A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) csütörtökön a Barack Obama elnöksége alatt létrehozott hálózatsemlegességi szabályok visszavonása mellett döntött. A vezetékes és vezetékmentes internethozzáférést nyújtó szolgáltatók (ISP-k) ezt a kormányzati internetszabályozási törekvésekkel szembeni nagy győzelemként értékelték.

Facebook vs. AT&T

A republikánusok vezette FCC 3-2 arányban döntött a 2015-ös szabályozás megszüntetéséről. Ez az összes online adatforgalom egyenlőségét mondta ki, megakadályozva azt, hogy az ISP-k blokkolhassanak vagy lassíthassanak bizonyos, saját szempontjaik alapján kiválogatott tartalomtípusokat. A csütörtöki döntéssel egyébként az FCC internetszolgáltatók feletti ellenőrzésének jogi alapjait is visszavonták.

18 éves vita vett ezzel új fordulatot. Az USA-ban az ezredforduló óta tart a diskurzus arról, miként kellene szabályozni az internetet (és, hogy egyáltalán szükség van-e ilyesmire) annak érdekében, hogy az internethozzáférést kínáló vállalatok ne viselkedhessenek online kapuőrökként. Az egyik oldal szerint a korábbi elnöki időszakban meghozott döntés a szélessávú ISP-ket közüzemi szolgáltatónak minősítette, ezzel az FCC-nek lehetősége nyílt a meghozott szabályok betartatására, a nyílt internet fenntartására. Ezt a tábort erősítette gyakorlatilag az összes nagy internetes vállalat, mint a Facebook vagy a Google, és számos nonprofit és/vagy az amerikai alkotmány szólásszabadságról rendelkező első kiegészítésének szellemiségéért küzdő szervezet.

Ezzel szemben a másik oldal – melyet elsősorban a szolgáltatók és az olyan távközlési cégek képviseltek mint az AT&T, a Comcast és a Verizon – szerint a szélessávú hálózat telefonhálózatként való kezelése nem csak a befektetési kedvnek tesz rosszat, de megnehezíti az innovációt is.

A mostani fejlemény kezdeményezője az FCC Donald Trump által hivatalba iktatott vezetője, Ajit Pai (lásd nyitóképünkön) volt, aki a 2015-ös szabályokat túlzónak tartotta. Pai végig kitartott azon véleménye mellett, hogy az FCC jogkörének korábbi állapotba való visszaállításával a kevesebb beavatkozás felé mozdulhat el a szabályozás. Ennek koncepcióját egyébként még Bill Clinton elnöksége alatt vezették be; Pai szerint ezért sem jelentheti a változás sem az internet, sem a demokrácia megsemmisülését.

Még nem látszik az eredmény

Nem jelenti persze az FCC jogkörének megnyirbálása azt, hogy ellenőrzés nélkül marad az online tér amerikai része. Egy másik állami intézmény, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) veszi a kezébe ezt a feladatot. Pai elmondása értelmében ezzel a döntéssel az ISP-k ugyanazon elbírálás alá esnek, mint a nagy online vállalatok, melyeknek szintén meg kell felelnie az FTC útmutatójában foglaltaknak. Ennek szellemében az FTC védeni fogja a hálózatsemlegességet a törsztellenes törvény és az internetszolgáltatók szolgáltatási feltételeinek betartatásával.

Ugyanakkor a hálózatsemlegesség támogatói úgy vélik, hogy ez nem lesz elég, mert az FTC csak akkor cselekszik, amikor a felhasználókat már sérelem érte, ahelyett, hogy megpróbálná megakadályozni ezeket az eseteket. Az FCC korábbi vezetője, Tom Wheeler, akinek nevéhez a most megszüntetett szabályozás életbe léptetése fűződik, úgy nyilatkozott, hogy az FCC hálózatsemlegességi képletből való eltávolítása az amerikai internetezők cserbenhagyása. Jó néhány állam – köztük a legjelentősebb gazdasági potenciállal bíró New York és Kalifornia – nyilatkozott úgy, hogy a rendelkezésükre álló jogi és szabályozási eszközöket bevetve változást próbálnak meg elérni a most kialakult helyzethez képest.

Legyen bárhogy is, kétségtelen, hogy a lépéssel az Egyesült Államok szembe ment a nemzetközi trendekkel. A világ egyéb tájain ugyanis zömében az a bevett gyakorlat, amit éppen most szüntetett meg az FCC; vagyis minden internetes adatforgalmat egységesen és egyenlően kezelnek. Az EU szintén 2015 óta rendelkezik a hálózatsemlegességet védő szabályozással, amelyet tavaly ráadásul még szigorított is. Egyes tagállamok – Hollandia és Szlovénia – még ezt is túlságosan megengedőnek érezték, és állami szinten további korlátozások bevezetéséről döntöttek.

Persze akadnak olyan kivételek, mint a Facebook-féle ingyenes internethozzáférés Indiában, mely a közösségi hálózatba irányuló forgalmat előfizetési díj nélkül biztosítja az internetezőknek. Ennek azonban egy sokkal rosszabb változata valósulhat meg az Egyesült Államokban, aggódnak sokan: egyes szolgáltatások korlátozásoktól mentes használatáért extra költséget számolhatnak fel a szolgáltatók. Például a közismerten sávszélesség-igényes online videonézésért (Netflix, Amazon) kiegészítő díjat kérhetnek majd el az ISP-k.

Az internetszolgáltatók egyelőre nem lépnének

Jelen pillanatban nagy a felzúdulás az FCC döntése nyomán, az Amerikai Polgári Szabadságjogi Egyesület (ACLU) például felkereste a Bizottságot és a Kongresszust, hogy tiltakozását fejezze ki és megpróbálja megmásítani a döntést. Az online tiltakozók táborához közben számos ismert cég csatlakozott, mint például az Amazon, a Kickstarter, a Mozilla vagy a Vimeo.

Emellett pedig az internet létrejöttében oroszlánrészt vállaló felfedezők jó része – például az internet atyának tartott Vint Cerf, a World Wide Web létrehozója, Sir Tim Berners-Lee vagy az Apple társalapítója, Steve Wozniak – közösen aláírt levelet küldött az FCC-nek a terv megváltoztatásáért lobbizva. Ebben azt róják a szervezet szemére, hogy nem érti, miként működik az internet. "Az FCC a hálózatsemlegesség védelmének feladásában tett elhamarkodott és műszakilag helytelen javaslata [..] fenyegető veszélyt jelent arra az internetre, amelynek létrehozásáért olyan keményen dolgoztunk" - olvasható a nyílt levélben.

Eközben az ISP-k igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem áll szándékukban a felhasználókat bármilyen módon is korlátozni internethozzáférési lehetőségeikben. Az FCC egyik korábbi vezetője, Michael Powell – aki jelenleg a kábeles internetszolgáltatást nyújtó ipar kereskedelmi csoportját vezeti – arról nyilatkozott az őt faggató riportereknek, hogy nincsen gazdasági racionalitása az internethozzáférések blokkolásának vagy az adatforgalom egy részét érintő lassításnak.

"Semmilyen tekintetben nem változik érezhetően mára virradóra a korábban tapasztalt internetezési élmény. Egy hét múlva sem fog, és egy év múlva sem" – summázta Powell.

A Kongresszus republikánus képviselői mindazonáltal egyre inkább saját bőrükön tapasztalják meg a "nép haragját", a hálózatsemlegességet támogatók sorra írják panaszos leveleiket választott honatyáiknak. Többségük ugyan támogatta a korábbi szabályozás visszavonását, de egyre nagyobb részük áll ki amellett, hogy szükség van egy új, a hálózatsemlegességet védő törvényre.