Szerdán több millió orosz lakos is ízelítőt kaphatott abból, milyen körülmények között élnek az ukránok azóta, hogy szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin elnök belekezdett "különleges katonai műveletébe". Ahogy arról a Kreml befolyásától független (és így Oroszországban ellehetetlenített) Meduza beszámolt róla, tegnap a kora reggeli órákban legalább kilenc városban kezdtek felbőgni a szirénák, a helyi rádiók egy részénél az adást rendkívüli figyelmeztetés szakította meg, egyesek pedig szöveges riasztási értesítést is kaptak telefonon.

Helyi beszámolók szerint Pjatigorszkban, Tyumenben, Voronyezsben, Kazanyban, Nyizsnyij Novgorodban, Magnyitogorszkban, Sztarij Oszkolban, Ufában és Novuralskban különböző rádiós csatornákon is egy női hang üzenetét játszották le, amelyben arra utasították a lakosságot, hogy rakétatámadás veszélye miatt haladéktalanul vonuljanak a kijelölt óvóhelyekre.

Egyes érintett városok tisztségviselői azonban gyorsan reagáltak a történtekre, és a pánikot elkerülendő igyekeztek mindenkit megnyugtatni, hogy nincs semmiféle támadás, mivel az üzenet hamis. Oroszország rendkívüli helyzetekért felelős minisztériuma mindezt valamivel később központilag is megerősítette.

A minisztériumi közlemény szerint "az ország néhány régiójában egyes kereskedelmi rádióállomások szerverei ellen elkövetett hekkertámadás következtében az érintett térségekben légiriadóval kapcsolatos állítólagos bejelentésről és rakétacsapás veszélyéről szóló információkat sugároztak". A hivatalos tájékoztatás alapján a hamis adások és szöveges üzeneteket a támadók az egyik műhold-üzemeltető vállalat infrastruktúrája elleni sikeres támadással tudta szétküldeni.

Háborús terep

Az már az orosz-ukrán konfliktus előtt is világos volt, hogy ma már az online tér ugyanolyan hadműveleti területnek számít két hatalom harcában, mint a földrajzi területek, de az informatikai infrastruktúra fontosságát (és sebezhetőségét) az elmúlt egy év még jobban aláhúzta.

Nemrégiben az ukrán speciális kommunikációs és információvédelmi szolgálat vezetője, Jurij Scsihol arról számolt be, hogy az országot tavaly 2194 kibertámadás érte, ebből pedig 1655-öt jegyeztek a február 24-én indított inváziót követően. Maguk a kormányzati intézmények összesen 557 kibertámadást szenvedtek el, és a tájékoztatás alapján a hekkerek többsége nem is igyekszik elfedni, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) fizeti, ott teljesít szolgálatot, vagy valamilyen módon annak alkalmazásában áll. A lehetséges veszélyeket Ukrajna azzal is próbálja mérsékelni, hogy január végén csatlakozott a NATO Tallinban működő kibervédelmi központjához, a CCDCOE-hoz.