Viszonylag rövid időn belül harmadjára sújtja a céget termetes büntetéssel az EU.
Hirdetés
 

Az EU malmai - talán a közelgő választásokra való tekintettel - mintha kezdenének gyorsabban őrölni. A Google-t tulajdonló Alphabetnél ennek most annyira nem örülnek, mert a kontinens versenyjogi gyakorlata felett őrködő biztos, Margrethe Vestager immár harmadszor rótt ki komoly bírságot a keresőóriásra.

Másfél milliárdos stikli

Az Európai Bizottság (EB) mai közlése szerint a Google-nek 1,49 milliárd euró bírságot kell megfizetni, mivel megsértette az uniós antitrösztszabályokat. Ebben a konkrét esetben az volt az EB problémája, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy külső hirdetéskiszolgáló partnereivel korlátozó záradékot íratott alá, ami megakadályozta, illetve (a későbbiekben némileg felpuhított formában) korlátozta a cég versenytársait abban, hogy a weboldalakon keresési hirdetéseket helyezzenek el.

Vestager nyilatkozatában kihangsúlyozta, hogy a Google az online keresési hirdetések közvetítése terén megszerzett piaci erőfölényével való jogellenes visszaélés miatt kapta az újabb csomagot. A versenyellenes (épp ezért tiltott) szerződésekkel való visszaélés több mint 10 évig tartott, ebben az időszakban a Google nem tette lehetővé a vállalatok számára az érdemi versenyt, megakadályozta az innovációt, és megfosztotta a fogyasztókat a verseny előnyeitől - mondta a területért felelős biztos.

Az AdSense hirdetési rendszerhez kötődő történet persze nem most indult. Az EU többéves vizsgálódást követően már 2016-ban megküldte a cégnek a fentiekkel kapcsolatos kifogásait, aminek hatására egyébként a Google néhány hónappal később be is szüntette a kifogásolt szerződések ráerőltetését a partnereire.
 

Az EB magyarázó ábrája a kifogásolt szerződési kitételekről


Ennek ellenére a tíz évig tartó jogsértésnek következményei lettek. A most kiszabott bírság összegével kapcsolatban az EB jelentése kiemeli, hogy a közel 1,5 milliárd eurós tétel a Google 2018-as, online hirdetési árbevételének 1,29 százaléka, amit a jogsértés időtartamának és súlyosságának figyelembe vételével állapítottak meg. Ezzel egyébként még viszonylag olcsón megúszta a cég, hiszen a trösztellenes bírságok az úniós szabályok értelmében a vállalat árbevételének 10 százalékát is elérhetik.

Nyolcmilliárd felett

Ezzel az újabb körrel immár bőven 8 milliárd euró fölé emelkedett az az összeg, amit a Google-nek három ügy miatt kell(ene) befizetnie az EU-nak. 2017 júniusában az előzetes várakozásoknál sokkal magasabb, 2,4 milliárd eurós büntetést szabtak ki a Google-re az uniós versenyszabályok megsértéséért, amelynek alapja a keresőpiaci dominanciával való visszaélés volt. Ezt követte tavaly az EU történetének eddigi legmagasabb összegű, 4,3 eurós bírsága, amit azért kapott a cég, mert visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonok és tabletek esetében.

Az elképesző összegek ugyan még egy Google-szintű szervezet költségvetésének is fájnak (már ha egyáltalán hajlandó lesz a vállalat befizetni azokat a sorozatban beadott kifogások és késleltető jogi eljárások lezongorázását követően), ám a kritikusok szerint ez aprópénz ahhoz képest, mennyit nyert mindezzel a kétes gyakorlattal a keresőóriás, amely így könnyedén tudta lesöpörni az asztalról a riválisok próbálkozásait. A verseny ellehetetlenítése pedig a közgazdasági tankönyvek szerint leginkább a fogyasztóknak fáj.

Teljesen azért nem maradnak hatástalanok ezek a szankciók, hiszen a Google - minő véletlen - épp tegnap jelentett be, hogy a virágzó verseny és változatosság fenntartásának érdekében ezentúl nemcsak, hogy a gyártók számára teszik lehetővé más böngészők telepítését a készülékeikre, de maguknak a felhasználóknak is közvetlenül felkínálják a választás lehetőségét az Android mobil operációs rendszeren.

Közösség & HR

A robotok újabb bűnözési hullámot indíthatnak az Europol szerint

A robotok, a drónok és a mesterséges intelligencia fejlődésével a fizikai világban is megjelenik minden, ami eddig a digitális világra volt jellemző, nem beszélve arról, ha az automatizálás miatt tényleg tömegek veszítik majd el a megélhetésüket.
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben

A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.

Sok szervezet adatvezéreltnek tartja magát, mert van BI rendszere és heti dashboardja. A valóságban azonban ennél többről van szó; a kérdés ugyanis nem az, hogy van-e elég adat, hanem, hogy mennyire jól használják a döntések meghozatalához.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.