A február végi határidőre elkészül a 2,8 milliárd forint összköltségű, teljes egészében uniós pénzből finanszírozott kormányzati felhő beruházás – jelentette be Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár. Márciustól a hazai közszféra intézményei már a 450 terabájt tárolóhellyel, 36 ezer gigabájt belső memóriával és 5300 CPU-val rendelkező kormányzati adatközpontot és annak infrastruktúraszolgáltatását – mondta a projektgazda NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt szerdai tájékoztatóján.

Az adatközponti kapacitásokat két helyszínre telepítették, katasztrófa esetén ezek képesek akár egymást kiváltani. A szolgáltatás belső használat esetén a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton keresztül, külső használatnál pedig az internetről érhető el.

Visszaállamosított infokommunikáció, a kormányé a Welt 2000 Kft. 

A projektzáró rendezvényen Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára, az elmúlt közel négy év összegzése mellett a Bitportnak külön is beszélt a hazai ágazat lehetőségeiről a következő hét éves uniós ciklusban.

A múlt összegzése során beszélt a kormányzati infokommunikáció visszaállamosításáról, arról, hogy ennek révén a kormánynak teljes körűen sikerült belső folyamattá tenni a korábban kiszervezett tevékenységeket. A kormány birtokába került mára az összes kritikus forráskód is. Ennek kapcsán kérdésünkre elmondta, hogy már megállapodtak a Welt 2000 Kft. megvételéről is, hamarosan lezárul a tranzakció jogi része.

Mint ismert, ez a cég írta az uniós pénzeket kezelő EMIR szoftvert a központi pályázatok elektronikus lekérdezést lehetővé tevő rendszerhez a FAIR-hez.  A Welt 2000 Kft. a szoftver kapcsán tíz éve áll üzleti kapcsolatban az állammal. A szoftvert a korábbi kormány fejlesztési hivatala az előző rendszerhez megvásárolta, de nem vette meg hozzá annak a forráskódját. A FAIR rendszerhez a szoftvert már a kóddal együtt szállítják, de a kormány már a cég tevékenységét is államosítani akarta. A vételár a tranzakció lezárultával lesz nyilvános – mondta a Bitportnak az államtitkár. Ezzel az állam megvette az infokom területen a számára fontos cégeket. Mint azt a Bitport is megírta, az IdomSoftot, amely többek között a választási rendszert fejlesztette és üzemeltette, tavaly tavasszal vásárolta meg az állam 1,3 milliárd forintért.  Ez utóbbi vállalkozás révén jelenhetett meg az állami IT-szektorban az alkalmazásfejlesztés, amire a következő hét évben számos központi projektben lesz szükség – fogalmazott Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója.

A nemzeti infokom stratégia kulcselemei

Vályi-Nagy Vilmos említést tett arról is, hogy a kormány két hete fogadta el a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát, amely a következő hét évre meghatározza az ágazat legfontosabb projektjeit, köztük a digitális kompetenciák, valamint a szélessávú internet fejlesztését, az informatikai képzés átalakítását. Fontos eleme a stratégiának a digitális állam fejlesztése, a digitális ügyintézés még szélesebb körű elterjesztésére. Ez utóbbi használata csak az üzleti szférának kötelező, a lakosságnak nem – emelte ki az államtitkár.

Ami a következő hét év uniós forrásait illeti, az eddigi állás szerint az infokommunikációs ágazat piaci szereplőinek közvetlenül 350 milliárd forint áll rendelkezésre, ami háromszorosa a korábbi  időszak hasonló célú keretének. Emellett közvetve egyéb ágazatok, például a közlekedés, a környezetvédelem, a mezőgazdaság területén további informatikai beruházásokra nyílik lehetőség. A kkv-k fejlesztésére szolgáló keretből is születhetnek IT-célú projektek, ezt mintegy 150 milliárdra teszi az államtitkár.

Vályi-Nagy, hasonlóan az egy hete a Bitportnak nyilatkozó Laufer Tamáshoz, nagy lehetőséget lát a szoftverexport felfuttatásában. Ennek jelenlegi nagysága évi 240 milliárd forint, ami az évtized végéig megduplázható. A szakma érdekképviseletének elképzelései között az infokom ágazat kkv cégeinek a versenyképességét javítandó szektorspecifikus adókedvezmények – például a munkavállalói járulék saját képzésre fordítása, oktatás támogatás leírása az adóból stb. –  iránti igény is megfogalmazódott. Ezekre azonban Vályi-Nagy Vilmos kevés esélyt lát, ugyanakkor szerinte továbbra is támogatni lehet majd a technológiai nagyvállalatok munkahelyteremtési kezdeményezéseit, főleg ha annak nyomán további fejlesztőközpontok jönnek Magyarországra.