A műholdcsordákat tenyésztő űrvállalkozók eddig is sikeresen kiakasztották néhány tudományterület képviselőit, de úgy tűnik, hogy a sornak még messze nincs vége.

A Guardian a hét elején közölt véleménycikket egy szakmai bírálat előtt álló tanulmány szerzőjétől, aki újabb szempontból figyelmeztet az űrszemét veszélyeire. Sierra Solter-Hunt fizikus, a NASA és az amerikai légierő korábbi munkatársa szerint a következő évtizedekben fél- vagy akár egymillió műhold felbocsátása várható, elsősorban az internetes szolgáltatást biztosító megakonstellációk kialakításával. Ezek elemei folyamatosan frissülnek és cserélődnek, és ugyan a SpaceX és más űripari cégek is ártalmatlan folyamatnak mutatják be az alkatrészek elégését a Föld légkörében, Solter veszélyesnek tartja, hogy nemsokára már évente az Eiffel-toronynak megfelelő mennyiségű fémhamu juthat közvetlenül az ionoszférába.

Az már korábban kiderült, hogy ezek az anyagok (különösen a fémek jelentős részét kitevő alumínium) károsítják a Föld vékony ózonrétegét, ami ózonlyukak kialakulásához vezethet. Az űrhulladékból keletkező, vezetőképes részecskeréteg azonban nem csak ezért problémás. Solter-Hunt arról ír, hogy annak tömege már most is több milliárdszor nagyobb, mint a Van Allen-övek (a Földet körülvevő, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó sugárzási övezetek) tömege, és vezető réteget hozhat létre a bolygó körül. Ez mások mellett eltorzíthatja annak mágneses terét és a magnetoszférát, amelynek következtében jelentős mértékű kozmikus sugárzás éri majd a műholdakat és akár a felszínt is.

Bizonyítsák ők, hogy nem kártékonyak

Az emberi tevékenység ezzel már nem csak az atmoszférára, hanem az ionoszférára is káros hatással van, különösen, hogy az odajuttatott fémhamu örökre ott is marad. A sok ezernyi plazmahajtómű és a mesterséges égitestek törmeléke Solter-Hunt szerint égetően szükséges lenne a Földet érő "magnetoszférikus terhelés" tanulmányozása, amit egyelőre beleütközik a kereskedelmi űrvállalkozásokba ölt rengeteg pénzbe. Neki magának a probléma több mint egy évig tartó vizsgálatát követően nincsenek kétségei, hogy a szennyezés "megzavarja érzékeny plazmakörnyezetünket", és látatlanban is felteszi a kérdést: lehet-e jó ötlet, hogy a hét minden napján, 24 órában szemetet égessünk a légkörünkben.

Solter-Hunt a Guardian cikkében név szerint is kitér Elon Muskra (SpaceX) és Jeff Bezosra (Blue Origin), akik rendszeresen kijelentik, hogy hosszabb távon a világűr az emberi élet kulcsa. Ezzel szemben lehetséges, hogy az űripar éppen a Föld pusztulásának ágyaz meg, amikor annyira multidiszciplináris, nem hozzáférhető és nem vizsgált módon szennyezi a környezetet, hogy fogalmunk sem lehet a kockázatokól. A magnetoszféra az első védelmi vonalunk a "halálos Naprendszerünkkel" szemben, így a fontossága vitán felül áll – a fizikus szerint az űrvállalatoknak le kellene állítaniuk a műholdak felbocsátását, ameddig nem tudják bizonyítani, hogy tevékenységük nem károsítja a sztratoszférát és a magnetoszférát.

a kép forrása: starlink.com

Piaci hírek

Szuperokos drónok veszik kezelésbe az olajpálma-ültetvényeket

Már az idén munkába állhatnak a GeoDash Aerosystems új drónrendszerei, amelyek térkép nélkül is képesek lehetnek elvégezni a nagyüzemi mezőgazdasági területek hatékony permetezését.
 
A biztonság ’balra tolódása’ az alkalmazásfejlesztésben nem csak technikai kérdés. A DevSecOps-elvek érvényesüléséhez az IT-szervezet működését és más területekhez való viszonyát is újra kell szabni.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.