Sokan ebben a technológiában látják az internet demokratizálásának kulcsát.

Az internet mindenkié. Vagy nem. Vagy: inkább nem. Mára erősen megkérdőjeleződött az internetnek az az ígérete, hogy megteremti a globális esélyegyenlőséget. Kiderült, az online térben is vannak erősek és még erősebbek. A csapból is a GAFAM (Google, Apple, Facebook (azaz most már Meta), Amazon és Microsoft) mindenkit lenyomó dominanciájáról folynak a hírek. De a web3 mindent megold – ami a korábbi tapasztalatok alapján annyira sanszos, mint az, hogy a Google maholnap eltűnik az internet feneketlen süllyesztőjében.

Mi az a web3?

A fogalom a statikus web (web 1.0, ami az ezredforduló utáni néhány évig jellemezte a webet) és a web 2.0 meghaladását próbálja leírni. Utóbbi korszak, ami egyébként döntően napjaikban is meghatározza a netet, a világhálót egyfajta platformként kezeli, melyet dinamikus, a felhasználókkal interakcióba lépő oldalak és különböző webes szolgáltatások jellemeznek, és megnyitja az utat a felhasználói tartalmak előtt. A web 3.0 ennek a meghaladása lenne, de az még kérdés, hogyan. Tim Berners-Lee, akit sokan a web atyjának is tekintenek, már az évezred első évtizedének közepén megalkotta a szemantikus web koncepcióját, amelyet sokáig a web 3.0-val azonosítottak. A szakembert azonban elsősorban a neten lévő adatok gépi értelmezhetősége foglalkoztatta.

Manapság – nyilván nem függetlenül az internetes gazdaság elmúlt másfél évtizedben lezajlott folyamataitól, például a Google keresők terén kialakult globális monipóliumától vagy a digitális hirdetési piac duopóliomától (Google-Facebook) – elsősorban azokat a törekvéseket tekintik a web3 részének, melyek legalább koncepciójukban az internet demokratizálását ígérik. A 2017-ben alapított Web3 Foundation olyan csapatok kutatás-fejlesztési projektjeit finanszírozza, melyek hozzájárulnak a decentralizált web alapjainak megteremtéséhez. Az alapítvány célja ugyanis egy olyan web (és ez a web3 legújabb értelmezése), amely decentralizáltan és tisztességesen működik, azaz a felhasználóknál hagyja az adataik és digitális identitásukat fölötti rendelkezést.

Jelenleg egy szélesebb körben ismert technológia létezik erre: a blockchain. Tegyük hozzá azt is, hogy a kétkedőkben joggal merülhet fel a kérdés: mire jó egy olyan technológia, amit egyfajta univerzális gyógyszernek tekintenek a digitális világ betegségeire. Vagy: mi a garancia arra, hogy nem válik néhány vállalat hatalmát biztosító eszközzé?

Az azonban egészen biztos, hogy a blokklánc technológia napjaink egyik legforróbb témája. Alapja a roppant virulensnek bizonyuló kriptovaluta-ökoszisztémának, a DeFi szolgáltatásoknak (Decentralised Finance), az NFT-knek (Non-Fungible Token), melyek egyre népszerűbbek értékes befektetési eszközök (műtárgy, ingatlan stb.) részeinek britoklására; és még hosszan lehetne sorolni a felhasználási módját a minőségbiztosításban, a szállítmányozásban és így tovább. A CB-Insights egy friss összeállítása jól mutatja, mennyire szerteágazóvá is vált a blockchain-világ.

Sok pénzt vonzanak a fejlesztések

Az, hogy a blockchain mindenekelőtt üzlet lesz, és nem demokratikus erő, jól mutatja a befektetésvonzó képességének javulása. Idén az első félévben két és félszer annyi befektetés áramlott a blockchain-startupomkoz, mint tavaly egész évben. De az idei első félév 7,3 milliárdja még az előző négy év, azaz a 2017-19-es időszak összteljesítményével (11,7 milliárd dollár) is összevethető.

 
CB-Insights: Blockchain Landscape 2021
Infogram


A CB-Insights felrajzolta az iparág térképét a nyolcvan legjobban finanszírozott startup figyelembevételével. Ezek egymástól való távolsága (a szabályozási megoldásoktól a játékiparig) szemléletesen világít rá, milyen univerzális eszköznek tekinti a piac a technológiát.

Az elemzés tíz fontosabb területet azonosít:

1. letétkezelés, digitális pénztárcák és digitális eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások;

2. digitális tőzsdék;

3. kriptovaluta-bányászati megoldások;

4. maguk a token- és kriptovaluta-rendszerek;

5. a tőkepiaci megoldások;

6. infrastruktúra és fejlesztés;

7. regtech és biztonság;

8. elektronikus fizetési megoldások és e-kereskedelem;

9. digitális gyűjtemények és NFT-k;

10. gaming.

Az, hogy a blockchain a pénzügyekben, illetve határterületein, a tőzsdei megoldásokban, a bányászatban, a kriptovaluták vagy NFT-k létrehozásában stb. nagy szerepet kap, már csak a blokklánc gyökerei miatt sem meglepő, tudniillik eleve egy alternatív fizetési eszköz, a bitcoin működtetéséhez találták ki.
 



Jól mutatja a terület sokszínűségét (forrás: CB-Insights)


Ennél újszerűbbnek tűnnek az olyan területek, mint a 6. pontban említett infrastruktúra és fejlesztés. Az ebbe a kategóriába tartozó vállalatok blokkláncprotokollokat, fejlesztői platformokat, API-kat és szoftvereket kínálnak kifejezetten a B2B piacra. Az amerikai Digital Asset nevű vállalat például olyan alkalmazásplatformot kínál, amellyel elosztott vállalati alkalmazásokat lehet fejleszteni DLT-khez (Distributed Ledger Technologies) vagy a belső adatbázisokhoz. Ehhez eddig összesen 307 millió dollár befektetést gyűjtött, ebből idén tavasszal kapott 120 milliót. A kínai Hyperchain, amely szintén vállalati alkalmazásfejlesztéshez kínál eszközöket és tanácsadást, idén már unikornis lett.

Szintén különleges terület a regtech (regulatory technology) és a biztonság. Ebben a kategóriában a Chainalysist (367 millió dollár befektetés), a CipherTrace-t (45 millió) olyan eszközöket fejleszt pénzintézeteknek és kormányzati szerveknek, melyek segítenek megakadályozni a pénzmosást, megelőzni a csalásokat. A biztonsági megoldásokat kínáló SecureKey Technology (92 millió dollár) blockchaint használ az azonosításhoz és hitelesítéshez.

Mindez nagyon abba az irányba mutat, hogy bár a blockchain technológia nagyon jó megoldásokat adhat az egyre inkább az online térbe kerülő és a konnektivitásra épülő világban, nem hozza el a web3 ígérte szabad online teret.

Piaci hírek

A jó oldalon is készülnek az MI-modellek feltörésére

A sebezhetőségek feltárásának egyik módja, amikor különféle trükkökkel próbálják rendellenes működésre bírni a mesterséges intelligenciát, és ezeket az erőfeszítéseket is az automatizálás emelheti új szintre.
 
Hirdetés

A VR szemüveg nem csak a szórakoztatóipart forradalmasítja

A virtuális valóság világa folyamatosan fejlődik. Az új technológiák és a fejlesztések segítségével a felhasználók eddig soha nem tapasztalt módon merülhetnek el a digitális élményekben. Ebben a cikkben bemutatjuk a VR szemüvegek típusait, és azt is végigvesszük, hogy milyen áttöréseket hozott a virtuális valóság az élet különböző területein.

Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.