Bár ellenkező hangokat is hallani, sokfelé egyre határozottabban ösztönzik az embereket a saját készítésű arcmaszkok viselésére. Ez a járványhelyzetben nyilván nem csökkenti a közösségi távolságtartás alapvető jelentőségét, de a fertőzésveszélyt valamelyest tovább mérsékelheti, sőt ahhoz is hozzájárul, hogy a profi felszerelésből minél több jusson el az egészségügyi dolgozókhoz és a többi, nagy kitettségben tevékenykedő emberhez. A házilagos megoldások egyik közvetett velejárója lehet azonban, hogy használhatatlanná tesznek egy nagy csomó arcfelismerő technológiát, a megfelelő létesítmények biztonsági rendszereitől kezdve egészen az okostelefonok feloldására használt alkalmazásokaig.

Olyaneszközök persze korábban is léteztek, amelyek képesek voltak kezelni a felhasználók fizimiskájának változását. A Google Pixel 4 okostelefonok például kezelik az olyan akciókat, mint amikor a tulajdonos feltesz egy napszemüveget vagy nagy hirtelen megborotválkozik, de a kockás-virágos maszkokkal már nem tud mit kezdeni, és egyelőre a Google sem nyilatkozott róla, hogy dolgoznak-e a Face Unlock képességeinek ilyen irányú fejlesztésén. Ott van persze az Apple is, amely három évvel ezelőtt a Face ID rendszerrel az egyik legelső gyártó volt a technológia okostelefonos alkalmazásában, de már a 2018-as erdőtüzek alatt is tömegesen kapta a kritikát az arcukat kényszerűen elfedő kaliforniai felhasználóktól.

Nyugalom, már jönnek a maszkos megoldások

A problémára egyelőre csak olyan szükségmegoldások léteztek, mint mondjuk az arcok újbóli beszkennelése a védőmaszkban. Azok a jóslatok azonban, amelyek a vírusjárvány nyomán látványosan megváltozó világról szólnak, az arcfelismerő algoritmusokra is vonatkoznak. Ahogy az utóbbi időben kiderült, egyre több techvállalat kísérletezik az azonosító rendszerek továbbfejlesztésén, és ami a mostanihoz hasonló vészhelyzetben praktikusnak bizonyul az okostelefon-használatban vagy az üzemi beléptető kapuknál, az később ugyanúgy felhasználható lesz más célokra is, legyen szó a tüntetők azonosításáról vagy a politikai gyűlések résztvevőinek vizsgálatáról.

Annak ellenére, hogy a piacon elérhető termékek jellemzően nem csak a szemeket, de az arc karakterisztikájának többi részét is elemzik, a hírek szerint a kínai Hanwang Technology már előállt egy olyan rendszerrel, amely a megfelelő körülmányek között 95 százalékos pontossággal működik a maszkot viselő emberek azonosításában is. A cég saját alkalmazottaitól kért maszkos fotókat, amelyek alapján sok ezer hasonló, szimulált képet készített, és az erre épülő adatbázison betanított rendszer az Ars Technica beszámolója szerint megbízhatóan teljesít irodai környezetben, egyelőre legfeljebb 50 ezer fős mintán alkalmazva.

A Vuhani Egyetem azelőző hónapban ugyancsak közzétett egy olyan adatkészletet a félálarcot viselő emberekről, amely a maga műfajában az eddigi legnagyobb és legrészletesebb összeállításnak számít, és állítólag ugyancsak 95 százalékos hatékonyságot lehet rajta keresztül elérni a legmodernebb arcfelismerő MI-rendszerek betanításakor. Ez az adatkészlet összesen 5 ezer képet tartalmaz 525 különböző maszkos arcról, és további 90 ezer maszk nélküli felvételt ugyanazokról az alanyokról, amihez további 10 ezer mesterségesen generált arc és a róluk szóló 500 ezer kép tartozik.

Új front nyílik a felhasználók megfigyelésében

Ahogy a lap beszámol róla, ennek a gyakorlati alkalmazásai közé nem csak az arcukat eltakaró emberek felismerése, hanem azoknak a polgároknak az azonosítása, akik a rendelkezésekkel szemben nem viselik a védőmaszkot a megfelelő helyeken. Sőt a fejlesztések kifutása akár az is lehet, hogy hosszabb távon az egyre pontosabb arcfelismerő technológiák át is vehetik a manapság elterjedt autentikációs megoldások, így az ujjlenyomat-leolvasók vagy a billentyűzeten bevitt azonosítók szerepét. A VentureBeat egyik beszámolója a bostoni Northeastern University professzorát idézi mindezzel kapcsolatban, aki úgy látja, hogy a házi készítésű arcmaszkok időlegesen visszavetik az arcfelismerő megoldások felfutását, de egyáltalán nem jelentenek majd előttük legyőzhetetlen akadályt.

Természetesen a koronavírus-járványban és az ezután következő világban a konzumer piacon is érdekes lesz, hogy az okostelefon-tulajdonosok álarcban is ki tudjanak fizetni egy kávét, így biztosak lehetünk benne, hogy a kínai megfigyelőállam mellett a nyugati technológiai multik is ugyanolyan lelkesen bontják majd tovább a maradék privát szféránkat. Ugyanilyen érdekes lesz azonban, hogy az új megoldásokat milyen kreatív módszerekkel próbálják majd kijátszani a felhasználók. Eddig is lehetett olvasni olyan ledes szemüvegekről, arclámpákról, szemeket formázó ruhamintákról, pixeles képet utánzó vagy azeltérő betekintési szögekkel operáló arcmaszkokról, megfelelően kialakított frizurákról és arcfestésekről, meg egy csomó más kísérletről, amelyek alkalmasak az arcfelismerő eljárások összazavarására. Ezzel szemben az is igaz, hogy az ilyen rendszerek hatékonysága mindig magasabb a "szabadban" telepítve, mint az előzetes kísérletek során, köszönhetően a kamerák és megfigyelési pontok számosságának, illetve az adatbázisokban összegyűjtött minták exponenciális növekedésének.