Az ausztrál kormány hétvégi bejelentése szerint olyan törvény elfogadtatására készül, amelyben arra kötelezné a nagy közösségimédia-szolgáltatókat, hogy a megfelő esetekben közöljék a bíróságokkal rágalmazó megjegyzéseket közzétevő felhasználók adatait. Scott Morrison miniszterelnök vasánap közölte, hogy megvizsgálták az érintett platformok, így a Facebook vagy a Twitter felelősségének mértékét a rajtuk keresztül közzétett rágalmazó anyagok miatt, és követik az ausztrál legfelsőbb bíróság döntését, amelynek értelmében a kiadók felelőssé tehetők az általuk üzemeltetett online fórumok nyilvános megjegyzéseiért.

A bírósági döntésnek már eddig is volt hatása, amennyiben néhány médiaszolgáltató, például a CNN blokkolta az ausztrálok hozzáférését facebookos oldalaihoz. Morrison most a korábbinál is egyértelműbbé tette a kormányzat álláspontját: szerinte az online világból nem lehet vadnyugatot csinálni, és ami a való világban nem történhetne meg, azt a digitális térben sem muszáj hagyni, hogy megtörténjen.

Az új jogszabály egy olyan panasztételi mechanizmust vezetne be, amelynek révén mindenki megkövetelheti a közösségimédia-platformoktól a lejáratónak, zaklatónak vagy támadónak ítélt anyagok eltávolítását. Ha a szolgáltató erre nem hajlandó, akkor bírósági eljárás következik, ennek során pedig kényszeríteni lehetne majd az érintett cégeket az ügyben szereplő kommentelők adatainak kiadására. A Reuters Morrison bejelentését idézve arról ír, hogy az ausztrál kormány szerint digitális platformoknak szabványos eljárásokat kellene kidolgozniuk a kártékony tartalom eltávolítására: mivel ők hozták létre a tartalom közlését lehetővé tévő teret, azt elsősorban nekik kell biztonságossá tenniük, és ha ez elmarad, akkor a törvényhozóknak kell lépniük.

Nem tökéletes, de muszáj lépni valamit

A törvényjavaslat, melynek pontos szövegét még nem hozták nyilvánosságra, ezzel arra is törekszik, hogy a közösségi médiát rákényszerítse a jelenlegi és új felhasználók megfelelő személyes adatainak begyűjtésére, amelyeket aztán szükség szerint a Szövetségi Bíróság rendelkezésére bocsáthat. Ez bizonyos vélemények szerint nem sokat segít majd az online visszaélések mint társadalmi probléma elleni küzdelemben, bár azt talán a legtöbben elismerik, hogy nincs szükség valamilyen egyszerű és gyors eljárásra, amelynek révén a felhasználók jelezhetik a problémáikat és felléphetnek a visszaélések ellen.

A ZDNet-nek a legfelsőbb bírósági döntés kapcsán nyilatkozó szakértő például azt fejtegette, hogy a személyes adatok kötelező kiadása nem csökkentené érdemben az ilyen megnyilvánulásokat, mivel nagyon sokan már most is a valódi nevükön irkálják a támadó kommenteket, sőt ez formailag éppen a Facebookon a regisztráció feltétele. (Az ellenőrzés persze meglehetősen laza.) Másrészt nagyon magasra kell tenni a lécet a szükségesség, a biztonság vagy a hatékonyság bizonyításában, mielőtt a kormány arra kérné az ausztrálokat, hogy fogadjanak el egy olyan intézkedést, amelyet szinte egyetlen más ország sem hozott még meg.

Mások eleve azt feszegetik, hogy a mostani törvénytervezet valójában nem az internetes rágalmazók és zaklatók üldözéséről szól, mert az ausztrál hatóságok a már meglévő törvények betartatását sem veszik elég komolyan a nők vagy az etnikai kisebbségek védelmében. A Digital Rights Watch szerint az anonimitás elleni támadás egyik fő oka, hogy a kiváltságos csoportok érzik kellemetlennek az online kritikákat.

Az új szabályok bevezetése esetén egyébként a rágalmazásért való felelősséget is áttolnák az egyes közösségi oldalakat üzemeltető szervezetekről magukra a médiaplatformokra, a kormány ugyanis fontosnak tartja, hogy a hétköznapi emberek vagy a közösségi profillal rendelkező szervezetek jogilag ne minősülhessenek kiadónak. A lényeget azonban abban határozzák meg, hogy mindig bizonyosságot lehessen szerezni róla, ki is a közzétevője a szabályokat sértő, harmadik féltől származó megjegyzéseknek.

Erről szólva korábban már az ausztrál miniszterelnök-helyettes is kifejtette, hogy az ország dollármilliárdokat költ a mentálhigiénés problémák kezelésére, miközben a Facebook, a Twitter és más online platformok dollármilliárdokat profitálnak olyan termékek eladásából, amelyek ha mondjuk élelmiszerek lennének, akkor egyből levetetnék azokat a boltok polcairól.