Milyen levelező szolgáltatásokat használnak mostanában a cégek? Ha ezt bárkitől megkérdezzük, az Outlook-Exchange párostól a céges Gmailig sokféle választ kapnánk, a Lotus Notes neve azonban már szinte senkinél nem kerülne elő. Pedig az egykor nagy nevű szoftver még mindig él, ha nem is virágzik – a története pedig jól példázza az IBM jelenlegi szoftverstratégiájának gyenge pontjait és lehetőségeit is.

Kényelmetlen lótuszülés ■ Az üzleti e-mail megoldások úttörőjének számító Lotus Notes-ért még 1995-ben fizetett 3,5 milliárd dollárt az IBM, ez volt a Nagy Kék gyártó első igazi villantása a szoftverpiacon. Mára a vállalat szoftver üzletága a forgalom negyedéért, valamint a nyereség közel 45 százalékáért felel, kifejezetten fontos területté nőtte ki tehát magát: az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a legfrissebb folyamatok nem épp jófelé mutatnak.


A Lotus óta az IBM sok milliárdot költött szoftveres felvásárlásokra, de a szakértők szerint még mindig a viszonylag régen megszerzett termékekből folyik be a legtöbb pénz. Igen, még a Lotusból is. A vállalat aktuális pénzügyi jelentése előtt az elemzők viszont arra figyelmeztetnek, hogy az IBM szoftverpiaci növekedése elmarad a versenytársakétól. 2012 első kilenc hónapjában 1,4 százalékkal nőtt az IBM szoftveres forgalma, míg a Microsoft legutóbbi teljes pénzügyi évében 5, az Oracle pedig 9 százalékkal fejelte meg előző éves eredményeit.

Ráadásul az IBM részeredményei sem épp pozitívak: a harmadik negyedévben 1 százalékkal még csökkent is a szoftver-üzletág eredménye 5,8 milliárd dollárra, bár ezt akkor azzal indokolták, hogy aktuális felvásárlások húzták vissza a számokat, ám ezek a mínuszok szeptembertől megszűnnek.

Okos ráncfelvarrás ■ Azt ugyan pontosan nem tudni, mekkora részt jelent az IBM szoftveres bevételeiből a Lotus, a legutóbbi IDC-s felmérés még 2011-ben jelzett 1,2 milliárd dollárt ezen a téren. A régi név azonban folyamatosan kopik, egyre-másra érkeznek hírek nagy Lotus-partnerek elfordulásáról. Az amerikai állami repülésfelügyelet tavaly dobta kukába a 2001 óta foltozgatott Lotus-alapú levelezőrendszerét, hogy 60 ezer dolgozójuk 91 millió dollárért állhasson át Microsoft-alapokra. Több hasonló nagy partner is elfordult a régóta támogatott megoldástól, és a Wall Street Journal szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában 6,4 százalékkal csökkent a Lotusból befolyó összeg.

Ráadásul nem csak ez a kategória váltott mélyrepülésre, máshol is akadnak bajok: az IBM szoftver-üzletágának második leggyengébb versenyzőjének a 2003-ban, 2,1 milliárdért megvásárolt Rational Software kínálata számít. Az IBM épp ezért több-kevesebb sikerrel azzal a stratégiával próbálkozik, hogy régebbi, nagy nevű szoftvertermékeit új felvásárlásokból származó technológiákkal turbózza fel. Így frissült az adatkezelést segítő Netezza megoldásokkal a Websphere és a DB2 márka, és hasonlóképp kerültek be meglévő IBM megoldásokba a közösségi médiás Coremetrics vagy a digitális marketinget segítő Unica funkciói.

A Lotuson is hasonló ráncfelvarrást hajtanak végre, a levelezés mellett belső céges közösségi környezetté alakítva a rendszert. Itt viszont erős a verseny, sokan próbálkoznak vállalati "belső Facebookok" támogatásával, és az új versenyzők némelyikét már nagy játékosok is célkeresztbe fogták, jelezve a terület fontosságát - a Yammert például tavaly júniusban 1,2 milliárdért vette meg a Microsoft.

Az elemzők szerint az IBM előtt tehát olyan munka áll, amely – ha jól irányítják – nem csak a lassú süllyedésből hozhatja ki szoftveres divíziójának elöregedő "darabjait", de újra divatossá is teheti azokat. Ehhez pedig többek között arra van szükség, hogy a még meglévő klientúra fejében átértelmezzék a korábbi neveket, a Lotus egykori merev levelezési kategorizálását is valami frissebbé, vonzóbbá tegyék.