Nyoma sincs a költségvetésben, és egyelőre nincs is napirenden a startupokat segítő azon adókedvezményeknek a bevezetése, melyeket jó egy éve a Startup Tavasz 2014 megnyitóján ígért be a kormány – derítette ki a napi.hu. Pedig mint arról a Bitport is beszámolt, Cséfalvay Zoltán, aki akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkáraként vett rész az eseményen, arról beszélt, hogy a részleteken már dolgozik is a 2013-ban felállított BudapestHUB munkacsoport. Emellett az államtitkár kérte is az érintettek javaslatait, hogy azokat összegezve az ősz folyamán már bele lehessen építeni a 2015-ös költségvetésbe.
Nem vetették el, de nincs napirenden
Csakhogy végül nem dolgozták ki a startupokra szabott, azok működését segítő speciális adókönnyítéseket – ismerte el a Miniszterelnökség a gazdasági lapnak. Helyette igénybe lehet venni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásai, ezekre inkubátorházakkal együttműködve lehet pályázni, valamint lesznek önállóan elérhető GINOP pályázatok is. A lap forrásai szerint az adókönnyítési terv azonban nem került le végleg a napirendről, bár jelenleg nem foglalkoznak vele.
Már tavaly sem mindenki volt optimista az adóterveket illetően. Miközben ugyanis a BudapestHUB és a különböző szakmai szervezetek, köztük az IVSZ is erőteljesen tolta a speciális startup-adókedvezmények bevezetésének szükségességét (erről lásd például Laufer Tamás IVSZ-elnökkel készült tavalyi interjúnkat), Vályi-Nagy Vilmos, az előző Orbán-kormány infokommunikációért felelős államtitkára egy sajtótájékoztatónk lapunk kérdésére úgy nyilatkozott – bár véleményét nem indokolta –, hogy kevés esélyt lát a szektorspecifikus adókedvezmények, például a munkavállalói járulék saját képzésre fordítása, oktatás támogatás leírása az adóból stb. bevezetésére.
Lett volna ésszerű indok, több is
A BudapestHUB 2013 novemberében közzétett egy alaposa tanulmányt, amelyben megfogalmazta azokat a kritériumokat, melyek a "Budapest startup-főváros" cél eléréséhez szükségesek. A szervezetben az összes érintett oldal képviseltette magát: ott ült két nagy egyetem képviselője, több sikeres startup vállalkozás vezetője, a jelentősebb kockázati tőkealapok és az érintett szakmai szervezetek képviselői, valamint az NGM is. A Runway Budapest 2.0.2.0 – A startup credo című tanulmány részben alá is támasztotta a speciális adókedvezmény-rendszer kialakításának szükségességét.
Forrás: Runway Budapest 2.0.2.0
A tanulmány, amely mind a mai napig letölthető az azóta a Pálinkás József vezette Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalba beolvadt NIH honlapjáról sikeres külföldi példákra hivatkozva részletezi, hogy miért van szükség erre az ilyen jellegű állami beavatkozásra.
Mint a tanulmány írja, a nemzetközi tapasztalatok szerint egy versenyképes startup és innovációs ökoszisztéma alapvetően négy elemre és kölcsönhatásaikra épül: a megfelelő oktatási és képzési háttérre, a forrásokhoz való hozzáférés lehetőségére, a innovációt segítő adó- és szabályozási rendszerre, valamint a hatékony támogató környezetre (lásd a fenti ábrát).
A tanulmány szerzői felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon egyedül a kockázati kockázati tőke terén volt előrelépés. 2012-ben a kockázati tőkebefektetések aránya magasan Magyarországon volt a legmagasabb, elsősorban uniós JEREMIE program nyújtotta forrásokból. Pénzt tehát volt/van bőséggel.
Amikor a sok pénz is kevés
A tőke azonban önmagában kevés. 2013 őszén lapunknak adott interjújában Oszkó Péter, aki akkor még az OTP Csoport 2010-ben alapított kockázati tőkealap-kezelőjét, a PortFolion Zrt.-t irányította, épp arra hívta fel a figyelmet, hogy a megfelelő ökoszisztéma nélkül a nagy mennyiségű piacra ömlő pénz felhígítja a startupok közegét, ami után több lehet a kudarc, mint a siker. Egy későbbi előadásában egyenesen úgy fogalmazott, hogy ha sok pénz mellett hiányoznak a megfelelő felhasználáshoz szükséges egyéb feltételek, akkor a vágyott startup oázis helyett meddő sivatagba jutunk.
A BudapestHUB által példának tekintett izraeli, chilei és angol példák mind azt mutatják, hogy az ökoszisztéma négy elemének szervesen kell kapcsolódnia egymáshoz, hogy valóban hosszú távú pozitív hatásuk lehessen. A cél az, hogy "önfenntartó, önmagát erősítő és önfenntartó folyamat" alakuljon ki, amelyben a globálisan is sikeres startupok elindítói "maguk is befektetőkké válnak, így forgatva vissza mind a tudást, mind pedig a tőkét az adott ország innovációs ökoszisztémájába."
Amíg azonban ez a startup kultúra nem elég fejlett, szükség van az állami segítségre, korrigálandó a piac kudarcait. Úgy tűnik, erre a segítségre egyelőre még várni kell.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak