Az interneten zajló adatforgalmat, tartalomtovábbítást diszkriminációtól mentesen kezelő net- vagy hálózatsemlegesség kritikus eleme az internet további fejlődésének. Uniós szabályozásával kapcsolatban október 27-én hozhat döntést Strasburgban az Európai Parlament, miután a tagországok két év vita után megállapodásra jutottak a kérdésben. A netsemlegesség lényege, hogy az internetszolgáltatóknak minden online tartalmat, weboldalt és platformot megkülönböztetés nélkül kell kezelniük, azok forgalmát saját elhatározásból nem blokkolhatják vagy lassíthatják.

A megállapodás tervezete júniusban elkészült ugyan, de kritikusai szerint a hosszadalmas egyeztetés ellenére terminológiája még mindig nem teljesen világos. A tervezet egyik neuralgikus pontja, hogy az egységes forgalomkezelés mellett mégis adjon lehetőséget a szolgáltatóknak arra, hogy prioritásokat alkalmazzon. Azaz legyen mód arra, hogy akár a lakossági, akár az üzleti felhasználók külön fizethessenek azért, hogy internetes forgalmuk mégis élvezzen előnyt.

Az elképzelések szerint ezzel a lehetőséggel a szolgáltatók csak abban az esetben élhetnek, ha ezzel nem korlátozzák az átlagos internetfelhasználók vagy weboldalak sávszélességét. Az online forgalomban elsőbbséget élvezhetnek a szenzitív egészségügyi adatok, a távsebészet, a vezető nélküli autózás, illetve a terrortámadások elhárítása – emeli ki az EU közleménye.

Kell még fél év

A tervezet kitér arra a gyakorlatra is, amelyet főként a mobilszolgáltatók alkalmaznak, hogy bizonyos portálok látogatásakor vagy egyes szolgáltatások használatakor nulla adatforgalmat számolnak fel az előfizetőnek. Ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a többi szolgáltatást vagy weboldalt. Az Európai Parlament szándéka szerint a tagországok hatáskörébe adná, hogy ezt az opciót engedélyezik vagy sem.

Ha holnap az Európai Parlament jóváhagyja a tervezetet, az minden tagországban azonnali hatállyal életbe lép. Az új szabályozással kapcsolatos általános irányelveket az ezt követő hat hónapban dolgozza majd ki a helyi szabályozó testületekre vonatkozóan az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC).

A témában többször is nyilatkozott a Bitportnak Pataki Dániel, a hírközlési hatóság korábbi elnöke, aki jelenleg a GSMA nemzetközi távközlési szervezet szabályozási alelnöke. Nyáron úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a távközlésben korábban éllovas Európa visszaszorulásának az elsődleges oka épp a nem megfelelő szabályozási rendszerben keresendő. A korábbi szabályozás, ami csak a versenyre és az árakra fókuszált, már nem elégséges, a jövőben fontos az innováció és a befektetés. Az új szabályozásnak erre kellene koncentrálnia. Az európai döntéshozatal viszont még mindig nagyon lassú, az eddig elért részeredmények még nem igazán veszik figyelemben az utóbbi szempontokat.

Kritikus a forgalomirányítás kérdése

A hálózatsemlegesség ügye már legalább egy évtizede téma az unióban is. A szolgáltatók abban már többé-kevésbé egyetértenek, hogy ne lehessen blokkolni, illetve diszkriminálni a különböző netes tartalmakat. Az igazi vita tárgya a forgalomirányítás, vagyis hogy a hálózatirányítással mégis lehessen bizonyos biteket előrébb helyezni a másik rovására.

Ez viszont igencsak kényes kérdés a szolgáltatók, azon belül is a mobilszolgáltatók számára. A mobilhálózatok építésekor a gazdaságos működés szempontjából is kritikus kérdés a hálózat méretezése. Ehhez pedig szükség van a forgalom irányítására. Ha nem így lenne, akkor a szolgáltatók többletbevétel fejében nem tarthatnának prémium ügyfeleket, pedig az végső soron az egész ökoszisztémának hasznos. Ha ugyanis a szolgáltatóknak van módjuk jövedelmezőbben értékesíteni a hálózatukat, a képződő hasznot újabb befektetésekbe forgathatják.