Tisztában vagyunk vele, hogy a digitális világ számos lehetőséget nyit meg előttünk. Azt is tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia sok tekintetben a segítségünkre lehet mindennapi életünkben. Sőt annak is tudatában vagyunk, hogy a digitális jártasság hiánya akár komoly hátrányt is jelenthet a munkaerőpiacon. Mindezek ellenére minden második megkérdezett válaszolta a Magyar Telekom felmérésében, hogy digitális ismeretei további fejlesztésre szorulnak.
Nagyra értékelik
A magyarok bő háromnegyede (78%) szerzett már új ismeretet digitális tanulás révén, és minden negyedik felnőttnek segített már megszerezni egy munkalehetőséget egy online tanulással elsajátított ismeret – ezek a legfontosabb megállapításai a Telekom megbízásából készült, a magyarok digitalizációval kapcsolatos véleményét vizsgáló attitűdkutatásnak.
Az országosan reprezentatív, 18-65 év közöttieket kérdező felmérésben a válaszadók 89 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért a kijelentéssel, miszerint a digitális világ tele van lehetőségekkel. Kiemelkedően magas volt az egyetértés ezzel az állítással a jelenleg is munkát keresők körében. Szintén sokan vallják – a megkérdezettek 88 százaléka – hogy a digitális jártasság az élet számos területén jelent előnyt.
Van mit csiszolni
A többség úgy látja, hogy ha valakinek hiányosságai vannak digitális téren, az rosszabb eséllyel indul a munkaerőpiacon – még akkor is, ha egyébként minden szükséges képzettsége megvan. Mindezek ellenére minden második megkérdezett (54,6%) úgy érzi, fejlesztenie kellene digitális ismereteit.
A nők közül szignifikánsan többen mondták a felmérés során, hogy szükségük lenne a digitális ismereteik fejlesztésére ahhoz, hogy magabiztosabban használják ezeket a megoldásokat. A digitális világban rejlő lehetőségeket felismerők és az ismereteik fejlesztésére szorulók aránya közötti különbség azt jelzi, hogy egyelőre még jóval többen látják a digitalizációban rejlő személyes előre lépési lehetőségeket, mint amennyien ténylegesen élnek is vele. Csak az 50 fölötti korosztály többsége gondolja úgy, hogy a digitális képességek manapság túlértékeltek.
MIndenre is jó
Természetesen nem maradhatott ki a témák közül a mesterséges intelligencia sem, aminek hasznosságával kapcsolatban nagy egyetértés mutatkozott. A megkérdezettek 81 százaléka válaszolta azt, hogy az MI nagyon sok jól hasznosítható lehetőséget jelent, ugyanakkor a válaszadóknak csak bő harmada (37%) használja rendszeresen mindennapi feladataihoz, például e-mail vagy üzenetek írására. Ezt is elsősorban a fiatal, magasabban képzett városi lakosság és a diákok válaszolták.
A felmérésben résztvevők 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismeri ugyan a mesterséges intelligencia fogalmát, de nem használja azt a mindennapjaiban. A megkérdezettek 14 százaléka hallott ugyan a technológiáról, de nem tudja pontosan, mi az, százalék pedig magát a fogalmat sem ismeri.
Algoritmust használni nem kell félnetek jó lesz
A felmérés során a válaszadók harmada (35%) mondta, hogy a mesterséges intelligenciát kifejezetten félelmetesnek tartja, ez adódhat a nem megfelelő ismeretből, a használatához szükséges tudás hiányából, vagy egyszerűen csak a mesterséges intelligencia megoldások újszerűségéből – legalábbis ez olvasható a felmérést bemutató közleményben.
A nem csupán átlagemberek, de ismert és elismert szakemberek nyilatkozataiban is gyakran tetten érhető félelem azonban adódhat abból is, hogy a technológia potenciális fejlődése és alkalmazása tényleg súlyos kérdéseket vet fel, amelyekre jelenleg nem nagyon lehet megalapozott és megnyugtató válaszokat adni.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak