Hétfőn jelentette be a Meta, hogy megszerezte a Manus nevű, kínai alapítású mesterséges intelligencia startupot. Bár a tranzakció részleteit nem hozták nyilvánosságra, a Reuters információi szerint Zuckerbergék 2-3 milliárd dollárt fizethettek az egy ideje már Szingapúrban működő cégért.
A Meta lakonikus közleménye szerint a Manus segítségével általános célú MI-ügynököket fognak fejleszteni konzumer és az üzleti termékeikhez, beleértve a Meta AI-t is. A Manus meglévő szolgáltatásait a Meta üzemelteti és értékesíti.
A második DeepSeeket látták benne
A kínai MI-szcéna működését jól jellemzi, hogy Manus – ahogy az év elején a DeepSeek is – látszólag a semmiből rukkolt elő egy olyan technológiával, ami megoldást adott egy fontos, az egész iparágat foglalkoztató problémára. Míg a DeepSeek (állítólag) töredékére csökkentette a modellek képzési költségeit, addig Manus az ún. agentic AI-ra adott frappáns megoldást.
A cég az éve elején az X-en dobta be, hogy olyan általános MI-ügynököt fejlesztettek, amely képes önállóan döntéseket hozni és feladatokat végrehajtani. De az igazán nagy figyelmet az keltette, hogy a Manus ágenseit állítólag sokkal egyszerűbb – értsd: kevesebb utasítással lehet – felkészíteni, mint általában az MI chatbotokat, ennek ellenére képesek olyan összetett feladatokat végrehajtani, mint a piackutatás, a kódolás vagy az adatelemzés.
A startup állítása szerint MI-ügynökei jobbak-okosabbak, mint az OpenAI nyáron elstartolt rendszere. A Deep researchre épülő ChatGPT agentet az OpenAI azzal reklámozta, hogy az képes "gondolkodni és cselekedni".
Bár a Manus hivatalosan szingapúri, anyavállalata, a Butterfly Effect Technology Pekingben székel. A Szingapúrba költözéssel valószínűleg a kínai-amerikai geopolitikai feszültségeknek való kitettségét akarta csökkenteni. A számítása bevált: legnagyobb finanszírozója például egy amerikai kockázati befektető társaság, a Bechmark. (A Manus indén 75 millió dollárt kapott egy a Benchmark vezette konzorciumtól 500 millió dolláros értékelés mellett.) Ugyanakkor megmaradtak a kínai üzletei is: stratégiai partnere például az Alibaba.
Az év nagy MI-dealjei
Az MI a felvásárlási piacra is hatással volt. Minden jelentős deal mögött ott volt valamilyen módon a mesterséges intelligenciával kapcsolatos várakozás (lásd pl. az AMD – ZT Systems ügyletet).
Google – Wizz, 32 milliárd dollár
Idén márciusban sikerült megállapodnia a két cégnek. Az MI-alapú biztonsági megoldásokat fejlesztő startup vezetősége egy évvel korábban még visszautasította a Google 23 milliárdos ajánlatát. A felvásárlással a Google is tényezővé válhat a vállalati biztonsági piacon.
Meta – Scale AI, 15 milliárd dollár
A Scale AI-t az adatcímkézés (az adatok kontextuális információval való ellátása) meghatározó szereplője. Zuckerbergéket a cég kétes hírneve sem zavarta. A startup 49 százaléka mellett a Meta bezsákolta a Scale AI társalapítóját és korábbi vezérigazgatóját, Alexandr Wangot is, aki világcsúcstartó azzal, hogy 24 évesen lett önerejéből milliárdos.
IBM – Confluent, 11 milliárd dollár
A Big Blue az MI modellek fejlesztése helyett a kiszolgálásukban látja a nagy bizniszt. Ehhez jó vétel volt a Confluent. A cég technológiájával hatalmas, valós idejű adatfolyamokat lehet biztosítani MI-modellekhez, generatív és ügynöki MI-alkalmazásokhoz.
CoreWeave – Core Scientific, 9 milliárd dollár
A CoreWeave az eredetileg kriptobányászatra szánt infrastruktúráját állította át MI-feladatok kiszolgálására. Korábbi üzleti partnerének a megszerzése jól mutatja, mekkora üzlet az MI-feladatokra kihegyezett számítási kapacitások bérbeadása.
Salesforce – Informatica, 8 milliárd dollár
Az Informatica felvásárlása a Salesforce látványos lépése az agnetic AI irányába. Marc Benioff, a Salesforce vezérigazgatója szerint a felvásárlással az iparág legteljesebb, MI-ágensek használatát támogató adatplatformja jöhet létre.
OpenAI – io Product, 6,5 milliárd dollár
A hardveres hátterét megerősíteni igyekvő OpenAI érdekes felvásárlása. A startup a mesterséges intelligenciában lévő képességeket maximálisan kihasználni képes (egyelőre nem létező) termékeken dolgozik. A felvásárlás pikantériája, hogy az io Product egyik alapítója Sam Altman OpenAI-vezér.
Itt már a milliárdok is aprópénznek számítanak
Ha igazak a Manus állításai technológiája hatékonyságáról, a Meta akkor is jó üzletet csinált, ha a becsült maximumot, azaz 3 milliárdot kellett fizetnie. Ezen a pályán ennyi pénzzel ugyanis csak szerencsével lehet labdába rúgni. A legismertebb nevek értékét ugyanis már százmilliárdokban mérik. Az OpenAI jelenleg 500 milliárdot ér – ezt tíz év alatt sikerült elérnie. Az Anthropic mindössze négy év alatt jutott el a 180 milliárdig. Elon Musk xAI-a két év alatt hozta össze az 50 milliárdos értékelést (persze azt nem tudhatjuk, hogy ennek mekkora részét generálta a Musk-állandó).
Még látványosabb az OpenAI-tól dezertált Ilya Sutskever gründolta Safe Superintelligence sikere. Az emberi intellektust meghaladó, de biztonságos mesterséges általános intelligencián (AGI) dolgozó cégnek nem kellett egy év, hogy 32 milliárd dollárig ugorjon az értéke. A befektetők bizalma nem kis részben Sutskever múltjának szólhat, aki az OpenAI alapítójaként és vezető tudósaként (szinte) mindent tudhat az MI-fejlesztésről
Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben
A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.
a melléklet támogatója a One Solutions
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak