Mindössze öt hónap alatt több mint duplájára emelkedett egy vállalati csoportmunkát fejlesztő cég, a Slack értéke: tavaly októberben, amikor 120 millió dollár tőkét kaptak, még csak mintegy 1,2 milliárdra taksálták, de a Wall Street Journal szerint egy aláírás előtt álló befektetésnek köszönhetően a becsült cégérték most már meghaladja a 2,7 milliárd dollárt, azaz a milliárdosok klubjában is egyre előkelőbb helyet foglal el.
A siker nem véletlen: a Slack ugyanis azok közé a startupok közé tartozik, amely nem csak lehetőség: már most pénz termel, és működik az üzleti modellje. Ráadásul úgy, hogy maga a szolgáltatás nincs még két éves: 2013 augusztusában indították el, és már az első 24 óra alatt sikerült nyolcezer felhasználót összegyűjteniük. Pedig nem a konzumer piacra lőnek, hanem kifejezetten a vállalati felhasználókat célozták meg. Az ilyen bevételtermelő startup igencsak megbecsülendő egy olyan világban, ahol úgy is megérhet egy cég akár több száz millió dollárt, hogy mögötte nincs valós termék.
A Slacket fejlesztő cég egyébként 2009-ben indult (akkor még Tiny Speck néven), és először videojátékokat akartak készíteni. Ez volt a Glitch, amely egy böngészőből játszható multiplayer játék, amit előfizetéses formában értékesítettek. Mivel a projekt nem jött be, 2012 végén leállították, a céget pedig alapítója és jelenlegi irányítója, Stewart Butterfield – akit talán legtöbben mint a Flickr társalapítóját ismerik – egy váratlan húzással a B2B piac felé kormányozta, és a Glitch alapjain kezdte el a csoportmunka-támogató platform fejlesztését. A játék forráskódjának egy részét egyébként hozzáférhetővé tették Creative Commons licenc alatt.
A Slack legkitartóbb befektetője az Accel Partners és az Andreessen Horowitz: a két kockázati befektető társaság az eddigi hat befektetési kör mindegyikében adott pénzt a továbblépésre, sőt az első körben Marc Andreessen még magánszemélyként szállt be a cégbe.
Egy régi igény jó megvalósítása
Az, amit a cég kitalált, önmagában nem nagy truváj: biztosít egy olyan felületet, amelyen vállalat, egy részleg vagy egy projekt munkatársai kommunikálhatnak egymással, és különböző dokumentumokat oszthatnak meg. Persze van egy sor olyan szolgáltatása, ami miatt egyre többen használják. Egyszerre több csoport/projekt jeleníthető meg a felületén, melyeket csatornákba lehet szervezni. Ezen belül szigorúan különválaszthatók a személyes üzenetek, a privát csoporton belüli és a nyilvános kommunikáció.
Az üzenetváltásokban rugalmasan lehet keresni, kifejezetten a tartalomra (kontextuális keresés), függetlenül attól, hogy kihez köthető az adott bejegyzés, és mikor íródott. És az üzeneteket rugalmasan lehet konfigurálni annak megfelelően, hogy desktopon vagy például okostelefon használja valaki. Emellett be lehet csatornázni a Slackbe olyan felhős szolgáltatásokat – például a Dropboxot, a Google Drive-ot vagy épp a Twittert –, melyeket a projekt tagjai nap mint nap használnak...
A szolgáltatás azt ígéri, hogy rugalmasan lehet mozogni a destop és a mobil eszköz (androidos és iOS-es telefonok, tabletek) között, mert azonnali és tökéletes a szinkronizáció. És mindez kiegészül egy kereshetó archivummal.
A fejlesztők szerint a Slack teljes mértékben kiváltja a belső mailezést, mivel egyszerre képes kezelni a mobil és desktop azonnali üzenetküldést, az értesítéseket és a fájlmegosztást. Fejlesztettek hozzá egy API-t, amelynek segítségével a Slackba integrálhatók más szolgáltatások is.
Így termeli a pénzt
A szolgáltatást naponta aktívan használók száma jelenleg fél- és egymillió között mozog. Ebből 135 ezren fizetnek is érte. Felhasználóinak többsége a tech iparágból kerül ki, de igyekeznek bővíteni más irányba is, van már egészségügyi szolgáltató és nonprofit szervezet is az ügyfeleik között. Slacket használ többek között a The New York Times, a BuzzFeed, Adobe, az eBay és a Salesforce.com.
Jelenleg három csomagban kínálják a szolgáltatást. Az ingyenes voltaképpen csak kipróbálásra használható: 10 ezer üzenet archiválható benne kereshető formában, és 5 külső szolgáltatás integrálható bele. Ez szolgál arra, hogy a vállalati felhasználókat megnyerjék maguknak, akik majd meggyőzik a főnökeiket, hogy nem tudnak Slack nélkül élni. Így aztán a főnökök előfizetnek legalább a standard csomagra, melynek ára felhasználónként kevesebb mint 7 dollár havonta. A Plus csomagé 12,5 dollár, míg az idén cárható Enterprise csomagé 49-99 dollár között alakul a szolgáltatások függvényében. Ezek az árak teljes év fizetése esetén érvényesek.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak