2012 után idén is nő azoknak a cégeknek az aránya, melyek az elkövetkezendő években növelni akarják K+F kiadásaikat – állítja a Deloitte kutatása.
Az állami és az üzleti szektor K+F kiadásai közötti egyensúly megtalálása az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a közép-európai térségnek meg kell birkóznia. A nyugati gazdaságoktól eltérően ugyanis a közép-európai országokban az állam jóval többet költ kutatásra és fejlesztésre, mint a vállalkozások – hívja fel a figyelmet a Deloitte közelmúltban kiadott tanulmánya, amely öt közép-európai ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) 233 cégének (közülük 52 volt magyar) megkérdezésén alapult. A felmérésben olyan cégek képviselőit kérték válaszadásra, melyek feltehetően kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek.
Míg Nyugat-Európában az összes K+F kiadás 55,5 százalékát a cégek adják (a szaknyelv ezt BERD-nek nevezi: Business Expenditure on
Research and Development, azaz az üzleti szféra K+F-re költött bruttó kiadása), addig ez az arány Lengyelországban, 24,7 százalék, Szlovákiában a 33,9 százalék, Horvátországban 38,2 százalék. Legjobban Csehország és Magyarország közelít a nyugat-európai arányhoz: a cseheknél 46,9, nálunk pedig a 47,5 százalék ez az arány. Ráadásul a régióban a BERD szintje reálértéken számítva viszonylag alacsony.
A vizsgált országokban leginkább az befolyásolja a vállalati K+F kiadásokat, hogy hányféle kedvezmény vehető igénybe, illetve mekkora összegű támogatás áll rendelkezésre. A régióban a negkérdezett vállalatok 78 százaléka számít arra, hogy ez irányú kiadásai a tavalyi szinthez képest legalább változatlanok maradnak az elkövetkezendő 1-2 évben.
Nézzük a magyar eredményeket!
Véleménye szerint hogyan alakulnak majd az Ön cégének K+F kiadásai?
(a grafikon nagyítható)
(Forrás: Deloitte Vállalati K+F Jelentés 2013)Magyarországon vannak pozitív változások ■ Az előző évhez hasonlóan idén is pozitív változást tapasztalt a Deloitte a magyar cégek K+F tevékenységét illetően. A válaszadók 43,2 százaléka szerint cégük K+F kiadásai növekedni fognak 2012-höz képest az elkövetkező 1-2 évben (lásd a fenti grafikont). Még jobbak a kilátások középtávon: 3-5 éves időszakot vizsgálva a válaszadók 59,5 százaléka tervezi kutatás-fejlesztésre fordítandó költései növelését. Ezt elsősorban az újabb és nagyobb összegű K+F pályázati kiírásoknak tulajdonítják a kutatók.
A felmérés három olyan külső tényezőt talált, amelyek nagymértékben befolyásolhatják a cégek K+F kiadásait az elkövetkező években: a támogatási lehetőség biztosítása, a támogatások mértékének növekedése és a szabályozói környezet kiszámíthatósága. Ez utóbbi tényező azonban – bár kritikus fontosságú – most kevésbé hangsúlyos, mint a korábbi évek felméréseiben.
Nemcsak pályázatokkal lehet azonban ösztönözni a cégeket. A felmérés felhívja a figyelmet arra, hogy pozitív változást hozna az is, ha egy közelmúltban bevezetett rendelkezést, amely a PhD fokozattal rendelkező kutatók bérére járulékkedvezményt biztosít, kiterjesztenék a doktori fokozattal nem rendelkező kutatókra is. Ez erősítené azt a kedvező tendenciát, miszerint a vállalatok K+F kiadásait egyre kevésbé befolyásolják a szakemberek költségei.
Az alábbi külső tényezők milyen mértékben befolyásolhatják az elkövetkező év során a cég K+F kiadásainak alakulását? (1: egyáltalán nem meghatározó, 4: leginkább meghatározó; a grafikon nagyítható)
(Forrás: Deloitte Vállalati K+F Jelentés 2013)A felmérés szerint összességében 2011-hez képest a vállalkozások K+F ráfordításait befolyásoló tényezők közül abszolút értékben kettőnek a súlya növekedett leginkább: a versenytársak kutatás-fejlesztési tevékenysége, valamint a bővülő támogatási lehetőségek iránti igény.
A válaszadók egyébként többségében tisztában vannak az igénybe vehető támogatásokkal és a K+F adókedvezményekkel is. Legtöbben a társasági és a helyi iparűzési adóalap csökkentését lehetővé tevő kedvezményeket ismerik. Érdekes ugyanakkor, hogy a közvetlen brüsszeli forrásból igénybe vehető K+F pályázati támogatások, mint amilyen például az EU 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogramja, a legkevésbé ismertek és népszerűek.
A támogatások ismertsége, vonzó volta azonban nem feltétlenül csapódik le a napi gyakorlatban. A K+F tevékenységüket a jövőben növelni szándékozó vállalatoknak mindössze a harmada veszi igénybe a pályázati támogatásokat. A felmérés szerint ennek legfőbb oka az, hogy nehéz nyomon követni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket. Ezen segíthetne, ha a kiírások hosszabb ideig lennének nyitva.
Ismerik, miként ítélhető meg az egyes tevékenységek K+F jellege,
de rendszereik nem tudják megfelelően kezelni a K+F
tevékenységekhez kapcsolódó költségeket
(Forrás: Deloitte Vállalati K+F Jelentés 2013)Amire a cégek vágynának ■ A felmérésben arra is rákérdeztek a kutatók, hogy mit várnának a cégek K+F tevékenységük segítéshez. Kiemelten fontosnak tartanák, hogy bővüljön az elszámolható költségek köre, például legyen elszámolható a K-F támogatásból az irodabérlet. Fontosnak tartanák azt is, hogy a 2014-2020-as időszak pályázati kiírásai már 2013 őszén megjelenjenek, és akár egész évben nyitva legyenek. (A jelenlegi gyakorlatban a kiírás kerete néhány hétre, esetleg néhány hónapra elegendő.) Felmerült igénykén az is, hogy legyenek Közép-Magyarországon is elérhető források.
Van azonban a dolognak egy érdekes aspektusa. Tudniillik a válaszadók egy része nincs is tisztában a K+F tevékenység néhány alapelemével. Harmaduk nem ismeri az igénybe vehető adókedvezményeket, sőt azt sem, hogy mi minősül K+F tevékenységnek 27 százalékuk nem tudja, hogyan kezelhetők a tevékenységek K+F minősítésével kapcsolatos kockázatok.
Problémát okoz az is – bár egyre kevesebb cégnél –, hogy a cég azt ugyan tudja, miként ítélhető meg az egyes tevékenységek K+F jellege, ám nem tudja megfelelően kezelni és alátámasztani a K+F tevékenységhez kapcsolódó költségeket, mert a belső rendszerei (bevallási, költség-elszámolási, munkaidő-elszámolási stb. rendszerek) nem alkalmasak erre.
A tanulmány publikus változata
letölthető a Deloitte oldaláról (.pdf).
