akkor is, ha nem a közeljövő története, hogy a mosógép automatikusan megrendeli a mosószert, ha érzékeli, hogy az fogytán van.

A pénzügyi tranzakciók legfőbb eszköz ugyanakkor – és ez már Szetnics szerint egyértelmű – az okostelefon lesz. A felmérések 2019-re 2,7 milliárd okostelefont és azokon mintegy 200 milliárd tranzakciót jósolnak. Ez persze újabb kihívásokat jelent: a kártyás fizetsések esetében például a kártyáék digitalizálódását. A kártya fizikailag megszűnik, és része lesz valamilyen okos eszköznek, leginkább a mobilnak. Innentől felértékelődik az ügyfélélmény szerepe, és új dimenzióba helyeződik a biztonság kérdése is.

Ez utóbbinál a kétfaktoros azonosítás kap szerepet, amelyből az egyik biometrikus lesz. Az azonban még kérdéses, hogy az ujjlenyomatra vagy az arcfelismerésre épülő lesz-e a nyerő.

Bár a következő előadó, a Budapest Bank IT-vezetője, Kelemen Bálint bankja aspektusából, az élesben jövő év elején induló internetbank és mobilbank fejlesztésének hátteréről beszélt, megerősítette Szetnics állításait. Mint mondta, mind a netbank, mind a mobilbank fejlesztésénél abból indultak ki, hogy ezeken a csatornákon mit akarnak csinálni az ügyfeleik. Ennek szellemében alakítottak ki egy ún. channel stratégiát, amihez a fejlesztések módszertanát is hozzáigazították.

Kelemen szerint a hagyományos csatornáknak is van jövőjük, mert bizonyos funkcióit nem tudja kiváltani a netbank, ahogy például a mobilbank sem tudja teljes mértékben ellátni a netbank funkcióit. Ugyanakkor minden csatornán megjelenik a digitalizáció.

A digitalizációt az ügyféligény hajtja

Az Altimeter egy idei felméréséből, a The 2016 State of Digital Transformationből idézett néhány érdekes adatot a Loxon üzletfejlesztési igazgatója, Nánai Zoltán. A kutatásban részt vevő vállalatok többségénél az ügyféligény (55 százalék), az új piaci lehetőségek (53 százalék), a piaci verseny fokozódása (49 százalék) és a szabályozói környezet változása (42 százalék) kényszeríti ki a digitalizációs projekteket.
 

Ugyanakkor a legnagyobb problémát ezeknek a vállalatoknak éppen az okozza, hogy nem tudják azonosítani az ügyféligényeket (71 százalék). A kutatásból az okokra is fény derült: mindössze a válaszadók 54 százaléka térképezte fel az ügyfélutakat, amely választ ad arra, hogy egy potenciális ügyfélből milyen lépéseken keresztül lesz valódi ügyfél. Ennek ismerete arra is lehetőséget ad, hogy a saját szolgáltatást hozzá lehessen illeszteni a lelendő ügyfél viselkedésére. Csupán 20 százalékuk foglalkozott azzal, hogy megpróbálja felderíteni az ún. mikropillanatokat. Pedig pont ez az a momentum ami döntő egy mobilos tranzakciónál, ez a pillanat, hogy előveszi a telefonját, és információt akar, vagy vásárolni akar stb.

A kutatás szerint a három legnagyobb kihívásnak megjelölt terület az ügyféligény megismerése, digitális transzformáció megtérülésének kimutathatósága és a kockázatkezelés a digitalizált folyamatoknál. Ugyanakkor pont ez az a három terület, amelyre a szolgáltató kezében vannak a válaszok, csak épp ki kellene nyerni a rendelkezésére álló adatokból.

És hogy mennyire jól működik ez, azt szintén egy fintech cég bizonyította. Az Earnest ugyanis végzett egyetemistáknak nyújtanak fedezetlen hitelt, amelyhez több ezer adatot vizsgálnak meg adatbányászati módszerekkel. Itt a kockázatkezelés lényegében teljes egészében adatbányászatra alapul.

Ezek mind olyan példák, melyeket a bankok is fel tudnának használni.

Voltak szkeptikus hangok is

Az előadásokat követő panelbeszélgetésen már érezhető volt: a bankszakemberek bár látják a digitalizálódás kihívásait, a hazai problémákkal, és az azokból adódó korlátokkal is tisztában vannak. Ilyen például a készpénzhasználat rendkívül magas aránya, amely szorosan összefügg a kiterjedt szürkegazdasággal.

A közönség szerint ugyanakkor mégsem ez a legfőbb akadály, hanem az, hogy a bankoknak nem megfelelő a a belső szerkezet és a működési modellje, míg a második fő akadály a szabályzói környezet.
 

Arról, hogy lenne itt más probléma is, a FinTech Grouptól Lemák Gábor beszélt – meglehetősen provokatívan. Lemák szerint ugyanis ma a bankoknak "csupán" a számlavezető rendszerüket, a vezetőiket kell lecserélniük, és be kell zárniuk az összes bankfiókjukat. Minden olyan mértékben mobilizálódik, hogy egyre inkább fölöslegessé teszi a hagyományos csatornákat. Példaként a Barclays és a PNB Paribas adatait hozta: a két pénzintézet ugyanis arról számolt be, hogy tranzakcióinak több mint fele már mobilról érkezik.

Ellenpéldaként pedig azt a bankvezetőt, aki munkatársait kérte meg arra, hogy telepítsék a telefonjára az általa irányított pénzintézet mobilbank appját. A probléma biztosan létezik, ám a pénzintézeteknek arra is figyelniük kell – ahogy az az egyik panelbeszélgetésben is elhangzott –, hogy az ügyfeleik körében egyre nagyobb arányban vannak az idősebb korosztályból, akikkel szintén kezdeni kellene valamit.

A konferencia előadásait hallgatva mindenesetre eszünkbe jutott a Groupama vezérigazgató-helyettese, Bácsfalvi Mihály előadása a CIO Budapesten. Ő a fintechek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy bár a világ "uberizálódik", nem feltétlenül a vadonatúj üzleti modellek azok, amelyek tartósak maradnak.