Tavaly egy arizónai, most egy ohiói gyár építése van terítéken. És ugye függőben van egy EU-nak tett 80 milliárdos ígéret is.

Az Ohio állambeli Columbus közelében, New Albanyben épít 20 milliárdból gyárat az Intel, írja több hírügynökség is. A Reuters információi szerint az új üzemben fejlett csipeket fognak fejleszteni és gyártani.

A hírről először beszámoló Time Magazine szerint a mintegy 400 hektáros területen az Intel legalább két üzemet fog felhúzni. A politikusok pedig örülhetnek. Állítólag ma Pat Gelsinger, a vállalat vezérigazgatója, Joe Biden elnökkel közösen aratja le a jó cselekedetért járó babért a Fehér Házban. Ez lesz ugyanis Ohio történetének egyik legnagyobb magánbefektetése, ami azért is nagy fegyvertény, mert a közép-nyugati állam az utóbbi néhány évtizedben elég nehéz időszakon ment át. Az autóipar átalakulása, a magas fokú automatizálás és kézi munkát igénylő gyártási fázisok külföldre vitele miatt ezrek veszítették el munkájukat az amúgy sem gazdag térségben.

Az Intel azt mondta a lapnak, hogy New Albanyt 38 lehetséges helyszín közül választották ki. De arról nem beszéltek, hogy ebben mekkora szerepe volt annak, hogy Ohio vállalta: 1 milliárd dollárból fejleszti az üzem létrehozásához szükséges infrastrukturát.

Az Intel a jövőbeni ígéretekkel sem fukarkodott. Az első két üzem építése idén kezdődik, és a tervek szerint 2025-ban indul a gyártás, de Gelsinger már most azt nyilatkozta a Times Magazine-nak, hogy akár duplájára is növelhetik a telephely méretét, hogy legalább nyolc gyárüzemet felhúzhassanak. Ez lesz a legnagyobb szilíciumgyártó hely a bolygón, mondta a lapnak Gelsinger.

Nem csak saját pénzből legénykednek

Amióta Pat Gelsinger tavaly januárban visszatért a vállalathoz, röpködnek a tízmilliárdok. Azóta az USA-ban ez már az Intel  második komoly beruházása. Tavaly jelentettek be egy szintén 20 milliárdos gyárépítést, igaz, azt egy kicsit közelebb a Szilícium-völgyhöz: Arizonában. Az ottani építkezések tavaly szeptemberben el is kezdődtek.

De Gelsinger nem csak otthon tett gesztusokat: tavaly szeptemberben Münchenben, az Internationale Automobil-Ausstellungon is elköltött szóban 80 milliárd dollárt, mindenekelőtt az európai autóipar növekvő csipigényére gondolva.

Emellett a vállalatnak Olaszországban van egy külön biznisze is: a tervek szerint 8 milliárd euróból (jelen árfolyamon nagyjából 9 milliárd dollár) egy fejlett tesztelő és tokozó üzemet építenének az országban. Egyes hírek szerint Franciaországban egy fejlesztőközpontot hoznának létre, Németország pedig a wafergyártást kapná.

Alsó hangon is nagyjából 120 milliárdnál jár Gelsinger vállalása, ami még akkor is szép vállalás, ha hosszabb időre szól, és egy részét támogatások formájában az amerikai és az európai uniós polgárok hordják össze kiskanállal. Ami az EU-t illeti, nyilván az Intel is igényt tart az uniós beruházási támogatásokra. De az amerikai állam is vastagon hozzájárul a csipgyártás felfuttatásához. A Biden-kormányzat erősen küzd ezért, hogy a kongresszus is jóváhagyja az 52 milliárd dollár állami támogatási keretet a csipgyártók kapacitásbővítésére. A szenátuson már túljutott a javaslat, ott nagy többséget is kapott (68-32 arányban szavaztak igennel a tervre). A képviselőházon azonban egyelőre nem ment át a grandiózus elképzelés.

Rövid távon nem befolyásolja a csiphiányt

Mint a Reuters írja, az Intel kapacitásbővítési tervei semmilyen hatással sem lesznek a jelenlegi csiphiányra, hiszen egy ilyen komplexum felépítése évekbe telik. Gelsinger korábban azt mondta, hogy a chiphiány várhatóan 2023-ig tart.

A mostani beruházások azonban ennek ellenére is fontosak, hiszen a különböző szektorok digitális fordulata folyamatosan növeli a globális csipigényt.

Piaci hírek

Ismét keresik a hazai digitális szakma női példaképeit

A 40 év feletti női szakemberek elismerését célzó pályázatot immár harmadszorra hirdette meg az IVSZ és a WiTH.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.