Egyre sürgősebb lenne kitalálni, hogy mit kezdünk a Föld körül képződő törmelékmezővel. Egyelőre annyi biztos, hogy ötletek már vannak rá.

Az űrhulladék egyre égetőbb problémát jelent, ami csak még tovább fog súlyosbodni, ahogy egyre több vállalat és kormányzat indít műholdakat, űrjárműveket, szondákat, sőt még turistákat is az űrbe. Bár mindazoknak az eszközöknek a nagy része, amelyeket a Föld körüli pályákra küldenek, végül visszatér és elég a Föld légkörében, bőven elég űrszemét marad a világűrben is, amíg ki nem találjuk, hogy mit tegyünk ellene.

Bár a hírekben egyre többször szerepelnek a takarítást célzó kezdeményezések, a hozzáértők szerint égető szükség volna nemzetközileg elfogadott szabványrendszerekere, mindenkire érvényes szabályokra a műholdak biztonságos üzemeltetésével vagy az űrhulladék kapcsolatban. Az utóbbi időben mi is beszámoltunk az Európai Űrügynökség, a SpaceX vagy az Apple-alapító Steve Wozniak nevével futó Privateer Space terveiről.

A mesterséges holdakra jelen pillanatban leselkedő veszélyek már nem csak fizikai jellegűek, de az utóbbiak között a sugárzás vagy a napkitörések mellé hamarosan felzárkózik az űrszemét is, a dominóhatást eredményező törmelékmező pedig könnyen eljuthat egy olyan szintre, amikor már az újabb műholdak pályára állítása is komoly problémát jelenthet. Bár a dolog egyelőre nem jelentkezik látványosan, a szükséges lépéseket mindenképpen időben kell(ene) megtenni.

Kénytelenek leszünk feltalálni a vonósugarat

A The Salt Lake Tribune novemberi cikke a Utah-i Egyetem egyik professzorát idézi, aki azt jósolja, hogy a Föld hamarosan a Szaturnuszra hasonlíthat. Szerinte abba az irányba haladunk, hogy a bolygónknak is saját gyűrűi legyenek, de ezek ebben az esetben űrhulladdákból jönnének létre. Az Európai Űrügynökség becslése szerint már most is 170 millió darab, egy milliméternél nagyobb hulladékdarab van már a Föld körüli pályákon, közülük pedig 670 ezer lehet nagyobb fél hüvelyknél (1,27 centiméternél).

Az könnyű elképzelni, hogy miért veszélyesek önmagukban is az óránként akár 35 ezer kilométeres sebességgel száguldozó törmelékdarabok. Ha az olyan projektekre gondolunk, mint mondjuk a SpaceX szélessávú internetkapcsolatot biztosító, sok ezer műholdból álló konstellációja, akkor az is világos, hogy a véletlenszerű ütközéseknek kockázata is egyre növekszik, hozzájárulva a még több, kisebb mértű űrszemét keletkezéséhez.

A lapnak nyilatkozó Jake Abbott professzor úgy látja, hogy az űrszemét felszedésének egyik lehetséges módja a mágnesek bevetése lenne. Egy robotkar végén lévő mágnes felpörgetésével speciális elektromos áramokat (örvényeket) hozhatnak létre, lehetővé téve az egyes törmelékdarabok ellenőrzését és lelassítását. A tudós a Nature folyóiratban megjelent cikkében az egyetem kutatásait úgy írja le, hogy azok során tulajdonképpen megalkották az első, a scifikben látható "vonósugarat", amire egyébként az utóbbi években számos kísérlet irányult. Mikroszkopikus szinten létre is hoztak működő modelleket, de Abbott szerint egy hasonló eszköz megépítése és elindítása innentől már mérnöki kérdésnek számít.

A Világgazdasági Fórum előző év végi adatai alapján már akkor is nagyából 6 ezer műhold keringett a Föld körül, és ezek 60 százaléka egyáltalán nem működött már, vagyis űrszemétnek minősült. Ide tartozik, hogy az Euroconsult becslése szerint az új évtizedben évente átlagosan majdnem ezer műholdat állítanak majd pályára, így 2028-ra már 15 ezer darab lehet belőlük, nem beszélve az űrbe juttatásukhoz használt rakétakomponensek problémáiról.

Piaci hírek

A macskanyávogást is lefordítaná a kínai mesterséges intelligencia

A tudósok régóta kutatják, de sokkal közelebb nem kerültek az állatok kommunikációjának emberi nyelvre ültetéséhez. A Baidu legújabb MI-modelljének áprilisi bemutatását követően ebbe az irányba is tenne egy nagy lépést.
 
Hirdetés

Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?

A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.

Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban, intelligensebben és empatikusabban tudnak reagálni ügyfeleik kérdéseire, összességében értékesebb, hosszabb távú kapcsolatokat építhetnek ki.

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.