Bár a magyarok vállalkozási kedve állítólag alacsony, a KSH adatai alapján Magyarország a vállalkozások országa. A Központi Statisztikai Hivatal Helyzetkép 2022: Vállalkozások című elemzése szerint több mint egymillió vállalkozás működött Magyarországon. Zömük (614 ezer) egyéni vállalkozás. De ha a szigorúan vett kis- és középvállalatokat nézzük, belőlük is nagyságrenddel van több van (közel 40 ezer), mint nagyvállalatból (valamivel több mint ezer).

Bárhol, bármilyen fejlettségű gazdaságban is vizsgálják, rendre kiderül, hogy a kkv-k és az IKT kapcsolata nem felhőtlen, és szinte mindenhol ugyanazok a problémák merülnek fel. A kkv-k minden ország gazdaságának jelentős szegmensét képviselik, mind a GDP-hez való hozzájárulásukkal, mind a foglalkoztatás terén. EU-s szinten például összességében többet költenek infokommunikációra (számítógép, telefon, internet, IT-szolgáltatások stb.), mint a nagyvállalatok.

De ez a piac rendkívül széttagolt, ezernyi egyéni igénnyel. Könnyen belátható, hogy sokkal egyszerűbb kiszolgálni ezer nagyvállalatot, melyek sokszor szektortól függetlenül sztenderdizált folyamatok mentén szervezik meg a működésüket (még ha ezek a folyamatok nagyságrenddel bonyolultabbak is, mint a kkv-ké), mint 40 ezer kkv-t, melyek között vannak több generáció alatt felépülő családi vállalkozások, startupok, de részlegesen a nagyvállalati működés jeleit mutató középvállalatok is.

A hazai vállalkozások digitalizációs fejlettsége lehangoló képet mutat. Néhány pozitív fejlemény ellenére mind az egész Unióra kiterjedő DESI (Digital Economy and Society Index) – pontosabban 2023-tól Digital Decade – , mind a hazai kkv-kat rendszeresen vizsgáló Digimeter meglehetősen sötét képet fest erről.

A Digital Decade értékelése szerint Magyarország kiaknázatlan digitális potenciállal rendelkezik. Hiába erős a digitális infrastruktúra két alappillére, az internetpenetráció és 5G-s lefedettség, a kkv-k a digitalizáció alacsony szintjén rekedtek. A digitális intenzitás index alapszintjét is csupán a felük érte el. Azoknak a vállalkozásoknak a száma pedig elenyésző (3 százalék), melyek fejlettebb technológiákkal (big data, mesterséges intelligencia) kísérleteznek, és felhős megoldásokat is csak mintegy ötödük használ.

Ami meglepő, hogy a magyar kkv-knak még a pandémiát is sikerült kivédekezniük mérsékelt digitalizációs erőfeszítésekkel. Nem preferálják a távmunkát, nem használnak üzleti célra digitális csatornákat (honlapot még készítenek, de közösségi médiát, digitális marketinget már csak töredékük használ).

Lényegében ott lépnek, ahol kényszerhelyzetbe kerülnek. Ilyen kényszerhelyzet volt az online pénztárgépek bevezetése, majd a számlázás NAV-hoz történő bekötése, és ilyen az NTAK adatgyűjtésének januárban esedékes bővítése is.

Kiszámolták, hogy mennyit nyerhetnénk

A McKinsey is készített egy átfogó elemzést 2022-ben (Digital challengers on the next frontier in Central and Eastern Europe) Kelet-Közép-Európa országainak digitális fejlettségéről, illetve arról, hogy milyen növekedési lehetőségek állnak a vállalatok előtt. Ami a fejlettséget illeti, a tanácsadó cég sem talált csodákat a fentebb említett két elemzéshez képest, így tanulmányában summásan megállapíthatta, hogy a magyar digitális gazdaság mérete mérsékeltnek mondható. Még a régiós átlagtól is elmarad a szektor abban, hogy mennyivel járul hozzá a GDP-hez, abban pedig kifejezetten látványos a hátránya, hogy mekkora a digitális gazdaság által megtermelt egy főre vetített GDP. Ha az országnak sikerülne megközelítenie az Unió éllovasait, és sikerülne kiaknázni a digitális gazdaságban rejlő jelentős növekedési tartalékokat, abból 2030-ra kb. 8500 milliárd forint GDP-többlet keletkezne ettől a magyar gazdaságban.

Az érdekes az, hogy a kkv-k döntéshozói jobbára tisztában is vannak azzal, hogy melyek azok a problémák, amiket meg kellene oldani a gyorsabb fejlődéshez: például olcsón kínált és gyorsan megtérülő eszközökre és szolgáltatásokra lenne szükség. Ám a Digimeter tavasszal készített mélyinterjús kutatásból az is plasztikusan kirajzolódott, hogy a kulcsfigura ebben a vállalatvezető: az az alapszemlélete, hogy a megoldást keresi, vagy inkább feladja az első nagyobb akadály láttán? A megfelelő munkaerő hiánya például egyes vállalatvezetőket arra serkent, hogy olyan digitális megoldásokat keressenek, melyekkel a belső szakértelem legalább részben kiváltható, míg más szervezetben ez megakasztja a digitalizációs folyamatot.

Mivel az Unión belül általános probléma, hogy a kkv-k nehezebben találnak fejlesztési forrásokat, körükben alapelvárás, hogy a digitalizációt költséghatékonyan lehessen megoldani, és legyen gyors a megtérülés. Ezért fontosak számukra például a gyors áttörést ígérő, esetleg egy-egy területet teljes egészében lefedő csomagajánlatok.

De vannak ennél konkrétabb javaslatok is. A McKinsey egy tanulmányában például rugalmas, felhasználásalapú szolgáltatások (felhő) használatát, havi elszámolású telekommunikációs szerződéseket javasol. Nem spórolható meg a kísérletezés sem, amire a szoftverek próbaidőszaka vagy egyes termékeknél a freemium modell ad lehetőséget.

Ahol csak lehet, rugalmasabban kell kezelni a munkavégzés helyszínét (hibrid munkavégzés). Ez olyan előnye lehet ma a kkv-knak, amellyel akár a karcsúbb juttatási csomagot is képesek ellensúlyozni a toborzásnál. Mindehhez természetesen átgondolt mobilstratégia is kell, ahol a munkatársak megfelelő eszközökön (laptop, tablet, mobil) használják a cég folyamataihoz leginkább illeszkedő szoftvereket biztonságos környezetben.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a Yettel támogatásával készült. Részletek »