Egyre több űrszemetet termel a versenyfutás a Föld körüli pályák elfoglalásáért, ez pedig a hozzáértők szerint olyan problémákat vet fel, amelyekkel nagyon sürgősen szembe kellene néznünk. Az űrkorszak kezdete óta már több mint 20 ezer műholdat küldtek fel, amelyek közül minden ötödik inaktív, és sokan figyelmeztetnek rá, hogy már ma is olyan veszélyes mennyiségű űrszemét kering a bolygónk körül, ami elkerülhetetlen katasztrófákhoz vezet majd. Az alacsony pályákon ráadásul amúgy is kinéz egy nagytakarítás az úgynevezett Kessler-jelenség elkerüléséhez, amelynek értelmében az ott keringő és egymással ütköző szemétdarabok egyre nagyobb valószínűséggel állítanak elő még több, veszélyes sebességgel száguldozó szemetet, hosszú időre ellehetetlenítve az űrhajózást és a műholdak működtetését is.

Az Európai Űrügynökség már négy évvel ezelőtt is 170 millióra becsülte a milliméteresnél nagyobb hulladékdarabok számát, és a tudósok szerint arrafelé haladunk, hogy a Földnek is a Szaturnuszéhoz hasonló gyűrűi legyenek, de ezek jégkristályok és por helyett űrhulladékból jönnének létre. Ugyancsak érdekes, hogy a Föld körüli pályákra állított eszközök nagy része végül visszatér, és elég a Föld légkörében, de ennek során évente az Eiffel-toronynak megfelelő mennyiségű fémhamu juthat közvetlenül az ionoszférába. Az ilyen anyagok (különösen a fémek jelentős részét kitevő alumínium) ózonlyukak kialakulását okozhatják, és vezető réteget hozhatnak létre a bolygó körül, ami mások mellett eltorzíthatja annak mágneses terét és a magnetoszférát, jelentős mértékű kozmikus sugárzásnak téve ki a műholdakat és akár a felszínt is.

A Föld körül legelésző műholdcsordának természetesen már a puszta mennyisége is problémás: a csillagászok hosszú ideje panaszkodnak a fényszennyezésre, és olyan tanulmány is készült, amelynek értelmében a mesterséges égitestek elektronikájából származó sugárzás zavarja a teleszkópokat. A zsúfoltságra egyébként jellemző, hogy önmagában a SpaceX is már több mint 2000 műholdat indított csak 2025-ben, a többi konstellációt is figyelembe véve pedig már 30 ezer darab, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdra számíthatunk – nem beszélve az "egy emelettel lejjebb", 1000 kilométeres magasságban működő kínai rendszerek 20 ezresre tervezett állományáról. Az EarthSky oldalán Jonathan McDowell asztrofizikus erről szólva kifejtette, hogy ez összességében napi 5 darab, a Földre visszahulló űreszközt jelentene.

A tudatosságon túl szerencsére is szükségünk lehet

Az EarthSky műsorából kiderül, hogy ez a tömeg alapból is sok műholdbalesetet feltételez, amihez még inkább hozzájárul a Starlink műholdjainak rövid, körülbelül 5 éves élettartama. Ennek leteltével a Föld felé irányítják őket, ahol a légkörbe való visszatéréskor kell(ene) elégniük, és a vállalat körülbelül 8 ezer aktív műholdjából már most is napi átlagban 1-2 darab zuhan vissza a bolygóra. McDowell szerint nincs teljes konszenzus abban a tekintetben, hogy mekkora a baj, de a bizonytalanság éppen elég nagy ahhoz, hogy komolyan számoljunk a felső légkör károsodásának lehetőségével. Hab a tortán, hogy az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal szerint 2035-ben éves szinten már 28 ezer starlinkes műhold-szilánk élheti túl a Földre való visszatérést, ami valós esélyt jelent rá, hogy idelent sétáló embereket talál telibe az űrszemét.

A tudós a The Registernek nyilatkozva az említett Kessler-jelenségről is beszélt: bár a SpaceX műholdjai túl alacsonyan vannak hozzá, hogy átvészeljék az ütközések láncreakciójának kialakulásához szükséges időt, a vállalat dominanciája a versenytársakat nagyobb magasságokba kényszerítheti, ahol már évtizedekbe, ha nem évszázadokba telik, mire az egyes űreszközök eltűnnek a pályáról. Mindezeken túl annak a lehetősége is fennáll, hogy egy napvihar egyszerre söpörjön el egész műholdcsoportokat, ugyanis korábbi vizsgálatok során már kimutatták, hogy a műholdak gyakrabban "hullanak le" a változékony naptevékenység során. Sajnos Nap is éppen most lép egy aktívabb időszakába, az előrejelzésekkel foglalkozó szakemberek pedig apokaliptikus következményekre figyelmeztetnek, ha nem lesz vele szerencsénk.