Az amerikai elnök pénteken adott utasítást mindazoknak a vizsgálatoknak az újraindítására, amelyek célja újabb vámok bevezetése az amerikai nagyvállalatokat digitális szolgáltatási adóval terhelő országok importjára. A Fehér Ház egyik meg nem nevezett tisztviselője a Reuters beszámolója szerint azt közölte, hogy Donald Trump olyan válaszlépések kidolgozását rendelte el, mint amilyenek az új tarifák is lennének "a digitális szolgáltatási adók (DST), pénzbírságok, gyakorlatok és politikák elleni küzdelem" érdekében.

A hírügynökségnek nyilatkozó tisztviselő szerint Trump elnök "nem fogja megengedni, hogy külföldi kormányok sápolják az amerikai adóalapot". Ebben a szellemben élesztenék fel azokat a DTS vonatkozású vizsgálatokat is, amelyeket még Trump első elnöki ciklusa alatt indítottak, saját meghatározásuk alapján "az egyesült államokbeli vállalatok diszkriminációja" kapcsán. A domináns techvállalatokat, így a Google-t, a Metát, az Apple-t vagy az Amazont célzó digitális szolgáltatási adók egyébként nem ritkák, és nem is csak a Trump-kormányzatnak szúrták a szemét.

Ahogy a Reuters emlékeztet rá, mára Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Törökország, India vagy Kanada is adókat vetett ki az említett vállalatok és más digitális szolgáltatók náluk generált árbevételére. Ezt az előző Trump-adminisztráció is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, és megtorló vámokat szabott ki bizonyos importtermékekre. A régi-új elnök akkor úgy fogalmazott az újságíróknak, hogy szörnyű, amit más országokban művelnek az amerikaiakkal a digitális világban.

Szép tőlük, hogy egyáltalán hivatkoznak valamire

Trump a múlt héten már belengette, hogy külön adókat vet ki a Kanadából és Franciaországból származó árucikkekre, mivel a korábbi kormányzati statisztika alapján mindkét ország évente több mint 500 millió dollárt szerzett a DTS-ből, globális szinten pedig több mint 2 milliárd dollárt szedtek be az érintett vállalatoktól. A hírügynökség által hivatkozott memó állítólag annak a felülvizsgálatára is utasítást ad, hogy az Európai Unióban vagy Nagy-Britanniában "ösztönzik-e rá az amerikai vállalatokat, hogy olyan termékeket és technológiákat fejlesszenek vagy használjanak, amelyek aláássák a szólásszabadságot vagy elősegítik a cenzúrát".

Ez praktikusan azt jelenti, hogy bármilyen intézkedésre hivatkozási alapot találnak majd abban, ahogy az egyesült államokbeli cégeket kezelik az EU digitális piacokról és digitális szolgáltatásokról szóló törvényeinek értelmében. A Reuters más forrásai éppen most jelentették, hogy legújabban a Google-t vádolják ezek alapján a big tech erejének ellenőrzését célzó uniós szabályok megsértésével, miután a társaság keresőrendszerének javasolt módosításai nem bizonyultak elégségesnek az EU trösztellenes szabályozó hatóságának leszerelésére.

Érdemes megjegyezni, hogy az első Trump-adminisztráció vizsgálatait követően Joe Biden elnöksége alatt is 25 százalékos vámot jelentettek be hat országból származó több mint 2 milliárd dollár értékű importra, de ezeket az intézkedéseket azonnal fel is függesztették, hogy folytatódhassanak a nemzetközi adómegállapodásról szóló tárgyalások. Ezek vezettek el a 15 százalékos globális társasági minimumadóhoz, amit azonban az Egyesült Államok Kongresszusa soha nem ratifikált, a digitális adók alternatíváját pedig azóta sem sikerült megteremteni.