A konferencia szakmai előadásainak alaphangját Péczeli Viktor előadása adta meg. A Continental IT-igazgatója a gyártóipar digitalizációjának kihívásairól beszélt, amiket összefoglalóan az ipar 4.0 fogalmával ír le. Az IT előtt azért vannak kihívások, mert az üzleti oldalon megfogalmazódnak elvárások, mondta. Ilyen igény a 24/7-es rendelkezésre állás (tekintve, hogy sok gyártóipari cég dolgozik folyamatos üzemben), a távoli hozzáférés (ha szükséges, a mérnökök gyorsan beavatkozhassanak), a 0 másodperces válaszidő, a hatékonyságnövelés, az automatizáció vagy az adatok gyűjtése (természetesen mindenről is). Ennek ideális megoldása lenne az OT (MES) és az IT 100 százalékos integrációja, amely bizonyos Continental-üzemekben már megvalósult.

Az evolúció ehhez hosszú volt. Kezdetben arra volt lehetőség, hogy legyen adat egy termelési folyamat sikerességéről vagy sikertelenségéről. Ennél tovább vitt az adatvizualizáció, amely gyorsította az adatok áttekintését, értékelését. A következő lépés volt a gyűjtött adatok elemzésének automatizálása, de a döntéseket az ember hozta. Az első nagy áttörést a big data jellegű technológiák hozták (tömeges adatgyűjtés és feldolgozás), amit ma már a legfejlettebb üzemekben olyan gépi tanulás elemez, amely képes önállóan döntéseket hozni.

Ehhez elengedhetetlen ugyan a vízió, ami leírható jól hangzó buzzwordökkel (smart factory, automatizált folyamatok, papírmentesség stb.). Amikor már stratégia szintre kerül a dolog, megjelennek az üzleti realitások: low cost automatizáció, azaz valami már működő megoldást bevezetni a kísérletező fejlesztés helyett. Ilyenkor olyanokról is dönteni kell, hogy adott cég gyors követő vagy éllovas stratégiát választ. Mivel pedig ehhez munkaerő is kell - és szakemberhiány van -, egyre inkább szükséges bevonni (és felkészíteni) az ún. civil fejlesztőket (citizen developers).

Természetesen kell megfelelő infrastruktúra, az olcsó adattároláshoz például felhős megoldások (a rövid válaszidő miatt edge2cloud), naprakész szoftver- és hardverkörnyezet stb. Ez kiberbiztonsági szinten is komolyabb kihívásokat jelent. Péczeli azonban az egyik legnagyobb kihívásnak az emberi oldalt tekinti. A Continental autóipari cég, ennek megfelelő tele mérnökökkel, akiket fel kell készíteni egy magasabb szintű IT használatára (az IT-igazgató itt utalt a DESI-re, amely szerint a magyar digitális kompetencia általánosan meglehetősen alacsony), a vállalatnak tehát fel kell vállalnia, hogy ezt fejleszti.

Mindezek megvalósítása azonban csak a ROI mentén lehetséges, hívta fel a figyelmet Péczeli. Csak ha van megtérülés, akkor nyerhetők meg a szükséges projektpartnerek, valamint a menedzsment, és akkor lesz rá pénz.

Az IT és a gyártás házassága

Kovács Norbert (Oracle) a gyártásspecifikus mesterséges intelligencia/gépi tanulás Oracle-megoldásait mutatta be. Szerinte ezek segítségével pl. hatékonyan lehet szűkíteni a gyártást befolyásoló paramétereket, mert a gépi tanulással pontosan lehet előrejelezni bizonyos teszteseteket.

A tapasztalatokkal foglalkozó első panelbeszélgetésen Dinnyér Krisztián (Ceva-Phylaxia) és Kovács Lajos (Richter Gedeon) ezt a gondolatmenetet követve az információtechnológia és gyártástechnológia összeolvadásának lehetőségeit vitatta meg. Bár mindkét szakember a gyógyszeriparban dolgozik, Dinnyér arra hívta fel a figyelmet, hogy például a vakcinagyártás ezen belül is speciális terület. "Kicsit közelebb van a mezőgazdasághoz, mint a gyógyszergyártáshoz" - hozott egy meglepő példát arra utalva, hogy a vakcinákhoz szükséges vírus- és a baktériumtenyésztés eredménye kevésbé egzaktan előrejelezhető, mint amikor egy gyártó molekulákkal dolgozik, és azokból hoz létre hatóanyagot. Ezt digitális eszközökkel lekövetni nehéz. De már az is sokat javíthat a hatékonyságon, ha a folyamatok dokumentációja, a riportok digitálisan, gyorsan állnak elő, és nem egy héttel korábbi adatok alapján kell döntést hozni.

A Richternél lényegileg megvalósult OT és IT összeolvasztása, mondta Kovács Lajos. Ennek kiépítésében komoly kihívás, hogy a legacy gyártórendszerekből is ki kell nyerni adatokat. A legújabb berendezések már alapból alkalmasak arra, hogy ilyen integrált működési modellben dolgozzanak. De nem lehet minden gyártósort lecserélni csak azért, mert nem támogatja maximálisan az ipar 4.0-t, hiszen ezek a gépek jellemzően robusztusak, életciklusuk évtizedes léptékű is lehet.

Versenyfutás a változással

A digitalizációval kapcsolatban kiemelten kell kezelni az ún. változáskontrollt. A projektek egyre rövidebbek, a változások egyre gyorsabbak, amit a teljes dolgozói állományon végig kell vezetni, az újdonságokra a munkatársakat fel kell készíteni. Ez nem megy erős projektszponzor nélkül, mondta Dinnyér Krisztián.

Lényegében erről a változáskontrollról beszélgetett Hazslinszky Ákos a Trans-Sped üzleti technológiai igazgatója, valamint Szabó-Nyakas Csaba Zsolt, az MVM Csoport információbiztonsági vezetője. Közhely, hogy a biztonságban a leggyengébb láncszem az ember, mondta Szabó-Nyakas. Ezért nyilván képezni kell az embereket. De míg egy operátor viszonylag könnyen képezhető például a biztonságtudatosságra, addig a felső vezetőknek egyszerűen nincs idejük erre, hívta fel a figyelmet egy fontos problémára. Hazslinszky pedig - visszautalva Dinnyér Krisztián mondataira - az IT-projektek rövidülésének kockázatait emelte ki.

Hazslinszky Ákos még egy fontos szempontra hívta fe a figyelmet. Amikor két vállalat között születik adatvédelmi szerződés, azt nagyon át kell gondolni gyakorlati és ROI szempontól is, mert sokszor csak utólag derül ki, hogy az implementálása esetleg problémás.

A konferencia első felében Aleksandar Aksentijević (Lenovo), valamint Takács Gergely (VMware) a felhő és a virtualizáció összetett problémáiról beszélt, illetve bemutatták a két cég megoldásait is. Takács egy konkrét javaslatot is megfogalmazott a felhőbe igyekvő vállalatoknak: a felhőt építését érdemes saját adatközpontban elkezdeni. Így fel lehet térképezni pl. az alkalmazások kommunikációját, a különböző terheléseket stb. Ennek a tudásnak a birtokában jobban előrejelezhetők azok a költségek is, melyekkel a felhőbe költözés után számolnia kell egy vállalatnak. Így kevesebb lesz a csalódás is, ami esetleg visszaviszi az on-permise rendszerekhez a szervezeteket.