Amikor a Microsoft az ún. hatékonysági csomagja szerves részévé tette a GPT-alapú Copilotot, a vele érkező legtöbb funkció azt sugallta, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan a projektmenedzserek alapeszközévé válhat. A Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) is elérkezettnek érezte, hogy a 2003 óta tartó Körkapcsolás című konferenciasorozatának 42. állomásán foglalkozzon a technológiával, amely alapjaiban változtatja meg a különböző szektorokat, munkahelyeket és szakmákat.
A Bosch kőbányai innovációs kampuszának több száz fős előadótermét csaknem teljesen megtöltő hallgatóságot – zömében projektmenedzsereket, PMO-kat – azonban valószínűleg az a kérdés foglalkoztatta leginkább, hogy mekkora teret hagy számukra a jövőben az MI. Segít vagy fölöslegessé teszi a szakmájukat?
Cserna József PMSZ-elnök köszöntője után két, ha úgy tetszik, tudományos ismeretterjesztő előadás következett. Először Urbán Ernő, az Erlafilm producere beszélt a köztévén tavasszal, a Delta című műsorban bemutatkozó MI-alapú avatar, Bíró Ada születéséről és eddigi "életútjáról". (A virtuális műsorvezető, akárcsak a 80-as éveben az USA védelmi minisztériuma által is használt Ada programnyelv, a 19. században élt angol matematikusról és írónőről, Ada Lovelace-ről, Lord Byron lányáról kapta, akit sokan az első programozónak tartanak.)
Urbán bemutatta a fejlesztés nehézségeiről, beszélt a korlátairól és a zsákutcákról is. De az már most is látszik, foglalta össze sok kísérleti filmrészlettel, bakiparádéval illusztrált előadását, hogy a televíziós műsorkészítők számára óriási lehetőség az MI alkalmazása. Egyúttal alapvetően megváltoztatja a televíziós szakmákat. Azoknak például, akik Ada fejlesztésén dolgoznak, nemcsak az MI-ben kell jártasnak lenniük, hanem ismerniük kell a sminkelés vagy a világítás sok fortélyát is.
Az adatproblémák felől közelített a témához dr. Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem docense, Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnöke. Az adat-olaj analógiát felidézve többek között arról beszélt, hogy Magyarországnak óriási lehetőségei lennének a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásában, illetve ilyen megoldások fejlesztésében. A fejlesztéshez nagy mennyiségű adatra van szükség, ami a magyar egészségügyben szinte a világon egyedülálló módon áll rendelkezésre. Kis megszorításokkal lényegében 1993 óta többé-kevésbé egységes formában gyűlnek a betegadatok, a 2017-ben elindított EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) pedig további lökést adott ennek a folyamatnak, mondta Joób. Mindez kiváló alapot ad olyan, akár piaci szereplők fejlesztette MI-alapú alkalmazásokhoz, melyekből a magyar egészségügy is tudna profitálni.
A SOTE docense arra is hozott példát, hogyan segíthetik a betegellátást, a diagnosztikát, sőt a prevenciót és a kutatást nem egészségügyi rendszerekben keletkező adatokat (például meteorológiai, mobilcella vagy lokációs információk); és viszont: az adatvezérelt vagy MI-alapú egészségügyi megoldások hogyan kamatoztathatók más területeken.
A projektmenedzsment algoritmizálható, de...
A konferencia ki nem mondott alapkérdésére, azaz hogy mi lesz a projektmenedzsmenttel az MI korszakában, onnan jött, ahonnan a hallgatóság a legkevésbé várta. Dalos Attila, a Robert Bosch Kft. szenior adattudós szakértője, a termékfejlesztés kapcsán felvázolta a projektmenedzsment alapfüggvényét: Scope = f(Time × Resources). Utána pedig tételesen bizonyította: a projektek három alapeleme, a hatókőr, a rendelkezésre álló erőforrások és az idő is algoritmizálhatók. Ám ez csak a felszín. Ha a három tényező mögé nézünk, mondta a szakember, mindegyik mögött találunk a projektek sikere szempontjából meghatározó pszichológiai tényezőket. Utóbbiakkal viszont nem tud mit kezdeni az MI – "egyelőre", tette hozzá Dalos. Szerinte a projektmenedzserek egyet tehetnek: ismerjék meg, ismerjék ki alaposan az MI-t, használják minden támogató elemét, és általa javítsák saját munkájukat.
A további előadásokban és egy panelbeszélgetésben szó esett többek között az MI IT-biztonságra gyakorolt hatásáról, a Magyar Telekom új generációs Intelligens Digitális Asszisztenséről, az Easy Project új funkcióiról, a technológia bevezetésének bizalmi tényezőiről, a modellválasztás nehézségeiről és az MI-projektek sajátosságairól is.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak