Tegnap leszavazták a szabályozást, ami az internetszolgáltatókat akadályozta a különböző adatforgalmak korlátozásában.

A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) csütörtökön a Barack Obama elnöksége alatt létrehozott hálózatsemlegességi szabályok visszavonása mellett döntött. A vezetékes és vezetékmentes internethozzáférést nyújtó szolgáltatók (ISP-k) ezt a kormányzati internetszabályozási törekvésekkel szembeni nagy győzelemként értékelték.

Facebook vs. AT&T

A republikánusok vezette FCC 3-2 arányban döntött a 2015-ös szabályozás megszüntetéséről. Ez az összes online adatforgalom egyenlőségét mondta ki, megakadályozva azt, hogy az ISP-k blokkolhassanak vagy lassíthassanak bizonyos, saját szempontjaik alapján kiválogatott tartalomtípusokat. A csütörtöki döntéssel egyébként az FCC internetszolgáltatók feletti ellenőrzésének jogi alapjait is visszavonták.

18 éves vita vett ezzel új fordulatot. Az USA-ban az ezredforduló óta tart a diskurzus arról, miként kellene szabályozni az internetet (és, hogy egyáltalán szükség van-e ilyesmire) annak érdekében, hogy az internethozzáférést kínáló vállalatok ne viselkedhessenek online kapuőrökként. Az egyik oldal szerint a korábbi elnöki időszakban meghozott döntés a szélessávú ISP-ket közüzemi szolgáltatónak minősítette, ezzel az FCC-nek lehetősége nyílt a meghozott szabályok betartatására, a nyílt internet fenntartására. Ezt a tábort erősítette gyakorlatilag az összes nagy internetes vállalat, mint a Facebook vagy a Google, és számos nonprofit és/vagy az amerikai alkotmány szólásszabadságról rendelkező első kiegészítésének szellemiségéért küzdő szervezet.

Ezzel szemben a másik oldal – melyet elsősorban a szolgáltatók és az olyan távközlési cégek képviseltek mint az AT&T, a Comcast és a Verizon – szerint a szélessávú hálózat telefonhálózatként való kezelése nem csak a befektetési kedvnek tesz rosszat, de megnehezíti az innovációt is.

A mostani fejlemény kezdeményezője az FCC Donald Trump által hivatalba iktatott vezetője, Ajit Pai (lásd nyitóképünkön) volt, aki a 2015-ös szabályokat túlzónak tartotta. Pai végig kitartott azon véleménye mellett, hogy az FCC jogkörének korábbi állapotba való visszaállításával a kevesebb beavatkozás felé mozdulhat el a szabályozás. Ennek koncepcióját egyébként még Bill Clinton elnöksége alatt vezették be; Pai szerint ezért sem jelentheti a változás sem az internet, sem a demokrácia megsemmisülését.

Még nem látszik az eredmény

Nem jelenti persze az FCC jogkörének megnyirbálása azt, hogy ellenőrzés nélkül marad az online tér amerikai része. Egy másik állami intézmény, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) veszi a kezébe ezt a feladatot. Pai elmondása értelmében ezzel a döntéssel az ISP-k ugyanazon elbírálás alá esnek, mint a nagy online vállalatok, melyeknek szintén meg kell felelnie az FTC útmutatójában foglaltaknak. Ennek szellemében az FTC védeni fogja a hálózatsemlegességet a törsztellenes törvény és az internetszolgáltatók szolgáltatási feltételeinek betartatásával.

Ugyanakkor a hálózatsemlegesség támogatói úgy vélik, hogy ez nem lesz elég, mert az FTC csak akkor cselekszik, amikor a felhasználókat már sérelem érte, ahelyett, hogy megpróbálná megakadályozni ezeket az eseteket. Az FCC korábbi vezetője, Tom Wheeler, akinek nevéhez a most megszüntetett szabályozás életbe léptetése fűződik, úgy nyilatkozott, hogy az FCC hálózatsemlegességi képletből való eltávolítása az amerikai internetezők cserbenhagyása. Jó néhány állam – köztük a legjelentősebb gazdasági potenciállal bíró New York és Kalifornia – nyilatkozott úgy, hogy a rendelkezésükre álló jogi és szabályozási eszközöket bevetve változást próbálnak meg elérni a most kialakult helyzethez képest.

Legyen bárhogy is, kétségtelen, hogy a lépéssel az Egyesült Államok szembe ment a nemzetközi trendekkel. A világ egyéb tájain ugyanis zömében az a bevett gyakorlat, amit éppen most szüntetett meg az FCC; vagyis minden internetes adatforgalmat egységesen és egyenlően kezelnek. Az EU szintén 2015 óta rendelkezik a hálózatsemlegességet védő szabályozással, amelyet tavaly ráadásul még szigorított is. Egyes tagállamok – Hollandia és Szlovénia – még ezt is túlságosan megengedőnek érezték, és állami szinten további korlátozások bevezetéséről döntöttek.

Persze akadnak olyan kivételek, mint a Facebook-féle ingyenes internethozzáférés Indiában, mely a közösségi hálózatba irányuló forgalmat előfizetési díj nélkül biztosítja az internetezőknek. Ennek azonban egy sokkal rosszabb változata valósulhat meg az Egyesült Államokban, aggódnak sokan: egyes szolgáltatások korlátozásoktól mentes használatáért extra költséget számolhatnak fel a szolgáltatók. Például a közismerten sávszélesség-igényes online videonézésért (Netflix, Amazon) kiegészítő díjat kérhetnek majd el az ISP-k.

Az internetszolgáltatók egyelőre nem lépnének

Jelen pillanatban nagy a felzúdulás az FCC döntése nyomán, az Amerikai Polgári Szabadságjogi Egyesület (ACLU) például felkereste a Bizottságot és a Kongresszust, hogy tiltakozását fejezze ki és megpróbálja megmásítani a döntést. Az online tiltakozók táborához közben számos ismert cég csatlakozott, mint például az Amazon, a Kickstarter, a Mozilla vagy a Vimeo.

Emellett pedig az internet létrejöttében oroszlánrészt vállaló felfedezők jó része – például az internet atyának tartott Vint Cerf, a World Wide Web létrehozója, Sir Tim Berners-Lee vagy az Apple társalapítója, Steve Wozniak – közösen aláírt levelet küldött az FCC-nek a terv megváltoztatásáért lobbizva. Ebben azt róják a szervezet szemére, hogy nem érti, miként működik az internet. "Az FCC a hálózatsemlegesség védelmének feladásában tett elhamarkodott és műszakilag helytelen javaslata [..] fenyegető veszélyt jelent arra az internetre, amelynek létrehozásáért olyan keményen dolgoztunk" - olvasható a nyílt levélben.

Eközben az ISP-k igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem áll szándékukban a felhasználókat bármilyen módon is korlátozni internethozzáférési lehetőségeikben. Az FCC egyik korábbi vezetője, Michael Powell – aki jelenleg a kábeles internetszolgáltatást nyújtó ipar kereskedelmi csoportját vezeti – arról nyilatkozott az őt faggató riportereknek, hogy nincsen gazdasági racionalitása az internethozzáférések blokkolásának vagy az adatforgalom egy részét érintő lassításnak.

"Semmilyen tekintetben nem változik érezhetően mára virradóra a korábban tapasztalt internetezési élmény. Egy hét múlva sem fog, és egy év múlva sem" – summázta Powell.

A Kongresszus republikánus képviselői mindazonáltal egyre inkább saját bőrükön tapasztalják meg a "nép haragját", a hálózatsemlegességet támogatók sorra írják panaszos leveleiket választott honatyáiknak. Többségük ugyan támogatta a korábbi szabályozás visszavonását, de egyre nagyobb részük áll ki amellett, hogy szükség van egy új, a hálózatsemlegességet védő törvényre.

Közösség & HR

Melyik városban működik a legtöbb megfigyelő kamera?

A legjobban bekamerázott városok globális toplistáján 20-ból 18 kínai települést találunk, és a világ összes ilyen megfigyelő eszközének is több mint a fele működik Kínában.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.