A startupok korszakában nem meglepő, hogy a befektetők folyamatosan lapátolják a pénzt a legkülönfélébb területeken felbukkanó vállalkozásokba. Ez különösen igaz az elektronikus kereskedelemre, ahol az új technológiák és üzleti modellek konfluenciája igen kedvező értékajánlatokat hozhat létre, az online kereskedelem műfaja pedig általánosságban is egy nagyszabású innovációs hullám közepén jár, messze meghaladva a kiskereskedelmi forgalom általános növekedését. Mindebből az is következik, hogy a bőkezű befektetések hatására az új vállalkozások cégértéke gyakran az egekbe szökik.

Az újabb dotkom lufiról szóló jóslatok egyelőre nem vehetők igazán komolyan, de a tétek egyre növekednek: három éve mindenki megdöbbent, amikor a Facebook egymilliárd dollárt fizetett az Instagramért, hogy két évvel később már 19 milliárdért vásárolja fel a WhatsApp-ot. A befektetők esetenként olyan kedvező megtérülést érhetnek el, ami bőven kárpótolja őket a máshol összehozott veszteségekért.

Akik nem garázscégként indulnak

Az persze ebben a környezetben sem gyakori, hogy valaki olyan startupot támogasson, amely még nem rendelkezik semmilyen önálló termékkel vagy akár koncepciómodellel. A Jet.com online piactér esetében most éppen ez történt, ráadásul az indulás előtt álló kereskedelmi szolgáltatás bokáig gázol a pénzben: eddig 220 millió dollárt szerzett, ami a híradások szerint nagyjából 600 millió dollárra – több mint 160 milliárd forintra – értékeli a vállalkozást. Természetesen az ilyen átváltások legfeljebb tájékoztató jellegűek, de a nagyságrendet jól érzékeltetik.

A hozzáértők szerint a kelleténél nagyobb tőkeinjekciók amúgy is sokszor megpecsételik a fejlődésük korai szakaszában lévő cégek sorsát: a menedzsment gyakorlatilag számolatlanul költheti a pénzt, miközben nincs rákényszerítve, hogy felépítsen egy valóban működőképes üzleti modellt. Erre jó példa az ugyancsak e-kereskedelemben utazó Fab.com esete, amelybe 300 millió dollárt öltek bele a befektetők, hogy végül mindössze 15 milliót szedjenek ki belőle. Ott azonban létező termékről és valódi felhasználókról volt szó, szemben a Jet.com-mal.

Az olyan online konzumer termékek esetében, mint mondjuk a fent említett Instagram, a kezdetekkor – vagyis a termék megalkotásakor és piacra vitelekor – nincs szükség számottevő forrásokra. A költségek csak később, a "felskálázás" időszakában ugranak meg, és gyakran azt is csak ezután találják ki, hogy a tömegben rejlő lehetőségeket pontosan hogyan aknázzák ki. A hozzáértők szerint a teljes iparágakat felforgató ötletek viszont másképpen működnek: már az első pillanatban irdatlan összegekre van szükségük, mert előre fel kell építeniük az üzleti modelljüket kiszolgáló rendszert.

Ha sebességgel nem győzik, jöhet az árverseny

A Jet.com állítólag pont ilyen felforgató tevékenységre készül. Az ötletgazda egyenesen azt tervezi, mint hogy a saját pályáján fogja megverni az Amazont és az elektronikus kiskereskedelm legnagyobb szereplőit. A vállalkozás alapítója, Marc Lore már letette a névjegyét a szakmában: egyebek mellett ő alapította a ma is működő, Quidsi nevű e-kereskedelmi céget, amelyet éppen az Amazon vásárolt fel 2010-ben 540 millió dollárért. A mostani elképzeléssel Lore a korábbiaknál sokkal nagyobbat gurítana, méghozzá a vásárlói klubok és a naprakész technológia keresztezésével.

A zárt körű, évente 50 dolláros tagsági díj fejében igénybe vehető szolgáltatás elvileg valós időben, személyre szabva határozza meg a termékek árát. A Jet.com mindössze három logisztikai központtal és minimális saját raktárkészlettel operálna, a szállítás jellemzően a kereskedők feladata lenne. Az árakat így a vásárló földrajzi helyzete is befolyásolná, nem beszélve a rendelési tételek alapján kalkulált mennyiségi kedvezményekről.

Egyelőre ennyi látszik a 160 milliárd forintot érő oldalból

A szolgáltatás Lore szerint 10-15 százalékkal kedvezőbb árakat biztosíthatna a hagyományos online piactereknél. A rendszer élőben reagálna valós feltételeire, gyakorlatilag a vásárlóknál hagyva, amit megspórol az ár- és ellátási lánc bizonyos elemeinek kihagyásával, és a piactér a tranzakciók után sem szedne jutalékot. A kiszállítás sebességét tekintve a Jet.com meg sem próbál versenyezni az Amazonnal – a sebességgel azt a 150 dolláros megtakarítást állítaná szembe, amit az átlagos ügyfél évente megspórolhat az új piactéren.

Bár a tengerentúli online vásárlók sokkal kevésbé árérzékenyek, mint a fizikai boltok közönsége, nagyjából ötöd részük a neten is a legolcsóbb ajánlatok után kutat. Ha az e-kereskedelmi startupnak mást nem is sikerül befűznie, már ez a tömeg is bőven igazolni fogja a befektetők megelőlegezett 220 millió dollárját. Ez a szakértők szerint elsősorban az ügyfélkiszolgálás színvonalán, a megfelelő vásárlási élmény biztosításán múlik majd, amire sokaknak Marc Lore neve jelenti a garanciát.

A Jet.com már le is zárta a fogyasztók első körös, meghívásos toborzását, és saját adatai szerint több mint 350 ezer taggal készül az éles kilövésre. Újdonság (mi legalább is még nem hallottunk ilyesmiről), hogy a leglelkesebb tagtoborzó vásárlók nem csak ilyen-olyan jutalmakat, de részvényopciókat is kapnak a cégben. A kereskedői oldalról túl sok nevet még nem hoztak nyilvánosságra, bár a helyi kiskereskedők mellett már olyan partnereket is magukhoz csalogattak, mint a Sony Store vagy a Sears.

Annyi biztos, hogy sokan sokat fognak költeni

A Business Insider szakértője öt pontban foglalta össze, hogy a reménybeli startupperek mit tanulhatnak a Jet.com alapítójának eddigi sikeréből. Először is nagyban kell gondolkodni, a nagyobb célok több befektetői pénzt vonzanak. Másodszor a játékszemléletű ösztönzőprogramok (gamification) ma már megkerülhetetlenek a toborzásnál. Harmadszor a közösségi médiában folytatott márkaépítés lényege, hogy az emberek épp ezeket az ösztönzőket osszák meg egymással. Negyedszer: nagyon fontos az egyszerűség. Einstein szerint amit nem tudsz elmagyarázni egy hatévesnek, azt te sem érted igazán. És végül ott a titokzatosság: sok részletet tudatosan titkolnak a kilövésig, beleértve akár az új oldalak dizájnját is.

A startupok esetében nyilván nincs sok értelme az általánosításnak, így ma még senki sem láthatja, hogy a Jet.com egy újabb sikertörténet vagy óriási pofára esés lesz. A vállalkozást mindenesetre sokáig fogják emlegetni ilyen vagy olyan példaként: Marc Lore az év végén még arról beszélt, hogy összesen 600 millió dollár körüli befektetői pénzre pályázik, amit majdnem teljes egészében a szolgáltatás reklámjára fordatana. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy annak idején az Amazon fillérekért árulta a pelenkát, mielőtt felvásárolta volna a Diapers.com oldalt is futtató Quidsit – ha kell, a konkurencia is a zsebébe tud nyúlni, hogy idejében lenyomja a feltörekvő versenytársakat.