Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár még július közepére ígérte, de csak most készült el az előző nyolc év kormányzatainak az infokommunikáció területén elkövetett hibáit elemző Fehér PDF. A Fidesz munkacsoportja által kiadott dokumentum sok újat nem tartogat az iparág szereplői számára.
- Tisztán kell látnunk annak érdekében, hogy meg tudjuk tervezni a jövőt: megtörtént az átadás-átvétel, és most folyik az átvilágítás a minisztériumban, a háttérintézményekben és a cégeikben atekintetben, hogy mit is vettünk át pontosan. Elsőként egy Fehér Könyvet - vagy, hogy stílszerű legyek, egy Fehér PDF-et - fogunk elkészíteni, amely feltárja, hogy az elmúlt nyolc évben milyen állami felelőtlenség volt tapasztalható - nyilatkozta július elején Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár nem sokkal kinevezését követően.

Nyitrai Zsolt akkor úgy fogalmazott: az elmúlt kormányzatok felelőtlenségének három megtestülési formája volt: az egyik a pénzügyi-gazdasági típusú felelőtlenség, a másik technológiai jellegű – azaz amikor már valamilyen idejét múlt technológiával fejlesztettek ki egy rendszert, vagy az nem volt kompatibilis a meglévőekkel. A harmadik csoportot pedig az elszalasztott lehetőségek adják; nagyon sok közpénz ment el felelőtlenül és számolatlanul.

Az elemzés elmaradt A júliusra ígért összefoglalóból végül október lett, mint ahogy a szeptember közepére ígért infokommunikációs stratégiát is most már karácsonyra ígérik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium területért felelős vezetői. A 21-i keltezésű dokumentum, amelyet a Fidesz Távközlési és Informatikai Munkacsoportja jegyez, meglehetősen terjedelmes, összesen 247 oldal.

A kép azonban csalóka: a Fehér Könyv döntő részben az elmúlt nyolc esztendő interneten elérhető cikkeinek, valamint az Állami Számvevőszék jelentéseinek gyűjteménye, és csupán 15 oldalon sorol fel olyan "bűnöket", amelyek az informatikai és távközlési iparág szereplői számára eddig is evidensek voltak, és csak általánosságban, "szakértői becslésekre" hivatkozva ír arról, hogy a lépésekkel súlyos milliárdokban mérhető károkat okoztak, anélkül, hogy részletesen pénzügyi és szakmai szempontok alapján elemezték volna az egyes projekteket.

A "Fehér PDF" legnagyobb hiányossága, hogy a kormányváltás óta eltelt fél év alatt már lehetőség volt a minisztériumok, illetve állami cégek szerződéseinek átvilágítására, ennek ellenére egyetlen olyan példa sem szerepel a dokumentumban, amely korábban már ne lett volna ismert a közvélemény előtt. Pedig az államtitkár korábbi nyilatkozata azt sejtette, hogy van még egyéb információ is a tarsolyukban: akkor azt mondta, hogy például akad olyan háttércég, amelyiknek júniusban még mindig nem volt elfogadott üzleti terve idénre.

Szétszabdalt informatika A problémák gyökerének a Fehér PDF készítői azt tartják, hogy az addigi egységes állami informatikát szétszabdalták, és a korábban a Miniszterelnöki Hivatal égisze alatt működő Informatikai Kormánybiztosságot a szocialista-szabad demokrata koalíció szétszervezte. Kovács Kálmán vezetésével megalakította az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, ám csupán egy év elteltével, szintén a MEH-ben már Baja Ferenc kormánybiztosként felügyelte a kormányzati informatikát, valamint a 2004-ben létrehozott MEH Elektronikus Kormányzat Központot is. 2006-ban viszont az önálló IHM-et szüntette meg ugyanez a koalíció, és egyes feladatait a Gazdasági Minisztérium főosztályi szintjeire süllyesztették vissza, míg más feladatokat ugyanúgy a Baja vezette EKK és kormánybiztossága látott el.

A dokumentum szerzői szerint jelentőségéhez képest (a szektor a nemzeti össztermék 12 százalékát állítja elő hazánkban) az infokommunikációs ágazat az elmúlt 8 évben nem kapott megfelelő kormányzati figyelmet és hangsúlyt: az informatika és a telekommunikáció területén egyszerre jellemezte a koordinálatlanság, a csapongó, többször teljesen indokolatlan döntések sora, valamint más esetekben a döntésképtelenség és a fontos közösségi ügyek elszabotálása és halogatása.

Az általános ügymenet lassúságának ellenére bevezetett rendszerek jellemzően fogyatékosságokkal valósultak meg, sok esetben nincs átjárás a megoldások és az alkalmazott technológiák között, nincsenek kiképezve a felhasználók, nem egységesek a felhasználói felületek. A terület kormányzati elhanyagoltságának tudják be azt is, hogy sem az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, sem az Elektronikuskormányzati Központ nem tett értékelhető lépéseket a központi közigazgatás informatikai rendszerének egységesítéséért: más rendszereket és megoldásokat használnak a különböző minisztériumok, háttérszervezetek, intézmények, a legtöbb esetben még az egymással nagyon szoros együttműködésben álló igazgatási szervek által kezelt adatok és adatbázisok sincsenek összekapcsolva a technológiai összeférhetetlenségek és inkompatibilitások miatt.

Stratégia stratégia hátán Még a kormányra kerülést megelőzően az akkor még Nyitrai Zsolt által vezetett informatikai és távközlési munkacsoport rendszeresen bírálta Baja Ferencéket, hogy az 2001-ben kiadott Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát (NITS) figyelmen kívül hagyva az elkövetkező években hatújabb stratégiai dokumentumot készített, azaz nem az elfogadott stratégia érvényesítésével és gyakorlati megvalósításával, hanem újabb és újabb stratégiai dokumentumok legyártásával volt elfoglalva.

Felidézik: a kiemelt projekteket egyre inkább verseny nélküli eljárásban írták ki, de legtöbbjük még így is jelentős késedelmet szenvedett; vagy a rendelkezésre álló források ellenére sem írták ki. Az elmúlt időszakra jellemző volt az a gyakorlat, miszerint a kifejlesztett, egyedileg kialakított rendszer nem csak a garanciális feltételek megtartása miatt maradt teljes egészében a fejlesztő fennhatósága alatt, hanem egész egyszerűen a kialakított rendszer rendszerterve, működési mechanizmusának ismertetése is a fejlesztő cég üzleti titka maradt. Ennek eredményeképpen az állam teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került a szállítóval szemben.

Az előző kormányzatok hibájául róják fel, hogy tisztán az IT ágazati körbe tartozó kiemelt projekteket nem sorolták önálló akcióterv alá, hanem egyéb más szempontrendszerek, érdekeltségek vagy kapcsolati tőke alapján kapták a besorolásukat (ezt a szocialista-liberális kormányok idején egyébként azzal magyarázták, hogy - hasonlóan egyébként az üzleti szféra IT projektjeihez - az informatikai beruházásokat nem öncélúan kell megvalósítani, hanem valamilyen üzleti, illetve közigazgatási folyamat hatékonyságának javítására).

Bírálják az Ügyfélkapu megvalósítását is, amely először elavult technológiával készült készült el, majd idén csak többszöri nekifutásra, alig bővülő funkcionnalitással indult el a második üteme. A dokumentum felhozza a 200 millió forintért elkészült Kormányszóvivő.hu portál sokat bírált esetét is, amelyet a piaci ár sokszorosáért fejlesztettek ki.

A többnyire a gazdaságfejlesztési és a regionális programok keretei között megjelenő, informatikai beruházások támogatására kiírt pályázatok sem érték el maradéktalanul a céljukat: az "ahány ház, annyi szokás” jegyében heterogén, inkompatibilis rendszerek születtek. A kis- és középvállalati szektor informatikai beruházásait segítő pályázatok pedig olyan mértékű adminisztrációt követeltek, hogy sokan a kezdeti lelkesedés után sem pályáztak informatikai fejlesztéseik támogatására, és inkább elálltak a beruházásoktól, vagyis saját forrásokat sem mozgósítottak munkahelyteremtésre és újabb nemzetgazdasági bevétel előállítására  - fogalmaz a Fehér Könyv.

Minden másképp lesz A Fehér Könyv a kormányprogram tömörségével, mindössze egy mondatban intézi el, hogy az elmúlt nyolc év lezárását követően milyen intézkedésekkel kellene előállni az infokomunikáció területén. "A Fidesz Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoportja arra kéri az új polgári kormányt, a szakigazgatást és az NFM Infokommunikációs Államtitkárságának új vezetését, hogy az informatikát és a hazai IT-ipart kezelje értékének megfelelően, tegyen érzékelhető lépéseket az e-ügyintézés elterjedésének érdekében, szorítsa vissza a bürokráciát, szakítson a felelősségi viszonyokat nem érvényesítő, széttagolt irányítási gyakorlattal, segítse a hazai vállalkozások megerősítését és járjon elöl az új, magas hozzáadott-értékű munkahelyek számának radikális növelésében." ...és ennyi.

Az új infokommunikációs stratégia vitaanyaga információnk szerint néhány napon belül kikerülhet az NFM honlapjára, remélhetőleg abból több derül majd ki, hogy milyen eszközökkel tervezi az Orbán-kormány a hazai információs társadalom fejlesztését, különösen annak fényében, hogy a távközlési különadó miatt várhatóan a távközlési szolgáltatók leállítják, illetve elhalasztják szélessávú fejlesztéseiket.

Fontos tervrajzokat loptak az Apple-től. Zsarolják a vállalatot

A Maceket is elérte az új zsarolási típus. Az időzítés valószínűleg szándékos: a napokban mutatták be a vállalat új termékeit.
 
Hirdetés

Három fontos tanács a jövőálló vállalkozások felépítéséhez

A VMware Future Ready Solution megoldásai lehetővé teszik a problémákra adott gyors reakciót, az új körülményekhez való alkalmazkodás és az innováció felgyorsítását is.

A virtualizáció nem válik elavulttá a konténerizació és a Kubernetes miatt, sőt katalizátora lehet az új techológiák bevezetésének.

a melléklet támogatója a Tech Data

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.