Kevesebb munkahely, alacsonyabb bérnövekedés és ritkább home office. Ezzel a három paraméterrel jellemezte a közelmúltban az Indeed nevű állásportál a német munkaerőpiacot. Ez azonban akár jól is jöhet az Unió keleti felének.

Csak ebben az évben (január-május) több mint 15 százalékkal csökkent a németországi álláshirdetések száma. Ezzel párhuzamosan az álláshirdetésekben megjelölt bérek átlagosan csak 3,8 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly (egy éve 6,1 százalékot mért a portál). Emellett szignifikánsan csökkent azoknak az állásoknak a száma, melyeknél részben vagy teljesen otthonról is lehet dolgozni.

Legfeljebb a hiányt enyhítette

Ami az informatikai munkaerőpiacot illeti, ott az Indeed Németországban 2022 közepe óta mér csökkenést, különösen a szoftverfejlesztői, valamint az adatelemzéssel és az információmenedzsmenttel kapcsolatos pozíciókban, melyeknél a világjárvány előtti szint alá esett a kereslet. Az év elejéhez képest május végére 23 százalékkal kevesebb szoftverfejlesztői állást hirdettek meg, ez 17 százalékkal marad el a Covid előtti időszaktól. A támogatási és infrastruktúra-üzemeltetési területre éven belül 18 százalékkal kevesebb embert kerestek, de ez még mindig 20 százalékkal magasabb, mint amennyit 2020 elején, a pandémia előtt mértek.

Leegyszerűsítve: létszámstop van, aminek a leggyakrabban említett oka, hogy lassult a gazdaság. Bár IT-szakértőkre szükség lenne, sok cég számára még így is nagyon drágák, ezért nem tudják kihasználni, hogy ismét kínálativá vált az IT-s munkaerőpiac. És amúgy is, a hivatalos állami munkaügyi adatokból az is kiderül, hogy a kevesebb meghirdetett állás csupán az IT-szakemberek hiányának mértékét csökkentette: körükben továbbra is bőven az 5,9 százalékos átlag alatt van a munkanélküliségi ráta. Ez nem különösebben meglepő: tavaly év elején a Bitkom (a német IVSZ) adatai szerint 149 ezer IT-szakember hiányzott a német gazdaságból.

A nagyobb-vonzóbb cégek mindenesetre igyekeznek kihasználni a helyzetet, például lefaragják a home office-igényeket. Valószínűleg a munkaerőpaci klíma változásának köszönhető az SAP tavaly év végén meghirdetett Winning Culture-e is.

A kelet-közép-európai országok nagy lehetősége?

A Bitkon már egy tavalyi elemzésében is a nearshoring felerősödését jósolta, aminek az első számú nyertesei a kelet-közép-európai EU-s tagállamok lehetnek. Mellettük szól a jó közlekedési és telekommunikációs összeköttetés, a hasonló jogi környezet (EU-tagság), a magasan képzett szakembergárda, a jó felsőoktatási háttér – és hogy még mindig olcsóbbak, mint a nyugat-európai informatikusok. A még olcsóbb ukrán, fehérorosz és orosz fejlesztők a háború miatt részben vagy egészében kiestek ebből a körből, és őket is régiónkból igyekeztek pótolni a nyugati cégek.

A kérdés, hogy melyik ország lesz a nearshoringban gondolkodó cégek számára szimpatikus. Bár Magyarország sok szempontból előnyös pozícióban van, egy a Forbeson májusban közölt véleménycikk nem sorolja az öt legvonzóbb helyszín közé (hangsúlyozzuk: véleménycikkről van szó!). A szerző Bulgáriát tartja a legjobb nearshore-célpontnak a régióban (kiváló szürkeállomány, jó tudományos kapcsolatok, nemzetközi tapasztalattal rendelkező fejlesztők, alacsony társasági adó stb.), majd Lengyelország (pl. mert rengeteg, korábban nearshoringban dolgozó ukrán fejlesztő talált átmeneti otthonra), Románia (Európában az első az 1000 főre jutó minősített IT-szakemberek száma alapján) és Észtország (a világ egyik technológiai nagyhatalma, virulens startupkultúrával, és szinte mindenki beszél angolul) következik.

Végül a meglepetés: még jelen állapotában is vonzóbb célpont Ukrajna, mint Magyarország, Csehország vagy Szlovákia. Ennek okai részben a hagyományban keresendők (régóta népszerű informatikai nearshoring központ), de a szerző dicséri az ukrán fejlesztők kiváló munkamorálját, "can-do" attitűdjét, ami az üzleti kapcsolatokban is érvényesül.

Az outsourcing-nearshoring piacból nem lenne érdemes kimaradni. Ezzel ugyanis nemcsak megy a tudás, hanem jön is (technológiai tudás, munka- és vállalati kultúra...), valamint jön sok pénz. 2022-ben a globális outsourcing piac mérete 410 milliárd dollár volt. 2024-ben elérheti a 460 milliárdot, 2028-ra pedig valahol 780 milliárd közelébe várják az elemzők. Jó lenne a növekményből minél nagyobb részt megszerezni.