A folyamatautomatizálás régóta terítéken van. Fontosságát jól mutatja az RPA (Robotic Process Automation) megoldásokat fejlesztő, Bukerestben indult UiPath sikere (a román startup néhány év alatt jutott el a New York-i tőzsdére, és lett az RPA-piac egyik legfontosabb szereplője). Sokak szerint ez lesz az az egyik olyan vállalati terület, amelynek új lendületet ad a mesterséges intelligencia. Vagy mégsem?

Ma már alapvetés: ha egy szervezet hatékonyabban, rugalmasabban, agilisabban akar működni, de párhuzamosan a költségeit is szeretné csökkenteni, a folyamatautomatizálás eszközéhez kell nyúlnia. Egy a német Lufthansa Industry Solutions és a Computerwoche kutatási részlege által jegyzett friss tanulmány megvizsgálta, hogy a cégek milyen mértékben támaszkodnak mesterséges intelligenciára a folyamatautomatizálásban. Az MI ágensekre épülő automatizáció ugyanis elméletileg jól használható olyan területeken, ahol különféle információkat és folyamatokat kell összekapcsolni (önkiszolgáló szolgáltatások, logisztika stb.).

Hozzá kellene igazítani az architektúrát

Azzal a válaszadók többsége tisztában volt, hogy a folyamatautomatizálás kulcskérdés: 80 százalékuk fontosnak vagy nagyon fontosnak értékelte. Azok arányai is magas volt (55 százalék), akik azt állították, hogy ehhez cégüknél már használnak MI-t.

A leggyakoribb MI-alapú eszközök a különböző személyi asszisztensek (az MI-t bevezető vállalatok 56 százaléka használja) és az írásban vagy hanggal kommunikáló chatbotok (53 százalék). Sok helyen (48 százalék) használnak már MI ágenseket is.

A Lufthansa szakértője szerint ma ez a folyamatautomatizálás egyik legkurrensebb területe, sőt sokan egyenesen csodaszernek tekintik. Valójában azonban az MI ágensekkel kísérletező vállalatok többsége megragad a pilot szakasznál, mert az IT-architektúra képtelen biztosítani az ágensek kockázatmentes használatához szükséges feltételeket az üzletileg kritikus folyamatokban.

Mint ma már sok területen, itt is a platformszemlélet segíthet. Azaz olyan architektúrát kell kialakítani, amely biztosítja az MI-alapú ágensek központi kezelését. Így biztosítható az erősebb kontroll, ahol és amikor kell, illetve a rugalmasság, ahol és amikor lehetséges. Azaz a determinisztikus folyamatok és a dinamikus ágensek kombóját kell alkalmazni, hogy az MI-re épülő folyamatautomatizálás beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A tanulmányhoz készített felmérés szerint a cégek kezdik ezt felismerni: 77 százalékuk már használ valamilyen orkesztrációs megoldást, vagy legalábbis elkezdte a bevezetését.

A tanulmány azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy nagy lehet a gap egy megoldás ígérete (a marketing) és a valós lehetőségei között. Az MI ágensek komplex feladatokat egyelőre nem képesek ellátni. Az ellátási láncok optimalizálását például egyelőre nem lehet rájuk bízni. Ennek oka, hogy egyelőre csupán a már amúgy is meglévő algoritmusokat vagy folyamatokat vezérlik, így csak azok üzleti értékét maximalizálhatják.

Ha ennél többre vágynánk...

Az MI-alapú ágensek hatása akkor maximalizálható, ha sikerül megoldani bizonyos problémákat. Ilyen például a hozzáférési jogosultságok kezelése. A folyamatoknak ugyanis általában sok különböző rendszerhez kell hozzáférniük, egyesekhez akár a legmagasabb jogosultággal. Ez hatványozottan fontos akkor, ha a folyamatautomatizálási projektbe külső tanácsadót vonnak be.

Automatizálást mindig meg kell előznie az optimalizálásnak, azaz ellenőrizni kell, hogy adott folyamat hatékony-e. Egy nem hatékony folyamat ugyanis az automatizálástól nem válik hatékonnyá.

És mint minden új technológia bevezetésénél, itt sem spórolható meg a képzés, valamint a szervezeti működés kisebb-nagyobb átalakítása. Egyértelművé kell tenni például, hogy kik felelnek az automatizált folyamatok működtetéséért, karbantartásáért.

A tanulmány meglehetősen ellentmondásosan összegez. Az MI-alapú ágensekkel történő automatizálás sikere nem garantált. Az azonban biztos, hogy ha egy cég lemond róla, az negatívan befolyásolja a versenyképességét.

Lufthansa Industry Solutions Automatisierung 2025 »