Az orosz-ukrán háború miatt ismét nőtt a nearshoring modellben gondolkodó vállalatok érdeklődése a kelet-közép-európai országok iránt. A nyugati cégek most előnyként értékelik a kis földrajzi és kulturális távolságot, valamint az uniós tagságot.

Egy brit kutatócég vezetője tavaly ősszel ugyan még arról beszélt, hogy régió országainak közelsége a háborús térséghez óvatossá teheti a kiszervezésben gondolkodó vállalatokat, de úgy tűnik, a munkaerőhiány okozta kényszer nagy úr. A német Computerwoche szerint ma a legtöbb német vállalat Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, netán Romániában gondolkodik.

A lap érdekes módon kihagyta a felsorolásból pl. Magyarországot. Pedig más szempontból kifejezetten vonzó ország hazánk. Egy német utazási iroda friss felmérése, a TUI Workation Index kifejezetten jó helyre sorolta a magyar környezetet pl. digitális nomádok számára: kedvező a net- és mobilhelyzet, olcsó az élet – bár nem éppen a magyarok legtoleránsabbak, jegyzi meg az elemzés.

Égetően fontos a szakember

A nearshoring (azaz a regionális kiszervezés/kihelyezés) hajtóereje korábban egyértelműen az elérhető költségmegtakarítás volt. Ezért az orosz-ukrán háború előtt az EU-tagságot bőven felülírta az a költségelőny, amit Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna tudott biztosítani. Minszkben, Kijevben vagy egyes orosz nagyvárosokban gazdaságosabb volt bizonyos kompetenciákat felépíteni, nem volt áthidalhatatlan sem a földrajzi, sem a kulturális távolság. Mostanra azonban kicsit módosult a cél: pótolni kell a hiányzó munkaerőt.

A német digitális ipar érdekvédelmi szövetsége, a Bitkom egy friss tanulmánya szerint a német digitális ipar idén 2,1 százalékkal, jövőre pedig már a 4,7 százalékkal bővül (a szoftveripar és -kereskedelem önmagában már idén is 10 százalékot nő). Ez a munkaerőpiacra is kihat: idén 12 ezer, jövőre pedig további 39 ezer új munkahely keletkezik. Csak épp azok nincsenek sehol, akikkel ezeket a munkahelyeket fel lehetne tölteni.

Ez ismét sok vállalatot indít a nearshoring felé. A leggyakoribb célpont valamelyik kelet-közép-európai ország, azokban ugyanis még mindig jó eséllyel tud versenybe szállni egy német vállalat a szakemberekért például magasabb bérekkel és nemzetközi karrierlehetőségekkel. (Magyarországon ennek talán leglátványosabb példája a Bosch K+F központjának fejlesztése.)

A nearshoring konkrét oka persze cégenként változik, és ez határozza meg azt is, hogy milyen modellben gondolkodnak.

A gyakori nearshore modellek

Sok cég csupán valamilyen, a helyi munkaerőpiacon ritka szakértelmet keres. Ilyenkor egy helyi állásközvetítő platformmal vagy nearshore IT-szolgáltatóval szerződik, remélve, hogy például utóbbi szükség esetén a megfelelő helyettesítést és a gyors átképzést is biztosítja.

Szervesebb együttműködést keresnek azok a vállalatok, melyek belső részlegüket bővítenék egy nearshore csapattal. Ez a modell lehetőséget ad arra, hogy a belső és a nearshore kollégák fokozatosan csiszolódjanak össze, és optimalizálják folyamataikat, aminek a végén egyfajta "kiterjesztett munkaasztalon" működnek együtt.

Egyes szervezetek adott projektre keresnek szakembereket. Ilyenkor általában egy szolgáltatóval szerződnek, amely kifejezetten erre a célra állítja össze a megfelelő projektcsapatot a termékmenedzsertől a programozókon át a minőségbiztosítási szakemberekig és tesztelőkig. Ilyenkor a megrendelő általában fix árat fizet, és a szolgáltató felelőssége minden más (költség, határidő, csapat stb.). Magyarországon például SAP-projekteket oldanak meg ilyen modellben.

Vannak szervezetek, melyek az üzemeltetés meghatározott területeit szeretnék kiszervezni. Ilyenkor az is elképzelhető, hogy eleve olyan IT-szolgáltatót keresnek, amely magát a belső szolgáltatást is fel tudja építeni, majd azt működtetni.

Egyes vállalatok az IT mellett bizonyos üzleti folyamatokat (pl. HR, bérszámfejtés) is nearshoringgal oldják meg. Ezek ugyan nem kapcsolódnak szorosan az alaptevékenységhez, mégis fontos, hogy megbízhatóan működjenek. Ha a belső erőforrások korlátozottak, akkor az abból adódó kockázatokat lehet tompítani így. Ennek is van azonban IT-s vetülete, például a nearshore-partnernek rendelkeznie kell olyan informatikai infrastruktúrával, amely zökkenőmentes és a compliance-előírásoknak megfelelő kapcsolatot biztosít a partnervállalat rendszerihez.