A közösségi platformokat már olyan mértékben meghatározza a félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd, hogy az egész koncepció jórészt működésképtelenné vált. Az üzemeltetők legfőbb célja a hirdetési bevételek növelése, de az elköteleződést maximalizáló algoritmusok lényegében a felháborodást és a konfliktusokat is erősítik a véleménybuborékoknak vagy visszhangkamráknak nevezett terekben. Ráadásul az Amszterdami Egyetem kutatói szerint ez jó eséllyel így is marad: az Ars Technica nemrég számolt be arról a kísérletről, amelyben MI-chatbotokkal népesítettek be szimulált közösségi oldalakat, és megvizsgálták, hogy ilyen keretek között lehet-e még bármit tenni a társadalmi károk, így a polarizáció és a konstruktív vita eróziója ellen.
A "generatív társadalmi szimuláció" során az OpenAI GPT-4o modelljére épülő ágensek posztolhattak, újraposztolhattak és követhettek is másokat a "társadalmilag változatos szintetikus platformokon", és az így létrehozott hálózatok is olyan dokumentált diszfunkciókat mutattak, mint az említett pártos visszhangkamrák, a szűk csoportok koncentrált befolyása vagy a megosztó hangok felerősödése. A kutatók különféle beavatkozásokat teszteltek, de csak szerény javulást, sőt esetenként még tovább romló eredményeket tapasztaltak. Szerintük ez arra utal, hogy a problémák a reaktív elköteleződés és a hálózati növekedés visszacsatolásában gyökereznek, így az érdemi reformhoz a platformarchitektúra alapvető dinamikáját kell újragondolni.
Saját magukat fogják bedönteni
Mindez nyilvánvalóan ellentmondásban van a közösségi hálózatok üzemeltetőinek ígéreteivel, amelyek állandóan egy olyan nyilvános tér kialakításáról szólnak, ahol a politikáról is konstruktív módon vitatkozhatunk. A kutatást vezető Petter Törnberg szerint a mesterséges intelligencia használata sem jelent megoldást annak korlátai és elfogultsága miatt. Ahogy az Ars Technica cikkében is kifejti, a mérgező tartalom maga is formálja a kialakuló hálózati struktúrákat, amelyekben a bejegyzések kis része kapja a legnagyobb láthatóságot. Ez pedig még látványosabbá válik a generatív MI-vel, amit már most is sokan arra használnak, hogy a lehető legnagyobb figyelmet szerezzék meg tartalmaiknak a közösségi platformok monetizációs rendszerében.
Törnberg szerint nehezen elképzelhető, hogy a hagyományos közösségimédia-modellek túlélhetik az ilyen jellegű tartalom eluralkodását, és már látszik is az a folyamat, ahogy a felhasználók (különösen a fiatalok) hiteles márkákat és zárt közösségeket keresnek – bár teljes megoldást ez sem jelent a problémájukra. A professzor egy korábbi kutatása egyébként azt is megmutatta, hogy ha az emberek olyan témákban lépnek egymással kapcsolatba, amelyekben az általuk elfogadott vélemények képviselői más politikai nézeteket vallanak, akkor az nem aktiválja az egyes felhasználók pártos identitását, amire a közösségi média ajánlási algoritmusait is lehetne alapozni – de a mostani tanulmány alapján úgy fest, hogy ez is csak felületi kezelés lenne.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak