A bankok digitális transzformációja és az ún. fintech, azaz a valamilyen pénzügyi szolgáltatást nyújtó technológiai cégek generálta kihívások álltak a Protolio idei Pénzügyi IT konferenciájának középpontjában. Az alaphangot már Német Ákos, a T-Systems pénzintézetek üzletágának vezető értékesítési menedzsere megadta, amikor az Uberrel példálózott a bankszakembereknek. Mint mondta, az utas számára sokkal transzparensebben működik, mint egy taxiszolgáltatás: a mobilján látja, honnan és mikor érkezik az autó, várhatóan mennyit kell fizetni stb.

Szerinte valami hasonlóra kell törekedniük a bankoknak is. Ez a digitális transzformáció esetében azt jelenti, hogy a bankoknak nem csak a meglévő folyamataikat kell digitalizálniuk, hanem magukat a folyamatokat is újra kell gondolniuk.

Nyomulnak a bigtech és fintech cégek

Az igazi vitaindító előadást azonban Németh József, az Online Zrt. vezéigazgató-helyettese tartotta. Németh szerint az alternatív pénzügyi megoldásokat kidolgozó fintech cégek – többnyire kisebb startupok – és az ún bigtech cégek (Apple, Facebook, Google stb.) teljesen újraírják a bankpiaci verseny feltételeit.

Ezek jellemzően a retail szektorban tevékenykednek és egy szolgáltatásra fókuszálnak. A PayPal, a LendingClub, a TransferWise és társaik közös vonása, hogy egy szolgáltatást nyújt, de abban a felhasználót maximálisan ki akarja szolgálni. Ezek a vállalkozások kizárólag elektronikus csatornákat használnak, egyszerű kezelőfelületet adnak felhasználóiknak, automatizálják a legtöbb folyamatot, és ezáltal alacsony költséggel tudnak működni. Emellett nem korlátozzák őket a bankokra vonatkozó szigorú helyi és nemzetközi szabályok. A bigtech cégek pedig a hatalmas felhasználói tábor miatt jelentenek veszélyt.

Ezzel szemben a bankok nagyok, emiatt lassan tudnak reagálni és irányt váltani, komplex szolgáltatást nyújtanak, személyes (bankfiók) és elektronikus csatornán is, és nagy rajtuk a szabályzói nyomás.

A TransferWise példája

Persze a fintech cégek sieréhez a fentiek önmagukban nem elegendők: meg kellett látniuk a pénzügyi folyamatokban azokat a lehetőségeket, melyek olcsóbbá és rugalmasabbá tették a szolgáltatásukat. Ráadásul olyan területre merészkednek, amely az online csatornák révén nemzetközi, és emiatt szabályozni is nehéz. Erről Kerekes Antal, a PwC partnere is beszélt: a fintech cégek lényegében nem foglalkoznak a compliance kérdésével. Ráadásul olyan ügyfélkörük van, amit jól ismernek. Épp a compliance-megkötések hiánya miatt sokkal könnyebben gyűjtenek adatot a felhasználóikról, mint a bankok.

Németh a TransferWise példáján érzékeltette a fintech cégek szemléletét. A szolgáltatás külföldi utalásokra kínál megoldást a bankoknál olcsóbban. Arra épül, hogy nyilván minden országban vannak olyanok, akik külföldre akarnak utalni, tehát csak össze kell párosítani az egy országból és másikban irányuló utalásokat az onnan érkező utalásokkal, és máris megspórolható az átváltási költség, mert nem történik nemzetközi utalás.

A vezérigazgató-helyettes szerint a bankok rá fognak kényszerülni arra, hogy tanuljanak a fintech cégektől, különben gyorsan veszítenek pozíciójukból. Ennek kulcsa az IT lehet. Németh az IBM egy tanulmányából kölcsönzött kifejezéssel ún. progresszív modernizációt javasol. Ennek első lépése a core rendszerek letisztítása, egyben a folyamatk újragondolása, majd létre kell hozni egy technológiai platformot, arra pedig fel kell húzni egy üzleti integrációs platformot, amely tartalmazza többek között a CRM-et, a termékdefiníciókat, az analitikus adattárházat, valamint a díj- és jutalékelszámoló rendszert.

Nem eszik olyan forrón a kását

Kerekes Antal ehhez képest igyekezett megnyugtatni a magyar bankszakembereket. Ez azonban csak időleges. Egyelőre Magyarországon – bár a körülmények jók – a fintech cégek megoldásai szűk körben maradnak.

Ugyanakkor a PwC kutatásai azt mutatják, hogy a díjszedő üzletek terén a bankok visszaszorulhatnak (ez zajlik a kiskereskedelemben is, ahol az online csatornák miatt a közbeékelődő szolgáltatók szerepe csökken), de a hozzáadott értékre épülő üzletek is veszélyben vannak.

Miért tudna jobb tanácsot adni egy banki ügyintéző, mint egy automata felület? – tette fel a kérdést Kerekes. Az ügyfelek egyébként sem hitelt akarnak felvenni, hanem autót, lakást stb. akarnak vásárolni. A bankok akkor maradhatnak versenyben, ha tudnak válaszolni arra, hogy az ügyfelük hogyan jár jobban. A fiókhálózatoknak is át kell alakulniuk, és meg kell jelenniük a testre szabott szolgáltatásoknak és árazásnak.

Nem igaz, hogy a fintech cégek leverik a bankokat

Ezt már Foltányi Tamás, az Erste Bank operációs igazgatója mondta az előadásokat követő panelbeszélgetésben, ami meg is adta az alaphangját a bankokat képviselő szakemberek hozzászólásainak. Foltányi, utalva Német Ákos uberes példájára úgy fogalmazott: lehet, hogy bizonyos szempontból transzparens a szolgáltatás a felhasználónak, csak épp azt nem tudja, hogy milyen autóba száll bele, az mikor volt szervizben, sőt akár abban sem lehet biztos, hogy a vezetőnek van jogosítványa. Azaz a compliance bár teher, az ügyfélnek nagyobb biztonságot nyújt.

A beszélgetésből kiderült: mások a kihívások a bankszektorban, és mások a biztosítási szektorban. Ez utóbbi szektorban ugyanis Végh István, az Allianz Hungária vezérigazgató-helyettese szerint a fintech cégek és szolgáltatásik inkább érdességek, mint realitások. A connected car ugyan sok újat hoz például a gépjármű-biztosítás terén, de a biztosítási üzlet a jellege miatt sem vonzza a startupokat. Ez ugyanis kockázatközösségen alapul, a fintech cégek viszont nem szeretik kockáztatni a tőkéjüket, hanem szolgáltatni akar – magyarázta a szektor bizonyos fokú védettségét Végh.

Ugyanakkor a bankszakemberek is látják a problémákat. A Gránit Bankot képviselő Gáborjáni Szabó Ákos treasury ügyvezető igazgató erre a PayPal számlanyitását hozta példaként. Mint mondta, a PayPalnál egy számlanyitás 20-30 másodperc, míg náluk a szigorú szabályok miatt már az is óriási eredmény, hogy 5 perc alá csökkentették a procedúra időtartamát.

A beszélgetés minden résztvevője említette az ügyféladatok megszerzésének és tárolásának problémáját. Erről beszélt Hetényi Márk, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, de legérzékletesebben Végh István világított rá a problémára. Mint mondta, náluk az írásbeliség valóban akut kérdés. Nem térhetnek át például elektronikus csatornára a szerződéskötésnél, mert egy MNB-ajánlás miatt (aminek be nem tartását súlyosan büntetik) kötelező papíralapon aláíratni mindent az ügyféllel. Ezért kell fenntartani például ügynökhálózatot.