Automatizált gyártási folyamatok, ipari robotika, chatbottal kibővített Vanda alkalmazás: ezek már azok a fejlesztések, amelyeket a T-Systems új innovációs stratégia mentén visz tovább.
Hirdetés
 

A Magyar Telekom csoport legutóbbi átszervezése nyomán a nagyvállalati és intézményi piac mellett a T-Systemshez került a hazai kis- és középvállalati szegmens is. Ezzel közel 220 ezerre nőtt az ügyfelek és 2 ezer fölé az alkalmazottak száma, a társaság éves bevétel pedig meghaladja a 200 milliárd forintot. A szervezeti átalakítás mellett a digitalizáció felgyorsulása is indokolttá tette az innovációs stratégia az újragondolását, amiről Krégl Klementinával (képünkön), az innovációs kompetenciaközpont vezetőjével beszélgettünk.

Bitport: Milyen lényeges változást hozott az új koncepció?
Krégl Klementina: Az egyik lényegi változás a hangsúlyok kiegyenlítését jelenti. Az innováció kísérletező és kockázatvállaló oldala mellett az így megjelenő termék, szolgáltatás vagy üzleti modell tényleges piacra vitele lett a kulcsfontosságú szempont.  Az új koncepció alapjait a november végi szimpóziumunkon tettük le, és vált elérhetővé az innovacio.t-systems.hu oldalon is. Akkor az innovációs szekcióban, rendhagyó módon, nem a legújabb technológiai trendekről, innovációs lehetőségekről beszéltem. Azt akartam inkább hangsúlyozni, hogy manapság elképesztően nagy az „innovációs zaj” a piacon, sok vállalat kapcsolódott már be ebbe a folyamatba Magyarországon.

Ebben az erőtérben kell most a T-Systemsnek megtalálni a helyét, és valami újat mondani. Ennek kapcsán azt fogalmaztuk meg, hogy nemcsak az a nagyvállalat akarunk lenni, amely hatalmas erőt és fizetőképes keresletet jelent a piacon, hanem amely fel tud szívni bármilyen innovatív ötletet. Éppen ezért egy nagyon egyszerű és világos üzenettel lépünk a színpadra: Innovációs integrátorok szeretnénk lenni. Ebben a szerepben összekötjük az innovációban releváns piaci szereplőket, és partnerségek keretében valós ügyféligényekre, piaci résekre keresünk innovatív megoldásokat. Ezeket aztán valóban piacra is visszük.

Bitport: Kik lennének a valós partnerek?
Krégl Klementina: Az ökoszisztéma minden olyan szereplője megfelelő a számunkra, aki a T-Systems stratégiai vertikumaiban mozog, és valós partnerségben szeretne piacra lépni. Legyen az kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, technológiai beszállító, tanácsadó vagy startup.  

Bitport: Valami hasonlót már meghirdetett a cég transzformációs partnerség címén, ez miben különbözik tőle?
Krégl Klementina: Nem a különbségre helyezném a hangsúlyt, hanem annak más szempontból való megközelítésére. Az innovációs integrátori szerepkörben mi kötjük össze az ökoszisztéma legkülönfélébb szereplőit, legyen az a már említett startup, befektető, tanácsadó, kutatóintézet és nem utolsósorban az ügyfél.

Saját akcelerátor programot is csak akkor akarunk meghirdetni, ha pontosan tudjuk, hogy az ügyfél, a technológiai beszállító partner is részt akar venni ebben. Ennek végeredménye pedig nem egy prototípus vagy ígéretes vállalkozás, hanem olyan termék vagy szolgáltatás, amit piacra is viszünk. Ezért volt számunkra szimpatikus a Scalezone-ban nemrégiben felvállalt támogatási szerep, ahol érett fázisban lévő megoldásokat hoznak az arra pályázó cégek, amelyeket a T-Systems a piacra vitel szempontjából is fel tud felkarolni.  

Bitport: Milyen saját programjaik vannak?
Krégl Klementina: A témák nagyon is aktuálisak. Az üzleti fókuszok szempontjából ott az  Ipar 4.0, a smart megoldások, az e-mobilitás, az agrárium, a fintech piac, az oktatás és az egészségügy. Technológiai szempontból  pedig a dolgok internete (IoT), az 5G, a felhő és a biztonság a fő hívószavak, de jelentős kompetenciáink vannak a kiterjesztett és a virtuális valóság (AR/VR), a mesterséges intelligencia (AI), a számítógépes látás, illetve a robotika területén is. Utóbbiak a T-Systems innovációs laborjának, a Kitchen Budapestnek (KiBu) köszönhetőek.

Bitport: A KiBu-t tíz évvel ezelőtt még azért hozták létre a Telekomon belül, hogy felkarolja a fiatal tehetségek legkülönfélébb ötleteit, találmányait a konkrét piaci lehetőségektől függetlenül. Ez hogy illeszkedik bele az újfajta koncepcióba?
Krégl Klementina: Igen, az elmúlt 10 évben valóban ilyen küldetése is volt a KiBu-nak. De az elmúlt évtized alatt nagyon sokat változott a startup világ és jelentősen átalakult az infrastruktúra, amihez igazodnunk kell, sőt alakítójává kell válnunk. Tavaly júliustól a KiBu már a T-Systems innovációs laborjaként folytatja munkáját, és ma már olyan műhelyként működik, amiben a T-Systems és piacai számára tud kézzelfogható értéket teremteni.   

Bitport: Nem lett volna egyszerűbb beolvasztani a KiBut a T-Systemsbe?
Krégl Klementina: Nem. Ha ezt tettük volna, megöltük volna az innovációs labor lényegét, a gyorsaságát, rugalmasságát. Ma már járhatóbb az az út, ha egy nagyvállalatnak különálló innovációs laborja van, és a nagyvállalat adta lehetőségeket ötvözzük egy ilyen labor sajátosságaival. Így mindkét működési forma előnyeit ki tudjuk használni, a kettő ötvözésével hatékonyabbak és sikeresebbek lehetünk.

Emellett a KiBu-nak a vállalati márkaépítéssel kapcsolatban is vannak feladatai, főleg a fiatal generáció körében, de részt vesz az utánpótlás biztosításában is. A jól képzett munkaerőből ugyanis igen nagy most a hiány.

Bitport: Talán nem véletlen, hogy a márkaépítés és az utánpótlás-támogatás is kiemelten fontos manapság a T-Systemnél, gondolok itt az elektronikus jegyrendszer fiaskója után kialakult negatív megítélésre. Mit tanultak a történtekből?
Krégl Klementina: Levontuk a szükséges tanulságokat, és dolgozunk a reputációnk helyreállításán. Éppen egy egy ilyen innovációs laboron keresztül, mint a KiBu, tudjuk megmutatni, hogy T-Systemsnek van egy olyan arca is, amelynek alapján sok tehetséges fiatal lát bennünk jövőképet.

Bitport: Hogyan alakítja át az új innovációs stratégia a T-Systems szervezetét?
Krégl Klementina: A szervezet működését, szemléletét tudja befolyásolni ez a stratégia. Természetesen a T-Systemsen belül van dedikált innovációs szervezet, az Innovációs Kompetenciaközpont, amelynek szakmai irányítása alatt végzi a tevékenységét maga a KiBu is. Ugyanakkor az innovációs szemléletnek az egész szervezet munkáját át kell szőnie, csak így lehet eredményeket elérni.  

A legfőbb feladat, hogy megtaláljuk a következő  uniós fejlesztési ciklusra, 2020 utánra is azokat a megoldásokat, amelyek az organikus növekedésünkből  nem biztosíthatók. Az innovációs stratégia a sűrű fillérek megtalálásra is fókuszál, például a kkv-szegmensben. Ennek a lényege, hogy olyan szolgáltatásokat, termékeket kínáljunk az ügyfeleinknek, amelyek bizonyos értelemben dobozosíthatók, sokszorosíthatók.

Új üzleti modellekre is szükség van, ilyen például az IoT alapú platform fejlesztése, elemzésekkel, felhasználási esetekkel. Ezt különböző iparágakban vagy szegmensekben, például a kkv-knál is használni tudjuk. Ezáltal nem kell minden ügyfélnek önálló platformot fejleszteni.

Bitport: Milyen lehetőségek vannak a cégen belüli innovációban a tulajdonos fő tulajdonosa, a Deutsche Telekom révén?   
Krégl Klementina: Természetesen együttműködünk  a DT innovációs laborjaival, hiszen nemzetközi szinten is jelentős a startup merítésük, de a DT a nemzetközi piacon való megjelenésben is tud minket támogatni.  

Ezen felül, ha nem is szorosan az innovációs tevékenységhez kötődően, de a DT bizonyos témákban európai szintű központokat hozott létre, és ezekkel a T-Systems innovációja is együtműködhet. Ezek a központok arra hivatottak, hogy olyan egységes platformokat fejlesszenek ki, amelyek a DT leányvállalatainak különböző igényeit képesek kielégíteni, ezáltal európai szinten képesek legyenek egységes szolgáltatásokat nyújtani, vagy az egyes leányvállalatok megoldásait más országokban is adaptálni.

Magyarország szerencsés helyzetben van, nálunk van a Design Hub, a nemzetközi TV-szolgáltató központ, és a legutóbbi, a nyár végén bejelentett Európai Okos Megoldások Központ. Utóbbival szoros együttműködésben dolgozunk a városok és általában Magyarország digitalizálásában való szerepvállalásunk, sőt az országhatáron átívelő terveink miatt is.

Bitport: Milyen fejlesztéseken dolgoznak jelenleg a hazai innovációs műhelyekben?
Krégl Klementina: Sok fejlesztésen vagy üzleti modellen dolgozunk, és vannak köztük olyanok is, amelyek már piacérettek.  Ilyen a Vanda névre hallgató virtuális asszisztens: ezt továbbvisszük, és már a chatbot alkalmazást fejlesztjük rá. Vagy a távközlési szolgáltatásban a FirstClass. Jönnek az 5G technológiára épülő smart megoldások, de legalább ilyen fontosak az ipari szektorban elindított fejlesztések.

Utóbbi kapcsán olyan platformmegoldást alakítunk ki, amely lehetővé teszi az eddig szigetszerűen működő rendszerek hálózatba integrálását. Ezzel olyan új üzleti megoldásokkal tudunk megjelenni, amellyel a teljes gyártási láncot egy kommunikációs rendszerbe helyezzük. Moduláris termelésirányítási és felügyeleti rendszert biztosítunk ahhoz, hogy a termelésből gyűjtött adatok alapján átláthatóvá váljanak a gyártási folyamatok és valós idejű legyen a döntéstámogató rendszer. Ezáltal az ügyfelek optimalizálhatják a tevékenységüket, csökkenthetik a veszteségüket és növelhetik a termelékenységüket.

Ennek egyik elemét a szimpóziumon bemutatott robot megoldásunk alkotja, amellyel a fent említett képességeket tudtuk élő környezetben is demonstrálni. Valós idejű adatokat tudtunk megmutatni a gyártás folyamatáról, az abban lévő hibákról, vagy a gyártósor állapotáról. Mindez azért nagyon fontos, mert akár távoli beavatkozással, fizikai jelenlét nélkül is képesek vagyunk  egy-egy problémát felfedezni és beavatkozni.

Piaci hírek

Újabb egymilliárd dolláros befektetés a legértékesebb MI-fejlesztőbe

A kínai SenseTime elképesztő tempóban fejlődik, és ilyen ütemben szívja fel a befektetői tőkét is.
 
A szállodaipar soha nem látott hatékonysággal képes kiszolgálni a pihenést és a kikapcsolódást. Ugyanakkor rengeteg munka és erőforrás van mögötte, hogy ön ezt cikket hotelszobája kényelméből olvashatja.

a melléklet támogatója a TP-Link

Reakció „A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál” című cikkünkre, amely a CIO Hungary 2018 konferencia tudásmegosztást segítő programjának tapasztalatait foglalta össze.

A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.