Az internet mindenkié. Vagy nem. Vagy: inkább nem. Mára erősen megkérdőjeleződött az internetnek az az ígérete, hogy megteremti a globális esélyegyenlőséget. Kiderült, az online térben is vannak erősek és még erősebbek. A csapból is a GAFAM (Google, Apple, Facebook (azaz most már Meta), Amazon és Microsoft) mindenkit lenyomó dominanciájáról folynak a hírek. De a web3 mindent megold – ami a korábbi tapasztalatok alapján annyira sanszos, mint az, hogy a Google maholnap eltűnik az internet feneketlen süllyesztőjében.

Mi az a web3?

A fogalom a statikus web (web 1.0, ami az ezredforduló utáni néhány évig jellemezte a webet) és a web 2.0 meghaladását próbálja leírni. Utóbbi korszak, ami egyébként döntően napjaikban is meghatározza a netet, a világhálót egyfajta platformként kezeli, melyet dinamikus, a felhasználókkal interakcióba lépő oldalak és különböző webes szolgáltatások jellemeznek, és megnyitja az utat a felhasználói tartalmak előtt. A web 3.0 ennek a meghaladása lenne, de az még kérdés, hogyan. Tim Berners-Lee, akit sokan a web atyjának is tekintenek, már az évezred első évtizedének közepén megalkotta a szemantikus web koncepcióját, amelyet sokáig a web 3.0-val azonosítottak. A szakembert azonban elsősorban a neten lévő adatok gépi értelmezhetősége foglalkoztatta.

Manapság – nyilván nem függetlenül az internetes gazdaság elmúlt másfél évtizedben lezajlott folyamataitól, például a Google keresők terén kialakult globális monipóliumától vagy a digitális hirdetési piac duopóliomától (Google-Facebook) – elsősorban azokat a törekvéseket tekintik a web3 részének, melyek legalább koncepciójukban az internet demokratizálását ígérik. A 2017-ben alapított Web3 Foundation olyan csapatok kutatás-fejlesztési projektjeit finanszírozza, melyek hozzájárulnak a decentralizált web alapjainak megteremtéséhez. Az alapítvány célja ugyanis egy olyan web (és ez a web3 legújabb értelmezése), amely decentralizáltan és tisztességesen működik, azaz a felhasználóknál hagyja az adataik és digitális identitásukat fölötti rendelkezést.

Jelenleg egy szélesebb körben ismert technológia létezik erre: a blockchain. Tegyük hozzá azt is, hogy a kétkedőkben joggal merülhet fel a kérdés: mire jó egy olyan technológia, amit egyfajta univerzális gyógyszernek tekintenek a digitális világ betegségeire. Vagy: mi a garancia arra, hogy nem válik néhány vállalat hatalmát biztosító eszközzé?

Az azonban egészen biztos, hogy a blokklánc technológia napjaink egyik legforróbb témája. Alapja a roppant virulensnek bizonyuló kriptovaluta-ökoszisztémának, a DeFi szolgáltatásoknak (Decentralised Finance), az NFT-knek (Non-Fungible Token), melyek egyre népszerűbbek értékes befektetési eszközök (műtárgy, ingatlan stb.) részeinek britoklására; és még hosszan lehetne sorolni a felhasználási módját a minőségbiztosításban, a szállítmányozásban és így tovább. A CB-Insights egy friss összeállítása jól mutatja, mennyire szerteágazóvá is vált a blockchain-világ.

Sok pénzt vonzanak a fejlesztések

Az, hogy a blockchain mindenekelőtt üzlet lesz, és nem demokratikus erő, jól mutatja a befektetésvonzó képességének javulása. Idén az első félévben két és félszer annyi befektetés áramlott a blockchain-startupomkoz, mint tavaly egész évben. De az idei első félév 7,3 milliárdja még az előző négy év, azaz a 2017-19-es időszak összteljesítményével (11,7 milliárd dollár) is összevethető.

A CB-Insights felrajzolta az iparág térképét a nyolcvan legjobban finanszírozott startup figyelembevételével. Ezek egymástól való távolsága (a szabályozási megoldásoktól a játékiparig) szemléletesen világít rá, milyen univerzális eszköznek tekinti a piac a technológiát.

Az elemzés tíz fontosabb területet azonosít:

1. letétkezelés, digitális pénztárcák és digitális eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások;

2. digitális tőzsdék;

3. kriptovaluta-bányászati megoldások;

4. maguk a token- és kriptovaluta-rendszerek;

5. a tőkepiaci megoldások;

6. infrastruktúra és fejlesztés;

7. regtech és biztonság;

8. elektronikus fizetési megoldások és e-kereskedelem;

9. digitális gyűjtemények és NFT-k;

10. gaming.

Az, hogy a blockchain a pénzügyekben, illetve határterületein, a tőzsdei megoldásokban, a bányászatban, a kriptovaluták vagy NFT-k létrehozásában stb. nagy szerepet kap, már csak a blokklánc gyökerei miatt sem meglepő, tudniillik eleve egy alternatív fizetési eszköz, a bitcoin működtetéséhez találták ki.
 

Jól mutatja a terület sokszínűségét (forrás: CB-Insights)

Ennél újszerűbbnek tűnnek az olyan területek, mint a 6. pontban említett infrastruktúra és fejlesztés. Az ebbe a kategóriába tartozó vállalatok blokkláncprotokollokat, fejlesztői platformokat, API-kat és szoftvereket kínálnak kifejezetten a B2B piacra. Az amerikai Digital Asset nevű vállalat például olyan alkalmazásplatformot kínál, amellyel elosztott vállalati alkalmazásokat lehet fejleszteni DLT-khez (Distributed Ledger Technologies) vagy a belső adatbázisokhoz. Ehhez eddig összesen 307 millió dollár befektetést gyűjtött, ebből idén tavasszal kapott 120 milliót. A kínai Hyperchain, amely szintén vállalati alkalmazásfejlesztéshez kínál eszközöket és tanácsadást, idén már unikornis lett.

Szintén különleges terület a regtech (regulatory technology) és a biztonság. Ebben a kategóriában a Chainalysist (367 millió dollár befektetés), a CipherTrace-t (45 millió) olyan eszközöket fejleszt pénzintézeteknek és kormányzati szerveknek, melyek segítenek megakadályozni a pénzmosást, megelőzni a csalásokat. A biztonsági megoldásokat kínáló SecureKey Technology (92 millió dollár) blockchaint használ az azonosításhoz és hitelesítéshez.

Mindez nagyon abba az irányba mutat, hogy bár a blockchain technológia nagyon jó megoldásokat adhat az egyre inkább az online térbe kerülő és a konnektivitásra épülő világban, nem hozza el a web3 ígérte szabad online teret.