A VPN, vagyis a virtuális magánhálózat tulajdonképpen egy működő hálózat fölött kiépített másik hálózat két gép között, amelynek elvileg nem feltétlenül része a titkosított adatforgalmazás, mégis ez az egyik feltétele annak, hogy a VPN-eket a vállalatok és szervezetek is gyakran használják a távoli elérések biztosítására.

A technológiának számos előnye van a biztonságtól kezdve a hálózatok logikai felépítésének egyszerűsítéséig, sok millió kínai állampolgár viszont arra használja, hogy megkerülje a netes cenzúrát, illetve a kínai nagy tűzfalnak (hivatalosan Aranypajzsnak) nevezett tartalomszűrési rendszert. Erre ugyanis a titkosított protokollok használata az egyik lehetséges módszer, ahova a VPN is sorolható.

A jelszó most is az internet megtisztítása

Az Aranypajzs nem egy konkrét technológia, hanem különféle online cenzúrázási módszerek összessége: az URL- vagy DNS-szűrés mellett alkalmazzák az IP-címek blokkolását vagy megfelelő körülmények között a kapcsolat bontását is. A projekttel a nem hivatalos források szerint több tízezer rendőrségi alkalmazott foglalkozik.

A Bloomberg forrásai szerint a kínai kormány most arra utasította az ország három legnagyobb, állami tulajdonban lévő távközlési szolgáltatóját (China Mobile, China Unicom, China Telecom), hogy jövő februártól teljes egészében blokkolják a hozzáférést a virtuális magánhálózatokhoz.

Hszi Csin-ping kínai elnök még januárban jelentett be egy 14 hónapra szóló programot az "internetes szolgáltatások megtisztítására", amelynek már akkor eleme volt a VPN-ek külön engedélyhez kötött használata. A The Guardian által megszólaltatott szakértő szerint az állampárt nemsokára esedékes tisztújító kongresszusa előtt az internet is politikai csatatérré vált Kínában, és a netes cenzúrát tovább mélyítő rendelkezések tulajdonképpen arról szólnak, hogy megnehezítsék Hszi Csin-ping ellenfeleinek az információk országon belüli megosztását.

Túl magasak lehetnek a járulékos károk

A VPN-ek végletesen szigorú ellenőrzése a hírek szerint a kínai oktatást, szoftverfejlesztést vagy általában a külföldre dolgozó cégek tevékenységét is elég kínosan érintené. Az egyetemek esetében nyilvánvaló, hogy miért lenne káros az információáramlás megakasztása, de a piaci szereplők esetében is érdekes lesz, hogy a biztonságos kommunikáció lehetősége nélkül hogyan tartják majd a kapcsolatot a különböző telephelyek. (A Bloomberg értesülései arra nem terjednek ki, hogy a hivatalos tilalom milyen feltételekkel vonatkozna a céges VPN hálózatokat.)

Az üggyel kapcsolatban a Baidu korábbi kommunikációs vezetője is megszólalt, aki szerint a VPN-eket használó kínai polgárok száma aránylag alacsony, véleményformáló szerepük viszont annál nagyobb. Ennek alapján a párt nem igazán jöhet ki jól egy ilyen intézkedésből, más kérdés, hogy ettől még simán sor kerülhet a lépésre.

Az biztos, hogy a VPN-ek eseti blokkolására 2012 óta számtalan esetben sor került, amikor az Aranypajzs arzenálja kibővült az erre a célra kifejlesztett technológiával – kérdés, hogy a most felmerült intézményesített tilalom mennyire ültethető át a gyakorlatba.