A vállalatoknak minden korábbinál részletesebb, sokféle típusú adatokat kell feldolgozniuk és elemezniük, az információkhoz pedig már nem csak az üzleti döntéshozók, de akár a cég ügyfelei is hozzájuthatnak. Mindez azonban újfajta problémákat okoz a vállalati adattárházak fejlesztésében és működtetésében.
Az adatok ócenjában úszunk: egyre több forrásból származó, exponenciálisan növekvő adatmennyiséget kell tudniuk kezelni a vállalatoknak, amelyek már nem csupán az üzleti rendszerekből, de bárhonnan - akár az internetről - származnak. Az utóbbi időszakban újabb bűvszó került elő a nemzetközi konferenciákon és cikkekben: a "Big Data", azaz magyarul "Nagy Adat" kifejezés a minden korábbinál részletesebb, sokféle típusú adatok komplex feldolgozását és elemzését fedi.

"Big Data" alatt azonban nem csupán a nemzetközi cégek több petabájtos adattárházait kell érteni, de ebbe a témakörbe tartozik minden olyan kérdés, amely arra irányul, hogy az addig használt adatmennyiségen túl miként lehet új típusú adatokat is kezelni. Magyarországon ugyanis már az is probléma, ha egy nagyvállalat 1 terabájtról 10 terabájtra akarja növelni az elemzési kapacitását.


Egyszerűbb, de jobb - Itthon is hamarosan vége lesz annak az egyszerű világnak, hogy csupán az értékesítési adatokat teszik be az adattárházba, és számos új típusú adatot, így például a közösségi médiából származó adatok elemzését is lehetővé kell tenni - hangsúlyozta Arató Bence, a BI Consulting Kft. ügyvezető igazgatója a cég által immár harmadik alkalommal megrendezett Adattárház Fórum nyitóelőadásában. Hozzátette: Magyországon is egy évtizede működnek olyan adatbányászati megoldások, amelyek az ügyfelek viselkedésének jobb megértését célozzák, ezek azonban többnyire nagyon komplex elemzési modellekkel működtek. A szakember szerint a Big Data "üzenet" része az is, hogy nagy adatmennyiségen az egyszerűbb modellek jobb eredményt hozhatnak, mint kevesebb adat részletes elemzése.

Arató Bence ismertette a BI Consulting által a napokban befejezett, a hazai adattárház-felhasználók körében első ízben elvégzett DW-Trek felmérésének előzetes eredményeit. Magyarországon 1995 tájékán jelentek meg  az első adattárházak, mára pedig már minden iparágban megtalálhatók; a leggyakrabban a banki, biztosítói, telekommunikációs, kormányzati és Informatikai szektorban. A hazai adattárházak mérete rendkívül változó, a legnagyobbak között több mint 10 terabájtos adatbázisok találhatók. Az adattárházakat, illetve az egyes célelemzésekre kialakított adatpiacokat leggyakoribb statikus jelentések futtatására, ad-hoc elemezésekre, valamint operatív folyamatok támogatására használják.

Drámai átalakulások A szakértő szerint az elmúlt 3-4 évben drámai átalakuláson ment át a piac: fél évtizede jelentek meg az első adattárház-gép (appliance) gyártók, tavaly májustól pedig a piac feljövőben lévő szereplőit sorban felvásárolták az IT óriások - a Sybase-t az SAP, a Greenplumot az EMC, a Netezzát az IBM, a Verticát a HP, legutóbb az Asterdatát pedig a Teradata kebelezte be.

A technológiai trendek közül kiemelkedik, hogy külföldön terjed a relatíve olcsón és egyszerűen használható, fürtözött szervereken futtatható nyílt forrású Hadoop keretrendszer, amelynek segítségével nagy adatmennyiségen egyszerűbb modellek segítségével futtathatók elemzések. A technológiát ma már csaknem minden óriáscég széles körben használja a hagyományos adattárháza mellett. Így például ezzel a módszerrel keres az Ebay az egyes termékekhez hasonló képeket mintegy 30 petabájtnyi adatban. Nálunk egyelőre az új technológiák nincsenek benne a köztudatban, és egyelőre majdnem mindenki a hagyományos relációs adatbázisokban, Oracle-ben vagy MSSQL-ben oldja meg az adatfeldolgozást – tette hozzá Arató Bence.

Mit hoz a jövő? Stephen Brobst, a világ legnagyobb független adattárház-szállítója, a Teradata technológiai igazgatója keynote előadásában az adattárházak jövőjét vázolta. Arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy az adatmennyiség gyorsabban nő, mint amilyen mértékben a memória ára csökken. Sokkoló számokat sorolt: az elmúlt három évben több adatot állítottunk el, mint az elmúlt 40 ezer évben; az elmúlt 3 év során megnégyszereződött a tárolt adatok mennyisége. Hangsúlyozta: az üzleti döntéshozóknak stratégiával kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy mit kezdenek ezzel a mennyiségű adattal.


Stephen Brobst egy korábbi konferencián; sajnos ez alkalommal
otthon hagyta legendás Hawaii-ingeit

Az adatok mennyisége ráadásul amiatt is folyton nő, mivel például a nagy online cégek már nem csak azt elemzik, hogy mit vásárolnak az oldalaikon, hanem azt is, hogy hány kattintással, honnan jutottak el oda. Amíg az ügyfélérték a tranzakciós adatokból deríthető ki, egyre nagyobb szerep jut az ügyfélélmény elemzésére, erre az előbb említett interakciós adatokból következtethetnek. Szintén az adatmennyiség óriási mértékű növekedését vetíti előre, hogy a már néhány centért beszerethető szenzorok egyre több termékbe, mérőórákba, járművekbe, sőt akár haszonállatokra – így például tehenekre – és akár emberekre is kerülnek, amelyek folyamatosan adatokat fognak szolgáltatni viselőjükről.

Az adatelemzési trendek közé tartozik az is, hogy a vállalatok többsége szenved attól, hogy az egyre nagyobb mennyiségű, nem struktúrált – értsd: a relációs adatbázisokba, adattárházakba nem beleerőltethető – adatait, így például XML fájlokat, webes forgalmi vagy egyéb logadatokat, videókat, szöveget is elemezni tudja. Ennek következtében terjednek az olyan új elemzési modellek, mint a MapReduce, amely a hagyományos adatokkal szemben a közösségi  hálózatok elemzésére, grafikus elemzésre, szövegelemzésre, vagy akár valósidejű mintakeresésre is használható.

Stephen Brobst szerint a vállalatok amiatt vannak nagy bajban, mivel amíg a CPU teljesítmény az elmúlt 30 évben 5 milliósszorosára növekedett, addig a merevlemezek sebessége mindössze ötszörösére bővült, ráadásul a kapacitás növekedésével párhuzamosan egyre romlik az adatfeldolgozási teljesítmény. Emiatt a storage iparágnak a következő következő 2 évben újra ki kell találnia magát, amire a ma még mindig viszonylag drágának tekinthető – de a következő egy évben várhatóan fele ennyiben kerülő - flash memóriák hozhatnak gyógyírt. Mivel az adatok 20 százalékát használják 80 százalékban, ezért Brobst szerint a hibrid architektúrák fognak elterjedni, ahol az adatokat automatikusan lehet migrálni a memóriába, SSD-re vagy a merevlemezre azserint, hogy milyen „forró”, azaz gyakran használt adatokról van szó.

Terjed az ügyfélintelligencia A Teradata CTO-ja arra a változásra is felhívta a figyelmet, hogy amíg a hagyományos információmenedzsment a stratégiai döntésekről szól, amelyeket nagy íróasztalok mögött hozznak meg, addig az új generációs információmenedzsmentben már a taktikai döntéshozatalé a főszerep. Így például egy  amerikai áruházlánc aszerint változtatja, hány alkalmazottat hív be dolgozni, hogy milyen idő lesz - ha ugyanis esik az eső, kevesebben vesznek szendvicset. Mivel a legnagyobb költség a munkabér, így az ilyen jellegű taktikai elemzésekkel óriási összegeket tud megtakarítani egy vállalat.

A következő években az adatok megjelenítését, jelentések készítését lehetővé tévő üzleti intelligencia (Business Intelligence – BI) eszközök szerepe is átalakul, és egyre fontosabb szerephez jut az ügyfélintelligencia. Ez azt jelenti, hogy immár nem csak a vállalati menedzserei, de az ügyfelek is hozzáférhetnek majd bizonyos, a vállalati adattárházakban származó információkhoz.

Így például az amerikai Wels Fargo Bank már ma kínál olyan – elemző és riportoló eszközökkel támogatott -  online szolgáltatást, amelynek keretében a kisebb pénzű ügyfelek is pénzügyi tanácsadáshoz juthatnak. Egy dél-kaliforniai áramszolgáltatónál pdig az intelligens mérőórából származó adatokat az interneten is meg lehet nézni, és olyan tippeket is lehet kapni, hogy a hűtő korszerűbbre cserélésével mennyiivel csökkenthető az aktuális számlaegyenleg – mindezt néhány másodperc alatt.

Jövőre kezdik a gyárak invázióját a kínai humanoid robotok

Jövőre mennek gyártásba a kínai MagicBot új modelljei, amelyek már egymással is képesek lesznek a hatékony együttműködésre.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.