A generatív mesterséges intelligencia után nagyon gyorsan az agentic AI és az MI-alapú ügynökök lettek a vállalati informatika sztárjai. A folyamatautomatizálási és folyamatorkesztrációs megoldásokat fejlesztő Camunda egy friss tanulmánya szerint (State of Agentic Orchestration Report 2026) azonban kevés szervezet képes profitálni a bevezetésükből. A projektek sikertelenségének az elsődleges oka a bizalomhiány és a félelem a kontroll elvesztésétől. A tanulmány megállapításai sok ponton mutatnak egyezést a Lufthansa Industry Solutions tavaly ősszel publikált anyagával.
A 1150 amerikai, egyesült királyságbeli, francia és német informatikai és üzleti döntéshozó és folyamatautomatizálásért felelős szoftverarchitekt válaszain alapuló kutatás szerint a vállalatok 71 százaléka próbált bevezetni MI-alapú ügynököket, ám a use case-eknek mindössze a 11 százaléka jutott el az éles környezetig.
A válaszadók a leggyakrabban az alábbi három okra vezették vissza ezt:
1. 84 százalékuk attól tartott, hogy az MI-ügynökökkel történő automatizálással működésképtelenné válnak az IT kontrollmechanizmusai, aminek jelentős üzleti kockázatai lehetnek;
2. 80 százalékuk szerint az MI használata jelentősen csökkenti az átláthatóságot;
3. kétharmaduk (66 százalék) pedig úgy véli, hogy komoly megfelelési problémák merülhetnek fel az ügynökök alkalmazásával kapcsolatban.
Jelentős volt azok száma is (50 százalék), akik szerint az MI-ügynökök nem megoldják, hanem csak tovább súlyosbítják a rosszul megvalósított folyamatokkal és automatizálásokkal kapcsolatos problémákat.
Félelem és reszketés... de az automatizálás halad
Ezek után az sem meglepő, hogy a vállalatok csak korlátozottan aknázzák ki az agentic AI lehetőségeit. A legtöbben kérdésekre válaszoló chatbotként vagy összefoglalókat készítő asszisztensként használják az MI-ügynököket (80 százalék), üzletileg kritikus esetekkel nem is kísérleteznek. A válaszadók reprezentálta cégek közel felénél (48 százalék) nem is integrálták az ügynököket end-to-end módon az üzleti folyamatokba.
Ha az MI-ügynökökkel óvatosan is bánnak a szervezetek, általában az automatizálás egyre fontosabb trend. Ez nem véletlen: a válaszadók többsége (95 százalék) szerint a folyamatautomatizálás vállalatuknál üzleti növekedést eredményezett.
Ráadásul ebben még jelentős potenciál van: a szervezetek átlagosan folyamataik valamivel kevesebb mint felét (48 százalékát) automatizálták, ám épp az érzékelhető pozitív üzleti hatás miatt egyre nagyobb mértékben szeretnének támaszkodni az automatizációra. A cégek 79 százaléka tervezi növelni az erre fordított kiadásait – a következő két évben átlagosan évi 20 százalékkal.
Sok szervezetnél (85 százalék) azonban nehezíti az előrelépést, hogy nem találnak megfelelő eszközöket a folyamatok közötti interfészek kezeléséhez. Azok hiányában viszont nem lesznek képesek befektetéseik teljes értékét realizálni.
A válaszadók 88 százaléka úgy látja, hogy akkor maximalizálható a befektetés üzleti haszna, ha az MI használatát a teljes üzleti folyamaton végig lehet vinni. Ám közel ugyanennyien (85 százalék) azzal is tisztában vannak, hogy szervezetük folyamatai ehhez még nem elég érettek.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak